Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1882-12-17 / 51. szám

való napon nem is merte álmodni, hogy kik lesznek ajánlva egyik vagy másik bizottságba.

Ezek az úgynevezett „hivatalos jelölte k.“ Mi tiszteljük bár, a hivatalos megállapodást lehet tapintatosan s körültekintéssel összeállítva, de hát engedjék meg: annyi beleszólásuk mégis esak lehet azoknak a kik választanak, hogy a választás előtt néhány nappal tudni szeretnék azt, hogy íulajdonképen egyik vagy másik bizottságban kire szavazzanak. Mert tetszhet valaki Péternek, ám Pál másra óhajtana szavazni.

Beszélünk a közélet hanyatlásáról. Am hogyan frissülhet az fel, ha a megye értelmisége a bizoltmányi ülésen kiviil, a hol az ügyek gyorsan lemorzsoltatnak, soha össze nem jön a közügyeket megbeszélni. A bizottsági tagok jó része alig ösmeri egymást, nemhogy tisztában volna egymás érzületével, elveivel.

Hát álljon ennek élére valaki, tekintélyes egyén, hozzá össze a bizottság tagjait minden gyűlés előtt értekezletre, ott lehet alispán, főjegyző, ők is kapaezitálhatnak, — hanem történjék valami, mert másképen kár az ülésbe menni csak azért, hogy végig hallgassa egyikmásik azt ami már el végez tetet t.

Ajánljuk pedig legküzelebbre, hogy többen együtt fontelják meg: kiket kell a közigazgatási bizottságba legközelebb beválasztani.

Városi költségvetés.

Ungvár városa 1883-ik évi költségelőirányzata közszemlére van kitéve, s a karácsonyi ünnepek után tárgyalható lesz a beadandó észrevételekkel együtt.

Kiadás 59,351 írt 577* kit, bevétel pedig 37,452 Irt 97 krt tesz, igy a déliét — mi pótadó utján lesz fedezendő — 21,898 frí 60 krra rúg. Kiadások közé mintegy 14 ezer írt régibb tartozások kiűzetése is fel van véve, e nélkül a kiadás 43,855 irtot s a deficit 6409 frt 3 krt tenne. Bevételi tételek a folyó évi előirányzathoz hasonlítva, attól csekély mértékben térnek el; lényeges a katouaügyi bevétel, mely tételnél folyó évben 5997 frt 82 kr, jövőre pedig 8043 írt 44 kr. szerepel. Továbbá pófadóhátrálékból 10,348 frt 27 krt, remél bevenni a v rosi tanács. Szabad korcsmák ez évi 593 frt bevétele jövőre 200 írtra apad. Jutalmazásokra 235 frt van felvéve. Kendőrség 5034 írt 78 krt emészt fel, — városi közigazgatás egyéb ága pedig 11,885 írtba kerül, szeméttlsztitás és kihordás 800 irtot igényel.

Város kiadásait legnagyobbrészt tehát hivatalnokok emésztik fel, úgy hogy tanügyi és más a város érdekeit érintő kiadásokra igen kevés jut.

Ez a költségvetés képe, dióhéjba szorítva.

Város adózói terhelve vannak s vájjon ezekért nyernek-e viszonszolgálatot? Igen keveset. Város hivatalnokainak működését az állam veszi erősen igénybe. Hivatalnokok igyekeznek is államnak megtenni a kívánt szolgálatot, azontúl magával a város érdekeivel keveset tömődnek. Oly nagy apparátusa van a városnak, de a tanácsban nincs meg a magasabb érzék a város emelkedését előmozdítani s megadni arra az impulsust, mely nem a szabályrendeletekben előirt kötelesség — ám de erkölcsi kötelességet képez.

A szellemi szegénységet tetézi a rendetlenség. 5834 frt a kiadás a rendőrségre, utcatisztitásra. Kend még sincs és fetrengiink a piszokban. Minek illusztráljuk, látja és tapasztalja azokat naponta mindenki. Olyan rendőrség, mely eltűri, bogy a közterek trágyával vannak borítva, hogy járdákat kereskedők tele rakják árukkal, hogy nagy-hid közvetlen közelében disznókat perzselnek, bogy zsebmetszők Ungváron találják az asilu- mot. hogy sertéspiacz a város kellő közepén két helyen állíttatiic fel, hogy az udvarok tisztátalanok, olyan rendőrség nem tesz eleget kötelességének. Egy pár előnyo- mozat, kofaügy, szajhák panasza nem annyi, hogy elmondhassa magáróla rendőrség: hogy a kivánalmaknak eleget tett.

Közigazgatási ügyek lassan intézteinek el. Halom számra érkezik sok sürgetés. Hivatalnok hivatalos órát he nem tart, teszi a mit neki tetszik. Emberemlékezet óta polgármester még nem' vizsgálta hivatalnokok működéséi. ő nem tudja mit tesznek alantas közegei; re- presentálja sokszor és dicséretesen, főkép város anyagi érdekeit, de nem hivatalfőnök, pedig annak is kellene lennie.

Javítani kell az állapotokon. Képviselet tegye meg magáét, joga van hozzá, de kötelessége is. Csináljon szabályrendeletet vagy akár mit, csak már mutassa meg, hogy akar valamit, s ne legyen olyan meghunyászkodó, Ígéreteknek, mézes szavaknak hitelt adó, sok beszédű, kevés erélyű. Sok okos ember ii! ott, hát tegyenek már valami nagyobb horderejű intézkedést.

Várost nyomja a sok adósság. Ne halogassunk. Fizessük ki. Adózók terhére egy ér alatt nem lehet.

A.x ungvári dalárda érdekében

A nagyérdemű közönséghez!

Majd nem két évtized súlyos viszonyai közt küz- j delemmel fentartoB egyesületünk, melynek célja a da- lárszöretkezetek nemes hazafias törekvése mellett városun k é s me g y é n k j ó h i r n e v ének emelése volt, azon ponton áll, hogy életrevalóságáról, igyekezetének sikerességéről úgy a megyei s városi értelmes közönség, mint az ország több vidéke tényeken alapuló mggyőző- dést szerezhetett.

Midőn egy újabb egyesülési évkor küszöbén állunk, nem tartjuk szükségesnek, hogy egyletünk megérdeinlett életének érdekében t. pártolóinkhoz indokoló felszólamlást intézzünk, mert érezzük, hogy magunk részéről többet tettünk, mint a menynyit a sok oldalról tapasztalt közöny és kicsénylés által gátohatva tehetni reraélettünk. i Ki kell azonban nyilatkoztatnunk, hogy : a nagyérdemű közönségnek újabb időkben nyilvánított elismerésétől buzdittatva, mi továbbra is készek vagyunk küzdeni azon zászló mellett, mely alatt az ország több vidékén félreismert „Ungvárinak dicsőséget s magunknak babérokat szereztünk. Hogy azonban vállalkozásunk óhajtott gyümölcsöt teremjen, anyagi viszonyaink javítása végett a nagyérdemű pártolók lelkesedéséhez fordulni kénytelenek vagyunk.

E célból aláírási iveket- bocsátunk ki a n. érdemű közönséghez, arra kérve a szép és nemesnek pártolóit, hogy szóval nyilvánított és lelkesült magasztalásaik nyomtatókéul, mint közös érdekünk előmozdításának barátai az általunk kibontott zászló alá tömögesen csoportosulni s egyletünket pártolásukban részesíteni szíveskedjenek.

Vájjon t. pártolóink egyletünkhöz való viszonyukat az eddig fennálló elvek szerint, továbbra is fen tartani, j vagy e viszonyt módosítani óhajtják, arról az 1883-ik j óv január havában megtartandó egyúttal tisztválasztó közgyűlésen — melyre mindnyájokat személyenként meg- : hívni kötelességünknek ismerjük — határozatiig intézkedhetnek.

Addig is: „Valihoz a vállat“ . . . Előre!

Az ungvári dalárda nevében: Xoltsák János,

elnök.

Különfélék.

— Az ungvári társaskör évi közgyűlését e hó 10- én tartotta. Az ülés megnyitása után Sziber Ede elnök rövid visszapillantást vetett a kör egy évi múltjára. A társaskör tagjainak száma 146, az évi bevétel 1523 irtot a kiadás 1424 frlott tett s igy 99 frt 1 kr pénzkészletei rendelkezik a kör. A tagdíj hátralék az elmúlt évről 168 frt 50 krt tesz, ezzel szemben áll az előző évekből maradt 536 írt hátralék. Ezen eredmény az előbbi évek , eredményével való egybevetés után kedvezőnek mondható. A kártya, tekeasztal, és dominójáték házilag kezeltetett, s tekintve hogy több beruházások tétettek ezen bevétel terhére, mégis 14 frt 12 kr tesz a pénzkészlet, (bev. 1152 írt 34 kr, kiad: 1138 frt22kr.A kör bútorokat is vásárolt, egyszóval hogy a múlt évi eredmény kedvező. Ha a kör némi még fenlévő tartozásait is törleszti, azon I helyzetbe jut, bogy a kulturális célokra többet fog fordit- | hatni. A könyvtár javára ez évben 72 frt fordittatott, a könyvtár forgalma pedig fokozódott. A könyvtár jelenleg 225 kötet és 144 füzetből áll, ez évben 36 kötetes és 12 füzettel szaporodott. Tartott a kör 9 választmányt ülést. A kört érdeklő fontosabb intézkedések közül kiemelendő hogy a házbér 800 írtról 700 írtra beszól it- tatott: a választmány a kör helyiségét közm'velodés célokra átengedte, is pedig a vöröskereszt-egyletnek s j

a dalárdának. Ez utóbbiról igen lelkesen emlékezik meg: az a dalárda, mely nemcsak magának, hanem megyéjének is dicsőséget szerzett, bírja tiszteletünket s a választmány a dalárdát ért szegedi és debreezeni kitüntetés állal fellelkesedve, ciha orozta, hogy a dalárda zászlóját kér, diszes szalaggal fogja íelékesiteni s e végett a kör tagjai között adakozásokra aláírási ivek bocsáttatnak ki. Egy hazafias kötelesség teljesítésére hívja fél a kört. Legjelesebb költőnk Arany János emléke a földi hallhatatlanság jelképében ércszoborban fog megörökittetni. Kötelessége minden hazafinak e szobor létrejöttéhez anyagilag hozzájárulni, hogy leróvja a kegyelet adóját az iránt, a ki az ércnél maradandóbb emlékkel: műveivel. örökítette meg nevét. Indítványozza, hogy a kör 50 frt.ot szavazzon meg a szoboralapra (Lelkes él- jénzéssel fogadtatott.) A kör az 1882/3 évre 1539 frt bevételt s ugyananyi kiadást irányoz elő. Köszönetét mond a kör tisztviselőinek, különösen a felügyelőnek Koretkó Luciánuak a ki odaadó buzgalommal felelt meg a fáradságos és sok figyelmet igénylő felügyelői tisztének, továbbá Lám Sándor pénztárnok és Barna Mihály küayvtárnoknak is. A kör jegyzőkönyvbe igtatja köszö- netét. A pénztáruoki számadás jóváhagyatott s megadatott a szabályszerű felmentvény. A jelentés örvendetes tudomásul vétetett s az elnök által jelzett indítványok egyhangúlag elfogadtatván, megválasztattak a kör tisztviselői, és pedig elnök lett: Szieber Ede, alelnök Dr. Ivántsy László, pénztánok. Lám Sándor felügyelő: Koretkó Lucián, könyvtárnok: Barna Mihály, jegyzők: Lám Gyula és Dr Ösztereicher Samu. A választmány tagjai: Arky Fiilöp, Báuóczy Ferenez Bezeghy, József, Bugyis András, Farkas Ferenez, Kende Péter, Korn- stein József, Lasztókay Béla, Mislinszky József, Mondok János, Dr. Novák Endre, RoykoBéla. Szikszay Imre, Torday Ede.

— A megyei közigazgatási bizottság f. hó 12-én

tartotta havi ülését, melyen a havi jelentések felolvasóra után nagyobbára adóügyei nyertek elintézést.

— A kassai r. katii. konvikfus ügyében a vullás- és közoktatásügyi miniszter jelentést terjesztett az országgyűlés elé. Kassa városa kérelmezvén az 1848-ik évben feloszlatott kassai konviktus viaszaállitüsát. E nevelőintézet özvegy Kouszky Gáspár né, szid. gyarmatai Balassa Zsuzsanna alapításának köszöni eredetét, ki 1650. május 5-éu alkotott végrendeletében egy konviktus felállítása végett 1647-ben alapítványt létesített oly czélból, hogy ez intézetben, melyet a jezsuiták felügyeletére s kezelésére és egyszersmind az esztergomi érsek közvetlen gondjaira bízott, a magyar nemes ifjnság neveltessék és tartassák.' Az intézet székhelyéül az alapiló eredetileg Ungvári választotta, utóbb azonban a hely kitűzését az esztergomi érsekre bízta és Lippay György prímás, esztergomi érsek nyert felhatalmazása alapján, az intézetet 1659-ben Kassán állította fel és annak kormányzását a jezsuita-rendre bízta. A konviktust 1784. évben, midőn 11. József által a konviktusok eltörlése és jövedelmeiknek kézi ösztöndíjakra fordítása foganatba vétetett — majd másfél százados fennállás után, szintén a megszüntetés sorsa érte. A kassai kouviktus I. Forencz király által 1789. évben újra életbeléptettetett, sőt ezen intézettel egyéb hasonló növeldék is egyesitteltek. Ezen alapítványok rendeltetését a tanulóknak nem kézi ösztöndíjakkal segélyezése, hanem közös fedél alatt neveltetése s tartása képezi. A kouviktusi alap Kassa város főutezájában igen terjedelmes épülettel bir, melyben az intézet 1848. évig volt elhelyezve, a midőn azt a foloszlatás sorsa másodízben érte. Az intézet alapja 328,476 frt tőkével és ennek kamata fejében 18,969 frt jövedelemmel bir. A konviktust, rendjük feloszlatásáig a jezsuiták kormányozták, 1812- ben pedig a konviktus kormányzat a premontrei rendre szállt. Trefort miniszter a konviktus visszaállítására ha- ározta el magát. A konviktus előreláthatólag nemcsakt az alapítványi helyekre felvett növendékeknek, hanem fizetés mellett felveendő ifjaknak is lesz nevelőintezete. Azon esetre, ha a kassai konviktus visszaállítása bekövetkeznék, annak igazgatása ismét a premontrei rendre fog bízatni. A mi a konviktus tényleges életbeléptetését illeti, ennek idejét meghatározni nem lehet, mert ez azon körülménytől függ. hogy a jelenleg kézi ösztöndijkópen lekötve levő jövedelmek az alapnak mielőbb szabad rendelkezésére bocsáttassanak, mi az ösztöndijaknak fokozatos üresedésbe jutásától, több ösztöndíjasnak a visszaállítandó intézetbe felvételétől eltekintve, csakis az adományozott ösztöndíjaknak az adományozási idő lejárta előtt való megszüntetése által érhető el.

— Az „uj-tér“ e költségesen kiépített sétatér vagy micsoda, újabban sertés perzselésre használtatik. Történik pedig ez a házak közeli szomszédságában. Ha a rendörség- nek még nem volna erről tudomása, szíveskedjék ezt figyelembe venni, a kihágást elkövetőit pedig természetesen megbüntetni.

— Roskovits Ignátz derék fiatal festőművész, a hasonnevű ungvári kanonok fia az egyházi festészetre kitűzött pályadijakból 300 írtos dijat kapott „Sz. lélek lej vetele" cím ii oltárképéért. Ugyanakkor Sz. József „Jézus nevelő atyja“ cimü színvázlata 200 forintos díjjal jutalmaztatott, és az utóbbi egyszersmind alkalmasnak Ítéltetett arra, hogy a kegyesrendjek lévai temploma részére nagyban is kivitessék.

— Felszólamlások. A városnál hirdetményekben tétetik közzé, hogy a virilés lajstrom ellen fiiig, az 1883-ik évi költ ségelőiran y z a t ellen pedig e hó 27-ig lehet felszólamlással élni.

— A niiegylet a farsangon, j an u á r 7-é n j e 1- ra e z b á 11 rendez a Korona vendéglő termében ; a tiszta jövedelem egyenlő részben a nöegylet javára s a

Fizessük törlesztési kölcsönnel, mert nem jól van az, hogy város örökös pénzzavarban legyen.

Kincsünk van Kövezetvámból jól kiépítettük a rad- vánci-utcát, hol építsünk jövő tavaszon ? Már most kellene tudni. Jövedelemmel legyünk takarékosak, mert ha miniszter megtudja, — hogy két ellenőrt tartunk, ezrekbe került lejtmórezést mert tudatlanul csinálták, ismét sok pénzbe kerülő szakértővel javíttatjuk, majd elveszi tőlünk. Számadást kérünk.

Azt sem ártana tudni: mennyi pénzünk van még földek vételárából.

Hát helypénz és regále után annak idején első Ízben letett eautio meg van-e? Ha nincs, hová lett? Számon kérjük.

Tiszteljük az igyekezetei és jóakaratot városi tisztviselőknél. De ha helytelenítünk valamit, fogjon rajtuk sajtó felszólalása. Közvéleményt tolmácsolja, ne kicsinyeljék : a mit mondunk, város intelligentiája mondja, ezrek gondolkoznak igy.

Hatszáz éves város a miénk, ám kötelessége fel- tartóztathatlanul haladni. Ki útjába áll, jaj annak, még nyers többség szavazata sem menti meg.

Mondják, jószivii ember Lehóczky polgármester ur. Vegye hát szivére, iiogy egy 12,000 lakosságú városban közigazgatás és rendészet magasabb igényeinek is eleget kell tenni. Vegye ezt is szivére. Szívből eredt jóakaratot, hasznos ténykedést mindig méltányoljuk, szívesen vettünk és veszünk azokról tudomást.

Ilyen az áramlat, a város jövője érdekében gondolkozók körében. Haladás emberei ezek.

Ki kislelküségből vagy daczböl ellfmtáll, annak sorsa : megsemmisülés. ^

Ár ellen úszni nem lebe*. " '