Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-12-17 / 51. szám
XX. évfolyam. íJngvár 1882. vasárnap, december 17. 51 szám. Az „UNli“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden ; íözlemény. mely a lap irodaimi ; részét illeti. Levelek esak bér- mentesen fosadtatnak el. Semmit i sem Kd/dünK. ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratot vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pcdlaosek Miksa könyvnyomdája. I társadalmi: és vegyestartalmu lap. A KÖZMIVELŐDÉSi TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYE! GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. * Előfizetési feltételek : j Egy évre .........................6 írt • 1 Félévre ... 8 „ — j Negyed évre . . . . 1 ,, 50 | Egyes szám ára 12 krajezár. j Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Uns kiadóhivatalába Un vár. Pollaesek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: Soronként 20 kr. A. msigyarositás érdekében. A magyarosi tás érdekében Sárosmegyében megindult mozgalom, már viszhangra talált nem egy megyében. A megyei hatóság, társulatok az ügy érdekében megtették a magukét. Ä magyarositás eszméjeivel lapunk régóta, — és igen gyakran foglalkozik. Sajnálattal kell azonban bevallanunk, hogy Ungtnegyében mai napig nem történt semmi, a mit ezen fontos ügyben akár a társulatok akár pedig hatóságok érdeméül feljegyezhetnénk. No hát, ha mi nem tudunk lelkesíteni, álljon példaként a szomszéd. Magyarember a jó szomszédság jussán követni szokta a szomszédot. ha valami jót tesz. Ama nagyjelentőségű társadalmi mozgalomhoz. melyet a magyarosítás érdekében elsőben is Sárosmegye hivott életre, — a f. hó 5-én tartott rendkívüli bizottsági gyűlés alkalmával! Zemplénmegye is csatlakozott. A megye első tisztviselője bontott ki a lobogót a vérnélküli iiaroz megkezdésére; hazafias melegséggel ecsetelvén a missio fontosságát, melyet a határszéli megyének, habozás nélkül magára kell vállalnia, ha azt akarja: hogy a Kárpátoktól Adriáig terjedő föld ne csupán üres; geográfiái fogalom, de nyelvében, szokásaiban is egységes és önálló Magyarország legyen. És a megye alispánja által tett indítványt a közgyűlés lelkesült éljenzések között fogadta ei. Ezzel azonban az ügy még nem lett befejezve. \ szónokok egész légiója emelkegett fel, de korántsem azért, hogy további vitát provokáljon, hanem, hogy illuszrtáija a helyzetet s helyes indokokkal támogatva a mozgalom szükségét, kimutassa a talajt, mely ha valahol, népünknél valóban hálásnak mutatkozik a magyarnyelv és állameszme befogadása s meggyökereskedésére. Specziális eseteket hallottunk — és pedig illetékes ajkakról — elmondatni, melyek a legkedvezőbb prognostikont nyújtják arra nézve: hogy a csak párszázad előtt is teljesen magyar s most jobbára eltótosodott községek könnyű szerrel visszafognak hódittatni, míg a felvidék ruthen ajkú lakossága tömegesen küldi gyermekeit azon iskolákba, melyek az édes hazai nyelv tanításával rendszeresen foglalkoznak. Ha valahol, nálunk bizonyára könnyen fog jLenni a magyarositás. Népünk hálistennek még eddig el tudta szigetelni magát a különöző izgatások hullámverésétől s a nemzetiségi kalandorok kísértésének fel nem ült. Kétségkívül nagy érdemük van ebben a lelkészeknek, kik ha nem is voltak népük körében a magyar állameszme vérré válásának mindenben buzgó apostolai, de legalá'fb nem váltak annak oly nyilt ellenségeivé, a minőktől — szégyen kimondani — csalt úgy hemzseg most Felső-Magyarország. Az ut és mód, molylyel Zemplénmegye a magyarositás nagy horderejű eszméjét realizálni akarja: ugyanaz, a mi a sárosmegyei társadalmat már tényleg foglalkoztatja. Nem hatalmi pressio. nem hivatalos rendeletek alakjában fogja az magát érvényesíteni, hanem a társulási szellem azon ereje által, rneiy e helyütt az önfen- tartási ösztönből merit buzgalmat és lelkesedést. De mert az egyesület védnökségét a megye magának tartja fen s mert hazafi érzelmekben gazdag főispánja is. előkelő társadalmi állásának egész súlyával az ügy mozgató erejévé lenni ígérkezik, — teljes garancziát nyerünk arra; nézve: hogy oly intézménynek rakták le alapját, j Zemplénben, mely nem a divatszerüség csiklan- L dozó hatása alatt születik, hogy bölcsőkorát se élje túl, de a melyet egészséges szervezetével még a jövő századok is munkában találjanak. A határozattá emelkedett indítvány igy szól: „Határozza el a megye, miszerint a magyarosodást és népnevelést Sárosmegyében terjesztő egyesület körlevelében, foglalt nézeteket és felhívást elfogadja és magáévá teszi s egy választmányt küld ki azon uiasitással, hogy a sárosmegyeihez hasonló egyesület megalakulását eszközölje. s eljárása eredményéről a jövő tavaszi közgyűlésre jelentését mutassa be. Kijelentvén a megye már ez alkalommal is, hogy az egyesület, védnökségét, gyámolitását és működése feletti főfelügyeletet magának fentartja." A kiküldött választmány a központban. Ma- tolay Etele alispán Haöklete alatt: Évva András, Prámer Alajos, Fosztóry Tamás, Fejes István. Viczmándy Ödön, Bajusz József, Bydes- kutliy Sándor, Borut.li Elemér, dr. Erényi Jakab, Payzoss Andor, dr. Chyzer Oornél, Schön Vilmos, Ambrózy Nándor. Nemes Lajos, Vályi István, Kun Frigyes, Ujfajussy Endre. Újhelyi járás: Dessewffy Sándor, Kun Pál. Bernátli Győző, Boronkay Károly, Batta Pál, Reszterczey Fcrencz. Dókus Ernő, Hericz Fe- rencz, Kazinczy Andor, Püspöky Imre, Batta Zsigmond. Gálszécsi járás: gróf Andrássy Géza, Bittner Elek. Bydeskuthy Mihály, Perlszberg Ede, Vladár Ervin, br. Fischer Ágoston, Cseley Lajos, Szerdahelyi Vineze, dr. Obláth Mór, Saxon József. Földcsi József, Spilenberg József. Varrannói járás: Szögyén Imre, dr. Scsütz Nándor, Szabó Mihály, Péchy Ádám, br. Balassa István, Malonyay Ferencz, Vladár Emil, Adam- kovits István. N.-Mihályi járás: gr. Sztáray Antal, Petro- vits, Elek, Szentléleky Géza, Szemere Gyula, Böszörményi Károly, Kapossy Menyhért, Viczmándy Mór, Szentivány László, Stépán Gábor, Szirmay Tamás, Schider János, N.-Mihályi grk. lelkész, Zsolnay D. Endre, s az őrmezői plébános. Homonnai járás: gr. Andrássy Aladár, dr. Ungár Sámuel, Gerecz Lajos. Szirmay Pál, Szkurkay Ágoston, Osztoics Miklós, Ehrenheim Ferencz, Lukovits Géza, Jakovits Antal haburai gör. cath. lelkész, Keiner Kálmán, Lehóczky Ádám. Szinnai járás: Hrabovszkv József Bácsinszky. Mihály. Bodrogközi járás: br. Sennyey Lajos, Szer- viczky Ödön, Argalács Márk, Ulrich Vilmos, Pilisy Ferdinand, Geöcze Miklós, Meczner Béla, Orosz Sándor, Magyarváry Endre, Antalóczi Imre, Mikóvszky Géza lelkész. Tolcsvai járás: gr. Szirmay Vilmos, Bergler Gyula, Gogh Lajos, Bányay József, Nagy Barna, Várnay Ármin, Ambrózy Antal. Szerencsi járás: Zalay István, Potoczkv Dezső, Ternyey Pál, Kromzsák János, Kóczán Miklós. Sztropkói járás: Degro Péter, Ureczky Béla, dr. Grünfeld és fiz szolgabiró. íme, mennyi derék hazafi vállalkozott a magyarositás művére. Mindenik szolgabirói járásban alakult egy választmány, buzgó férfiakból. a kik teladatuk lelkiismeretes teljesítése után feledhetlen érdemeket szereznek a nemzeti ügy körül. Vajha, mielőbb közölhetnők a magyarositás .müvére vállalkozó ungi választmány tagjait. Vajha Zemplénmegye példája a decemberi megyei bizottsági ülésen visszhangra találna! Urak, irányadó férfiak, ime kövessétek Zemplénmegye példáját. ^ A. közigazgatási bizottsági tagok választása előtt. — A ^negyei bizottsági tagok figyelmébe. — A megyei bizottság e napokban közgyűlést tart; a gyűlésnek tárgyai között alig találunk fontosabbat annál, hogy a közgyűlés a közigazgatási bizottságba hat tagot választ. Legyen valaki a közigazgatási bizottság intézményéről bár minő véleménynyel, a törvény : törvény marad a melynek végrehajtása körül a közszolgálat s a közönség érdekében buzgólkodniok a kell mindazoknak, a kik erre kellő hatáskörrel vannak felruházva. Csak ina ösmerjük a közigazgatási bizottság intézményének hatáskörét, mely az erről szóló törvény életbeléptetése óta annyira ki szélesittetett, hogy alig van a közigazgatási élet bármely ágába tartozó ügy, melyben a bizottság lí-od avagy III-ad fokú felebhv i- teli fórumként el ne járna. A bizottság e mellett felügyel a közigazgatási,-pénzügyi,-árva,-közegészség,-ta nügy.-utépitészet köreihez tartozó állapotokra, kezdeményez, orvosol, parancsol és büntet; szóval úgy hatáskörére valamint befolyására nézve a megyei életnek ma napség a legfontosabb orgánuma. Fontos körülmény tehát, s a közigazgatási bizottság intézményének végcéljára s a végeredményekre nagy befolyással van: hogy ki a tagja e bizottságnak. Vagyi3 hogy a hivatalból a bizottságban ülő tisztviselők mellett kik azok a kiket a megye bizalma oda ültet a végett, hogy az amúgy is többségbeu lévő hivatalnoki kart mig a törvény végrehajtásában támogatják, egyúttal ellensúlyozzák ha esetleg túlkapásokat akarnának tenni. Ki legyen hát tagja az ilyen bizottságnak, mely oly fontos tényező a megyei és az állami életben? Az a ki türvénytndó, a ki a törvényt értelmi képességénél s tanulmányainál fogva alkalmazni tudja — a ki ösmeri a helyi viszonyokat, — a ki tulteszi magát pártérdekeken, — a ki műveltségénél fogva képes tekintélyt szerezni társaival egyetemben az oly fontos testületnek mint a szóban forgó, — a ki .......... szóval hogy egyszerű módon fejezzük ki magunkat: a ki oda való. Hogy oda való egyéneket kell választani, azt mindenki balátja, de az ember egymaga mit sem képes kivinni, ha meg nem beszéli azt társaival, azokkal t. i. a kik úgy gondolkoznak mint ő, a kiknek felfogása és irányelvei azonosak az övéivel. Azért tehát tanácsoljuk, jöjjenek össze a bízott- mányi ülés előtt értekezletre, mint az más megyékben történik, beszéljék meg: kiket volna kívánatos oda bavá- • lasztani. s megállapodásukat tudassák a bizottság többi 1 tagjaival is, kérve erre nézve az ö támogatásukat. Akkor az a közigazgatási bizottság két év lefor- I gása alatt fel fog frissittetui olyan erőkkel, a kik mig egyrészről meg tudnak küzdeni az ott reájuk váró feladatokkal, másrészről őszintén és ossz ellenül képviselni fogják a közönség érdekei t. Hisz a törvényhozás azért határozta beválasztani a bizottság tagjai számának felét, hogy a közönség érdekei legyenek képviselve, mert másképen mi szükség lett volna ép annyi választott tag felvételét határozni el, mint a mennyi hivatalnok ül a főispánon kiriil a bizottságban. Elég lett volna 3 — 4 kültag beválasztását moudani ki, hogy legyen a bizottságban egy pár kolompos. Nálunk az Ily bizottságok választásánál eddigelé az volt a szokás, hogy a szavazás előtt közvetlenül elszórnak vagy 200 db, szavazó lapot a zöldasztalon, a melyen már ott van a. lithografián lehúzott névsor. Újság színezetű az* egész mindenki előtt, mert még előtte
