Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-03-11 / 10. szám
10. SZÁM. XXI. ÉVFOLYAM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz Intézendő minden Közlemény, mely a. lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája Főmunkatárs: BÁNÓCY FERENC. V EGr Y EST ART Af.XIlJ HETILAP. Előfizetési feltételek: Egy évre .........................6 frt Félévre ... 3 — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Unó vár. Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. 138. szám. Ungmegye alispánjától. alisp. Meghívás IJngmegve törvényhatósági bizottsága f. évi m;tr<*s.ins hó 112-ik iiapjáii a* k8igySléit íog tartani. Tsygya lesz ezen közgyűlésnek : Az Ungvár város által felvenni szándékolt | 100,000 forintnyi kölcsönre vonatkozó városi! kép viseleti határozat. Ezen rendkívüli közgyűlésre a t. bizottsági tag urakat van szerencsém tisztelettel meghívni. Kelt Ungvárott, 1883. márczius 6. Kende Péter, alispán. A magyar királyi belügyini uiNzter 1*. £vi február lió 7-ikén 11.070. hí., a. kelt körrendeleté. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. törvény ezikk 6 §-ának harmadik kikezdése értelmében a k ö z s é g i-kör-jegyzői vizsga rendeleti utón fogván újra szabályozta!,ni, — addig is, mig az e részben kibocsátandó ministeri szabályrendelet a törvényhatóság kezénél leend, előfordult hivatalos kérdések folytán szükségesnek tartom a törvényhatóság figyelmét a következőkre felhívni, A mi a jegyzői vizsga tárgyait, a vizsgálati bizottság szervezetét és a vizsgálatnál követendő eljárást illeti, e részben, — miután ezek az uj szabályrendeletben lesznek megállapitandók, —ennek vételéig az 1872. évi September 25-ikéu 29,626. szára, alatt kibocsátott régi szabályrendelet és a megyékben törvényesen behozott gyakorlat követendő. A mi pedig a jegyzői állomáshoz megkívántaié elméleti és gyakorlati képzettséget, vagyis a jegyzővizsgához való bocsáthatás azon törvényes kellékeit illeti, melyeket az 1883. I. t. ez. hivatkozott 6. szakaszának negyedik kikezdése követel — szemelőtt tartandó, hogy az ebbeli törvényes intézkedés folyó évi január hó 21-ikén hatályba lépett és az ahhoz való alkalmazkodásra nézve a törvény az átmeneti intézkedések czimű részében sem tett módosítást. A jelzett törvényes kellékek tehát, mint feltétlenül érvényes követelmények, minden a folyó évi január hó 21-ikéu túl leteendő jegyzői vizsgára való bocsátáskor mérvadók, miben azon körülmény sem tehet változást, hogy valamely szigorló már ezelőtt nyert határidőt ilyen vizsgának első vagy másod ízben i letételére. Ép úgy feltétlenül érvényes és minden ezen túl előforduló esetben alkalmazandó a hivatkozott törvény- szakasz ötödik (utolsó) kikezdése a más megyében képesség! bizonyítványt nyert jegyzőjelöltek irányában, — az egyes megyékben netán fennálló szabályrendeletek eltérő határozmányai hatályukat vesztettnek lévén tekindendők. Budapesten 1883 évi február hó 27-ikéu Tisza ni. k. Ungvár, márc. 10. Az ungvári görög szertartásit katholikusok több ízben nyilváuiták már illetékes Jielyen és egyének előtt abbeli óhajukat és kérelmüket, hogy a székesegyházban vasár- és ünnepnapokon, magvar nyelven hirdessék az Isten igéjét, de mindannyiszor süket fülekre akadtak, s kívánságuk a szó szoros értelmében pium deside- : fiúm, jámbor óhajtás maradt. A székesegyházi papok ina is csak oly nyelven prédikálnak, mint az előtt mindig: érthetetlen muszka nyelven. Lássuk csak, kiknek prédikálnak voltaképen a székesegyházban. Az 1880-iki népszámlálás szerint van Uno-- vár városnak 2706 görögszertartásu katholikus lakosa, s ezen számból ruthén anyanyelvűnek összesen 255-en iratkoztak be. Jól megjegyzendő azonban, hogy a 255 ruthén anyanyelvű lakos közt vannak a kanonokok s más káptalanbeli tagok nagv része, néhány seminariumbeli növendék s mások, kik mindannyian sokkal jobban beszélik és értik a magyar nyelvet mint a ruthént, de a kik még egy vagy más okból, elfogultságból, egy kettő tán demonstrátioból még is ruthén anyanyelvűnek íratta be magát. Hát arra a kérdésre, hogy kiknek prédikálnak ruthénül a székesegyházban? A felelet nem lehet más, mint az: hogy olyanoknak, a kik a ruthén nyelvet nem értik. Második kérdésül az lenne feltehető, hogy kinek tesznek szolgálatot a székesegyházban? A megváltó az isteniJgéket. a hivők által! érthető nyelven rendelé hirdetni. Az Istennek tellát szolgálatot nem tesznek; de nem szolgálnak a hívőknek sem, mert azoknak csak egy kis része érti meg a ruthén nyelven tartott prédikácziónak egy k i s részét. Pedig ezek a mi jó orosz papjaink az istennek tartozó szolgálaton, s híveiknek tartozó kötelességeiken kívül még a hazának is hozhatnának egy kis áldozatot a t e m p I o m- b a íi és nem kételkedünk benne, hogy hoznának is szívesen, ha erre engedélyt nyernének. Elvitázhatatlan tény az ugyan is, hogy a magyar nyelv terjesztésének és ápolásának egyik fő eszköze lehetne a t e m p 1 o m, az e g y- h á z. Mert a lelki táplálék után sóvárgó vallásos egyén elméje legfogékonyabb ama nyelv megtanulására, mely nyelven az isteni igéiét hirde- j tik előtte. Vannak egyházak minden vallásfelekeze- tüeknél, melyekben a hívőknek hasztalanul beszélne a pap magyarul. — meg nem értenék, s az isteni igék vallást ás erkölcsöt rejtő mag- vai terméketlen talajra hullnának. Nem is oly templomokat tartunk mi a magyarítás eszközéül is alkalmasoknak, a melyekben nem sereglenek össze magyarul értő ájta- tos hivők, hanem olyanokat, melyeknek gyülekezete ért is, beszél is magyarul. Ilyen templom a z u n g v á r i g ö rög. k a t h. püspöki székesegyház. Ennek buzgó látogatóit ügyvédek, tisztviselők és családjaik, lelkészek és tanítók, a fő- gymnasiumi gkath. ifjúság, papözvegyek és gyermekeik, papnövendékek, magánzók, iparosok sat. képezik; ezek pedig mind magyarul beszélő,! e nyelven gondolkozó értelmes hívek és még sem hallhatnak magyar szót a pap ajkairól csupán azért, mert e templomban, a munkácsi! j püspökség fennállása óta orosz nyelven hirdetik az isteni igéket. E sorok írója s azok. kik már régóta szorgalmazzuk a magyar szót az egyházban, nem azért fejezzük ki e helyütt is kivánságun- i kát, mintha nekünk, vagy gyermekeinknek szűk-1 ségüak lenne a magyarításra, magyarok vagyunk mi szívben és nyelvben egyaránt, de mivel őseink vallásának, a görög szertartásu kath. vallásnak tántoríthatatlan hívei vagyunk, jogosan megkövetelhetjük azt, hogy magunk és gyermekeink előtt oly nyelven hirdesse a pap az isteni igéket, a melyen beszélünk, a melyet értünk; anyanyelvűnkön, ne muszka nyelven. El is várjuk, hogy kívánságunk haladéktalanul teljesítetni fog, s nem lesz arra szükség, a mire különben kényszerítve lennénk, hogy mindegyre hangosabban és nyomatékosabban követeljük az igazságot. Egy magyar orosz. A munkácsi gk. egyházmegyei zsinat. A folyó üó 5-ére egybehívott egyházi zsinat nagy számú papság részvétele mellett ugyanazon napon meg alakult és hét ügyosztályra oszlott. Az alakuló gyűlésen az elnöklő püspök általánosan érinté a tauácskozmáuyra kitűzött nagy fontosságú tárgyakat, — beszéde felette megnyerő s lekötelező voit, — melyben a jeieuvoliak egyersmind biztosítékot nyertek a vélemény szabad nyilvánítására. A beszéd autonomicus ! érzelméről tanúskodik azon körülmény is, bogy ezen gyűlése» a világi hívőknek is tanácskozmányi jog engedtetett. Az érdemleges tárgyalás másnap a t a n ii g y rendezésével vette kezdetét. A képezdei jelenlegi helyiség nem felelvén meg a kívánalomnak és az oktatásügyi törvény ide vágó rendelteinek, egy uj s a képezdei tápintezetet is magába foglaló képezdei épület felállítása felett folyt a vita; — ezzel kapcsolatban már előbb tárgyalás indíttatott meg a kincstári uradalommal a káptalani utczán lévő kincstári épület csere utjáni megszerzésére, melynek föltételei midőn a nagy gyűlés előtt tudomásra hozattak — mint terhesek egyhangúlag elejtettek. Azon kérdésre: ópitsenek-e újat hol és miből? — élénk vita után, melyben Danii o v i c s vikárius, F i r c z á k apát kanonok, Mondok és több vidéki lelkész részt vett, — elhatározták, hogy a papnövelde alsó kertjében építenek alapjából uj épületet, mely mintegy 25 oíter ftba fog kerülni, — és melyre a pénzt egyelőre más alapokból 5 évre kölcsön veszik; s az igy kölcsön vett összeget kamatostól, az egyházak jövedelmeihez mért megadóztatásból befolyó összeggel viszsza fognak fizetni. A tanügy rendezésére intézkedést tett. A képezde élén jelenleg álló Lichvárcsik igazgató működését kifogásolta, s visszatetszéssel fogadta ennek egy a ministeriumhoz intézett s egész terjedelmében felolvasott, a püspöki kormány : ellen többnyire igaztalan vádakat tartalmazó kérvényét, ezen rágalmak megtorlását valamint személye eltávolítását elhatározta. Szerdán azaz f. hó 7-én a papárvaleány intézett ügye tárgyaltatott. A helybeli árva intézet továbbrai fentartása, fe j 1 e s z t é s e egyhaugulag lett elhatározva — ennek mint anyaintézetnek eddigi működéséről a ! többség megelégedését nyilvánitá, — s F i r e z á k apát kanonoknak jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. E napnak fénypontját képezi Firczák azon remek, a katholicismus szellemétől mélyen áthatott beszéde, — melyet a jegyzőkönyvi köszönet viszonzásául s az intézet belügyeire Rakovszky által tett egy pár észrevétel felvilágosítása s eloszlatásául mondott. A kik ezt hallottuk nem fogjuk elfeledni soha! Beszéde egyszersmind i búcsú beszéd is volt, — melyben kijelenté, hogy az árvaleány intézet vezetésétől ez év végén visszalép. Hiába volt az összes papságnak és a püspöknek miniden kérelme, hogy maradjon továbbra is igazgatóul, Inéin volt többé rábírható. —Visszalépésének főindoka: a papnevelő intézeti ügyek tulhalmozottsága, s megrongált egészségi állapota. Vajha találtatnék méltó utódja. Nagyobb és zajosabb vitát keltett a nagy s z ő I ő s i á r v a 1 e á n y intézet jövendő sorsa. A választott lelkészek — mint beszédjeikből hallottuk - küldőiktől azon utasítást kapták, hogy a nagy- [szőlösi árva leány intézet működése s fennállásának Ungvár 1883, vasárnap, márczius 11.
