Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-09-03 / 36. szám
XX, évfolyam. Ungvár 1882. vasárnap, szeptember 3. 36. szám. TÁRSADALMI ÉS VEG-YESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek : Egy évre ........................6 frl Félévre ... a „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az üng kiadóhivatalába Un- vár, Pollaesek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: Soronként 20 kr. Ungvár, szeptember 2. A felvidéki kivándorlás. Egy szomorú dolgot ad — hazafias gondot — Magyarország felsővidéke törvényhatóságainak a kivándorlás. A terméketlen évek, a rosz- szabbra változott gazdasági viszonyok, munkáskéz kelletlensége, az adóztatás szerfelettisége, mind hozzájárultak, hogy népünkben fölóbressze a gondolatot, elhagyni e hazát, melyről nem oly régen is világszerte ismeretes volt a példabeszéd: „Extra Hungáriám non est vita.“ Először egyenként, aztán százanként hagyták és hagyják oda az ősi tűzhelyet, ma már ezerekre megy a számuk, kik más hazába vándorolnak ki, s fájdalom a visszatérés reménye nélkül. Szomorú dolog az nemzetgazdasági, politikai és népesedési szempontból. Ezért az orsz. magyar gazd. egyesület a sajnos kórjelenséget feltüntetve, emlékiratot nyújtott át a kormányhoz, melyben a bajt élénk színekben ecsetelve, igen helyesen mutat reá az okokra, melyek a kivándorlást előidézték. Főbb oka a kivándorlásnak az emlékirat szerint a felvidéknek a hetvenes évek második felében évről-évre nagyobb mérvben növekvő s a népesség minden osztályára egyaránt kiterjedő elszegényedésében rejlik. — A felvidék általános elszegényedésének különböző okai közül mint legfontosabbat fel kell említenünk, a mezei gazdákra nézve is: a felföld vadvizes talajának hálátlansága folytán a gazdasági kereset elégtelenségét ; a sikföldi gazdaságokon mind nagyobb mérvben terjedő gazdasági gépek alkalmazása által az ez előtt élelmét nagyrészt ezen gazdaságot beszerző népesség nagy részének nélkü- lözhetővé tételét, a népességnek hazánkbani arányos elosztásával szemben fenáíló s az életben levő telepítési törvényen gyökerező nehézségeket : a gazdasági szeszgyártásnak, mely a felvidéken nemcsak munkát ád a népességnek, de a felföld silányabb talaja mellett az okszerű gazdasági fejlődés életfeltételét képezi, az adózási viszonyok folytán szükségképen bekövetkezett hanyatlását. A felvidéket egymásután sújtott gyakori rossz terméseket, az uzsora végtelen pusztítását a törvénykezés mai berendezése mellett a törvénykezési eljárás költséges voltát; a községi jegyzők működésének fegyelmezetlenségét; a mezei gazdasági viszonyok változása stb. folytán a mezőgazdasági munkásosztályra nézve több irányban megszűnt kereseti forrásokat, különösen a téli hónapokban majdnem teljes keresethiányt. Az iparosokra nézve, különösen a fém- bányaipart sújtó nagymérvű pangást s minden egyéb úgy gyári, mint háziiparnak hiányát, a kézműiparnak hanyatlását. A felvidéki népesség összeségére nézve pedig, melynek minden osztálya az említett viszonyok egyike vagy másika által anyagi erejében amúgy is nagy mértékben megfogyatkozott, az elszegényedés daczára, a közterheknek az adóképességgel kellő arányban nem álló fokozását. — Az ezen különféle okok által előidézett és a titokban működő kivándorlási ügynökök által istápolt és előmozdított kivándorlási vágy a kivándorlók levelezése és a tőlük tagadhatlanul érkező pénzküldemények által oly mérvben fokozódott, hogy az ma már ki- vándorlási láznak nevezhető, melynek alávetvék nemcsak a sorsukkal bármi oknál fogva elégedetlen mezei munkások és napszámosok, kik a felvidéki megyék szegénysége mellett csak napról-napra tengődnek, küzdve a nyomorral s nélkülözve a megélhetés biztos feltételeit. De még inkább alávetvék az elszegényedett és eladósodott telkes gazdák, kik telkeik és házaik eladása, elzálogosítása vagy uzsorakölcsön felvétele által sokkal könnyebben képesek kiteremteni az Amerikába való átszállítás költségeit. Az nagyon természetes, hogy nem képzelhető oly intézkedés, mely ezen különféle okok közrehatása folytán fejlődött és ma már nagyra nőtt közgazdasági bajt egyszerre megszüntetni képes volna s ezért véleményünk szerint oly intézkedések szükségesek, melyek a kivándorlást előidézett okok hatásának enyhítését czó- lozzák. Csak ilynemű törvényhozási és közkormányzati rendszabályoktól várható a kivándorlásban nyilvánuló nagy közgazdasági bajnak megszüntetése. — Minthogy pedig a kivándorlásnak indító oka főleg a felföld gazdasági hanyatlásban és ebből folyólag az általános elszegényedésben és a keresethiányban rejlik, szükséges, hogy ezen elszegényedett vidékeknek megadassanak a gazdaság fejlődésére okvetlenül megkívántaié feltételek, szükséges, hogy elhárittassanak azon akadályok, melybk ezen fejlődésnek útjában állanak, elhárittassanak azon okok, melyek a keresethiányt előidézték. Kívánatos, hogy a közterhek, a mennyire azt az állam pénzügyei megengedik, a népesség azon osztályára nézve, mely a terhek elviselésére képtelen, a lehetőségig enyhittessenek. Ezekből kifolyólag a felső megyék gazdasági fejlődése s igy a kivándorlás megszüntetése érdekében mindenek felett szükségesnek tartjuk: 1. A szeszadótörvény olynemü módosítását, hogy a gazdasági szesz gyártása silányabb talajú felső megyékre nézve nem csak azért bir nagy fontossággal, mert ez képesíti egyedül a gazdát a gazdasága helyes kezelésére megkivántató trágya előállítására, de rendkívül fontos az azért is, mert számos munkáskéznek nyújt a téli hónapokon át állandó foglalkozást és biztos keresetet ád nemcsak a gyárban állandóan foglalkozó munkásoknak, de favágás, fa, burgonya, szeszfuvarozás által a községben lakó telkes gazdáknak is, kik ezen kereset hiányában a téli hónapokon át mitsem kereshetnek s kénytelen tétlenssgre vannak kárhoztatva. 2. az említett északi megyék gazdaságainak egyik igen nagy hátránya a vadvizes talaj, mely különösen nedves időjárás mellett sújtja a felvidéki gazdákat. A hideg agyagos alsó talajréteg, mely gyakran a 4—5 hüvelyknyi vastagságú termő talajra következik, a vizet át nem ereszti s a szántóföldön álló eme poshadt, elsavanyodott viz nemcsak a termést teszi tönkre, de kilúgozza a megtrágyázott termőréteget is s ez által silányabbá, terméketlenebbé teszi a földet. Ezen vadvizes vidékeken a talajjavítás legbiztosabb módja az alagcsövezés volna, ámde a felföldi birtokosok szegénysége lehetetlenné teszi, pedig ezen alagcsövezési munkálatok mig egyrészt a munkás népnek nyújtanának azonnali keresetet, másrészt a felvidéken a leghasznosabb befektetést képeznék s hivatva volnának a föld ilynemű megjavításával állandóan jobb-gazdasági eredményt biztosítani. — S azért kívánatos oly intézkedés, a melynek folytán a földbirtokosok talajjavitási munkálatokra, hosszú időtartamra terjedő törlesztésre olcsó tőkét kapnának. E végből a törvényhozás által, vagy a talajjavítással foglalkozó pénzintézetek részére bizonyos kedvezmények volnának biztositandók, vagy az ily talajjavitási kölcsönök az állam közvetítése mellett volnának nyújtandók. A javaslat többi, még itt fel nem sorolt részét jövő számunk fogja hozni. — Az izraelita anyakönyvek vezetésének kérdése, több törvényhatóságnak a törvényhozáshoz és a kormányhoz intézett indokolt felterjesztései folytán közelebb — mint az „Elenőr“ Írja — szabályoztatni fog, és pedig, nem mint kéreimeztetett, törvényhozási, hanem rendeleti utón. Az ez iránt való tárgyalásokat a vallásmi- niszter már medinditotta, s azok befejezése után a vonatkozó rendelet a belügyminiszterrel egyetértőleg fog kibocsáttatni. A szabályzat mint értesülünk, oly rendelkezéseket fog tartalmazni, melyek a felelkezeti autonómia épségben hagyása mellet teljesen eleget fognak tenni az állam érdekei szempontjából elengedhetlen követelményeknek. Egyről-másról. (Czélszerii-e a házakat olajos festékkel bemázolni? —, Méhek és a méhtenyésztés. — A vesebajok gyógyithatása. — Az esernyőről.) Egyik angol lap időszerűnek tartja a házak festésmódjával foglalkozni és tekintettel arra, hogy a házaknak olajos festékkel való bemázolása mindinkább divatba jön, felteszi azt a kérdést, vájjon a közegészségügy szempontjából célszerü-e ez a máz ? Az orvosi tudomány e kérdésre „nem“-mel felel. Az ember minden lélekzet- vétel alkalmából az őt környező levegőbe vízgőz és szénsavon kívül gázalaku, szerves elhasznált anyagokat bocsát, melyek részint a véráramlás közben történt oxy- datió, részint pedig a táplálkozás folytán keletkeznek. S valamint az ember szervezetében az élet folyamán, épen úgy a nedves mocsáros vidékeken szerves anyagok lassú égése áll elő, számos fojtó gáz keletkezésének kíséretében, a mi az ily vidékeket lakhatatlanná teszi. E gázt mindenki ismerheti sajátságos szagáról, ha mocsáros vidékeken, nedves lakásokban, vagy oly helyeken fordult meg, hol sok ember lakik együtt. Az ily helyeken való tartózkodás az emberben tompa, aggálylyal eltöltő érzetet szül, melyet Agnus Smith-ig a levegő kevés éleny, de sok szénsav tartalmának tulajdonítottak. Csak Pasteur nagyszerű vizsgálatai, Tyndall kísérletei és Smith vegyelmezései, kik mind e romlott levegő vizsgálatával foglalkoztak, derítették ki a tudomány kétségbe vonhatlan bizonyságával, hogy e rósz levegőben a szerves anyagok szétbomlása folytán keletkezett légeuytartalmu gázak hatnak oly kártékonyán az egészségre. E nagy fölfedezések teljesen megváltoztatták az egészségügyi intézkedéseket; ezeknek köszönhető az, hogy ma a közegészségügyi hatóság oly nagy fontosságot tulajdonit mindenféle szemét, szóval rothadó anyag és álló viz eltávolításának. Abban mindenki egyetért, hogy az emberi életnek és jólétnek első föltétele — a tiszta levegő. Lakásunkban is folyton erre kell ügyelnünk, különben az élet-folyam által keletkezett s egészségünket romboló anyagokat újra magunkba szívjuk. Ezt már természetünknél fogva érezzük, mit az is bizonyít, hogy az ablakot szép időben lehető soká nyitva hagyjuk. De ha zivatar, eső vagy a tél áll be, s a kályhát ismét használni kezdjük: a gazdasszonv óvatosan bezárja az ablak- és ajtóróseket, mintha csak az egészségügy minden szabályáról egyszerre megfeledkeznék. A dolog csakugyan igy van, és télen át még sem érezzük a jó levegő hiányát, bár minden ember naponkint 2400 liter élenyt változtat át életfolyama által szénsavvá. Hogy van ez? A talányra könnyen felelhet mindaz, a ki csak egyszer fordult meg az egyetemi vegytani előadáson, midőn az illető tanár a levegőnek a téglán és köven át való átömlésót bizonyítja kísérletileg. A tégla száz meg száz likacsán át percenkint jön szobánkba fris levegő és pedig szüritett, azaz minden kártékony anyagtól megtisztult levegő, mely úgy minket mint a kályhát is bőségesen táplál. Ez azonban csak normális, azaz u.n. közönséges agyagos festékkel bemázolt falakon át történhetik. Azok a faiak, melyek olajos festékkel vannak bemázolva, s ehez még nedvesek is, csak nehezen vagy egyáltalában nem bocsátják át magukon a levegőt. — Mindezt a természettudósok kísérletileg bebizonyították, s nehány évvel ezelőtt egy természettudományi estély folyamán a fővárosi közönségnek is alkalmában volt, hogy a tudomány ez állításának igazságáról meggyőződjék. Önmagától értetődik tehát, mennyire célszerűtlen és a közegészségre káros, a házaknak olajos festékkel való bemázolása, vagy a szobáknak ily anyaggal való kifestetése. ______________L Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. > A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: Pollaesek Miksa könyvnyomdája.
