Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1882-08-13 / 33. szám

le, kisiettek az udvarra, s a legborzasztóbb látvány tá­rult eléjök, a gazdasági épületekkel kapcsolatban lévő lakás tetője már lángban állott s a nélkül, hogy mentésről szó lehetett volDa, az összes épületeket a tűz elhamvasztotta, Dohnalek bérlő terményeinek egy részét, házi bútorait stb. a tűz felemésztette; a bérlő kára mellett a tulajdonos is érzékenyen van sújtva, mert az épületek nem voltak biztosítva. — Az ungvári dalárda 16-án indul Debreczenbe a dalárversenyre. A versenydarabokat már betanulták s az utóbbi napokban a Korona vendéglő termében tartott próbaelőadásokban nagy közönség gyönyörködött. — A faizási jog. A földmivelés ipar és kereske­delmi miniszter körrendeletileg tudatta a törvényható­ságokkal, hogy sajnálattal látja, miszerint az úrbéresek és zsellérek részére tagosítás alkalmával a faizási jog kárpótlásául kiosztott erdőrészletek tetszés szerint szok­tak müveltetni. A miniszter elrendeli, hogy a kiosztott erdőrészletek ezentúl nem parcellánkint külön, hanem tömegesen használandók s erdőminőségük csak azon esetben szüntethető meg, ha a közigazgatási bizottság erdészeti szakbizottsága, vagy a földművelési miniszter kinyilvánítja, hogy az illető erdőtalaj más művelési ág- aan is állandóan értékesithető. — A Nagyinihályon rendezett táncmulatságról vettük a következő sorokat, a rendezőség megbizásából annak egyik tagjától: A Nagy-Mihály s vidéke fiatal­sága által aug. 5-én Nagy-Mihály on az ottani községi iskola alaptőkéjének javára rendezett zártkörű tánczmu- latság igen fényesen sikerült, a közönség minden tagja kiváló jó kedvvel s fesztelenül mulatott egész másnap reggelig.Ezúttal meg kell jegyeznünk,hogy a közönség eme széles jó kedvét Lányi Gyula ungvári kitűnő zenetársulata nagyban emelte. A tánczmulatság kivált az ott lévő sok szép hölgy élénk emlékében marad, kiknek soraiban a követ­kezőket láttuk: Baján Irén,Baján Mariska,Olcsváry Gizella, Nehrer Aranka (Eperjesről), Lavotha Ilona, Lavotha Vilma, Tichy Betti, Dobák Lujza, Schleiminger Tinka, Szladek Mariska, Milkó Ilona, Dudinszky Mariska, Ba­logh Örzse, Vinternitz Nóra, Rochnyák Anna, Mariska és Róza, Friedman Gizella, Friedman Róza, Reach Gi­zella, Marmorstein Vilma, Punday Mariska, Henzlman Róza (Homonnáról), Neuwirth Fáni, Fröhlich Gyulánó, Kreizell Barthuss Malvin, Mészáros Gyulánó, Schwarcz Mórné, Pákh Albertné stb. A rendezőség a helybeli iskolaszék elnökének 20 osztr. ért. frtot adott át az iskola javára. — Ide igtatom azon urak neveit, a kik felülfizettek: Pólányi Géza 1 frtot, Neuwirth Dávid 50 krt, Dr. Russay Lajos 50 krt, Baczonyi József 50 krt, Vinternitz Vilmos 1 frtot, Sulyovszky István 50 krt, Kráskovics Károly 50 krt, Kazinczy Arthur 50 krt, Mi- kovszky Bertalan 1 frtot, Jelen Mátyás 1 frtot, Erbesz N. uhlánus százados 50 krt. Kreizell Otto 50 krt, Schwarz Mór 50 krt, Rothmann Ödön 50 krt. Felföldi Gyula 50 krt. Csupán az iskola javára adakoztak: Dr. Raisz Gedeon 3 frtot, Blum Zsigmond 2 frtot és Pajor Bertalan 2 frtot. Végül a rendezőség szoros kötelessé­gének ismeri hálás köszönetét nyilvánítani tek. Baján Imre uradalmi igazgató urnák szives közreműködéséért, valamint a nemeskeblü adakozóknak a humánus cél iránti tekintetből köszönetét fejezi ki. — A helybeli közkórház, melyről rend, tisztaság és szigorú felügyelet tekintetében a közönség osztatlan elismeréssel nyilatkozik, s mely mindezeket dr. Novak főorvosnak s az ápolással foglalkozó apáczáknak köszön­heti, ki fog építtetni, és pedig a régi épület mellett s ezzel kapcsolatban egy díszes emeletes kórház fog ott helyet foglalni. A terv keresztülvitele természetesen erélyes buzgalmat igényel. Az ügy egyébként dr. N o- vák Endrénél jó kezekben van letéve. Az építéshez már hozzáfogtak s az alapkő letétel múlt vasárnap volt. B úgyis András apát-főesperes mise után a hívek kí­séretében egyházi díszben megjelent a helyszínén s megtevő a szokásos áldást, lehelyezte az alapkövet, melyre ezután sokan jelmondások kíséretében kalapács­ütést mértek. Közben Adamkovics Jenő káplán tar­tott a hívekhez beszédet. Ezen jeligéből: „Szeresd fe­lebarátodat mint ten magadat“ — kiindulva, azon haj­lékok közül — úgymond — melyeket az emberiség ré­szint saját kényelmére, részint pedig az idők vihara ■ ellen menedékül épit magának széles e világon, látunk nagy és óriási épületeket kiemelkedni, oly müveket, melyek létrehozására a találékony emberi ész és művé­szi kéz minden tehetségét egyesíti, hogy azon célnak, melyre azok épülnek, megfeleljen. Midőn e nemes város a megye tisztelt hatóságával s közönségével egyetértve, ez épületet, melynek ma alapköbeszentelését ünnepel­jük, emeltetni határozta: ez üdvös szándékában nem azon czél vezérelte, hogy egy építészeti műremeket mu­tasson be a világnak, hanem egyedül azon erénynek, mely a legszebb virág a kér. felebaráti szeretet fáján: a szenvedő emberiség iránti könyörületének kívánt örök emléket emelni. Ezután megemlékezvén az első keresz­tények idejében gyakorolt betegápolásról, beszédjét igy folytatja: Tudom, hogy ezen ma beszentelt épület nem versenyezhet a világvárosok óriási kórházaival; de mind­amellett az adott viszonyok között ez is hivatva leend beteg embertársaink nyomorán segíteni, különösen pe­dig e megye és város elszegényedett, segély télén, el­hagyott betegeinek menhelyet nyújtani. Ezen magasz­tos czél elérésének pedig biztos zálogát látjuk a nemes város azon intézkedésében, midőn a betegek ápolását oly avatott s hivatásszerű kezekre bízta, minők a pau- lai szt. Vinczéről nevezett irgalmas néuék téstületeó. Elmondva a rend alapításának történetét, van-e ember — úgymond — ki látva a kér. felebaráti szeretet eme szelidlelkü leányait mint ápolják a betegeket, mint kö- tözgetik sebeiket, mint törülgetik ápoltjaik arczárói a halálveriték hideg cseppjeit, mint csepegtetik az ima és vallás vigaszát enyhítő balzsamként a kétségbeesettek sziveibe — úgy ne tekintené őket, mint megannyi sz. áldozatokat, kik tisztán embertársaik segélyezése iránt való buzgalomból és szeretetből önként rohannak a ha­lálba, melyet mintha szándékosan keresnének a betegek — Az ungvári polg. lövészegylet holnap, vasár­nap délután fél 7 órakor az egylet helyiségében igen sürgős és fontos ügyben választmányi ülést fog tartani, melyre a választmány tagjai ezennel meghivatnak. Mo- csáry Béla allövószmester. — Esküvő. Fekete Mariska kisasszonynak, Fe­kete Vincze földbirtokos leányának esküvője Götz Ru­dolf dzsidás századossal ma tartatott meg Szobránczon. az ünnepély szűk családi körben folyt le. — A concursus, vagyis papuövendékek felvétele a munkácsi egyházmegyénél e hó 7. és 8-ik napjain esz­közöltetett. Ezen alkalommal sok vidéki gör. kath, lel­kész volt Ungváron. A vidékről az ugynezctt szentszéki ülnökök is nagy számmal jelentek meg a coneursusra, mivel ezeknek tudvalevőleg a növendékek felvételénél szavazati joguk van. Ezen alkalommal azonban a rendes gyakorlattól, miért — miért nem? azon eltérés történt, hogy a felvétel felett a szentszék nem határozott, ha­nem a jelölteket s a vidékről jött szentszéki ülnököket azzal bocsátották el, hogy a felvétel felett később fognak határozni. Miután pedig a vidékről jött szentszéki ülnö­kök ilyetén módon szavazati joguktól meg lettek fosztva, mivel a későbben határozathozatal végett egybehívandó ülésre aligha megjelenhetnek, ezek körében ezen szo­katlan eljárás visszatetszést szült s azok igen elégedet­lenül távoztak haza, s az egész eljárásban azon czólza- tosságot látják, hogy a központi papság az egyházi ügyekben teljesen kiragadni igyekszik azt a kis befo­lyást is a vidéki papság kezéből, a mivel még bir. — A 66-ik gyalogezred székhelye az uj szervezet folytán tudvalevőleg Ungvár lesz. E czélból a városi tanács már erősen utána néz, hogy az ide vezénylendő katonaság kényelmesen elszállásoltassék. Erre a czélra javíttatja a régi városháza épületet is, hol terv szerint az ezred zenekara lesz elhelyezve. Magyarosoduuk?! Mittelmann Jakab helybeli ke­reskedő boltjának egyik hirdetése előbb zsidóul van Írva s csak azután következik a magyar szöveg. Kérdés, ma- gyarosodunk-e hát, vagy a névmagyarosítás nem külső máznak tekintendő-e csak? — A Szt.-István nap nemzeti ünnep, melyet val­láskülönbség nélkül kell hogy mindenki megünnepeljen. Ámde a nemzeti ünnep méltó módon csak akkor szen­teltetik meg, ha az ünnep megtartásának külsőleg is kifejezés adatik az által, hogy az üzletek ezen napon zárva tartatnak. Számolunk tehát városunk összes ke­reskedőinek hazafiságára, melynek méltó kifejezést fog­nak adni az által, ha ezen napon d. e. 9 órától a ke­reskedésekéit bezárják. — A polgári lövészegylet királylövészeti ünnepé­lyét September 8., 9. és 10-ik napjain tartja. A rész­letek annak idején közzététetnek. — Villámcsapás. Az elmúlt vasárnap f. hó 6-án Buday Miklós árvaszéki elnök Kis-Ráth mellett lévő ta­nyáján időzött. Délután 7 óra tájban Buday, bérlőjével a tanyai lakás egyik szobájában időzött, mialatt künn csendes eső permetezett, s a nélkül hogy előzőleg zi­vatar lett — avagy viilámlott volna, egyszerre borzasztó ropogás riasztotta fel a szobában ülőket; Buday erre rögtön megjegyzé, hogy a villám nagyon közel csapott Az „UM©“ tárcája. Fotográfiák. Mikszáth Kálmán. Könnyű neki. Nem csoda, ha az Isten úgy felvitte a dolgát. Mikor olyan közel lakik hozzá: t. i. a bécsi- utczában, X-ik szám alatt a 4-ik emeleten. Lakik pedig Mikszáth Kálmán a 4-ik emeleten azért, mert ott közelben 5-ik emeletet nem talált. Talán a hitelezők ellen kénytelen menekülni ? fog­ják önök kérdezni, dehogy — sokkal rosszabb féregtől: a szedőgyerek elől. Ilyen a sors. Mig ezelőtt nem talált olyan embert, a ki az ő kezeirására bátorkodott volna adni valamit, most üldözik egy kis karczolatért. De ő kifog rajtuk ! Először is oly magasan van fölöttük, hogy nem egy könnyen határozza el magát a legfürgóbb lábú szedő, vagy a legélelmesebb kiadó sem, hogy rationálisan rek­lamálja nála a kéziratot, kiváltképen nyáron. Ha pedig csakugyan ráadja valaki a fejét, akkor jár még csak pórul. Fólmégy hozzá a 4-ik kondegnációba délelőtt, akkor még alszik. Tessék délután jönni. Felmégy hozzá délután, akkor már elment. Tessék utána futni. Szóval, ha nem adja meg magát jószántából, haszontalan minden iparkodásod. Van ugyan a napnak egy időszaka, mikor meg­csípheted, de akkor legmegközelithetlenebb, t. i. a Ti­tánok hazájában este tiz óra után a Korona kávóházban. Ott vannak ők mind együtt, a kik a reggelid mellé szellemi táplálékodról gondoskodnak. Ott látha­tod Szana Tamást a Koszoru-st, Rudnyánszkyt a Lantost, Tóth Bélát a Független politikust, Kiss Józsefet a balla- dást, Mészölyt és Spányit a hangteljes festőket. Bankot adnak. De ne gondold kedves olvasó, hogy tán ferbliznek. Ó nem; szellemi bankot adnak! Az efféle bankoknál is ott vannak az ex offo ki- biczek, de ezek jól tudják ám a regulát és nem árulják el a játszmát, pedig ugyancsak sugdosnak a fülökbe dolgokat, a melyek ha a partner tudomására jönnének, szép kis szósz válnék belőle. Mikszáth keresztbe font lábakkal, vagyis jobban mondva ölbe szoritoct lábbal, hallgatja végig mind, és csak néha mosolyog és fészkelődik egy kissé, hogy theáját annál kényelmesebben szürcsölgethesse. Csak akkor szól be az általános vitába, ha az irodalmi tár­sulatokról folyik a diskussió, vagy a politikáról. Mert tudnivaló, hogy minden jó novellista szen­vedélyes, de rósz politikus egyúttal. Valamint a jó regényíró is rósz politikus. Onnan lehet kimagyarázni, hogy Jókai nagyan pártfogolja. Arról volt szó, hogy a monarchák közt ki a leg- megelégedettebb ember és kinek van a legjobb dolga. Találgatták is sokan, de úgy annyian meg is czáfolták. Mig nem Mikszáth a saját örökös rekedt hangján Közbeszól és véleményt ad. Nem kell ám hinni, hogy neki, a ki alakjainak szép, bájos, melodikus hangot képes kölcsönözni, hogy az ember szinte zenét vél hallani, ha olvassa müvét, saját reszelő hangján javítani képes volna. — Véleménye szerint Ferencz József király és csá­szárnak van legjobb dolga. Mert mint mondja, ha Becsben van, a bécsiek élnek-halnak érte, ha pedig Budán van, a magyarok kardoskodnak mellette. Persze hogy ez a legkényelmesebb állapot. Nevezik pedig ezt a közösügyesnek. Hogy Mikszáth legkompetensebb ez ügyben íté­letet mondani, az kétségtelen. Hisz neki ebben gyakor­lata van, mert ő is közösügyes — iró. Petőfi és Kis- faludy-társaságbeli.Ha a Petőfitársaságbeli tagok között van, akkor a Kisfaludystákat magasztalja, ha pedig a Kisfa- ludysták fogják közre, akkor a Petőfiektől nem vonhatja meg nagyrabecsülését. Ilyen formán aztán mindkét félnél nagy tisztes­ségben áll. . Különben ha tőlünk függne, mi a harmadik iro­dalmi társaságba is beválasztanók, mert meg vagyunk győződve, hogy a ki Mikszáth Kálmánt müvei után ismeri, még a negyedik irodalmi társaságba is bevá­lasztaná — ha volna. Sokan irigylik tőle, hogy daczára annak, hogy irodalmi működése nem terjed néhány kötetnél tovább, már is két nagy társaságnak dísze és a mi fő a kül­föld előtt is ismeretes. Pedig csak holmi tót zagyafiakk&l foglalatoskodik. Hogy keveset ir, az nálunk érdem; különösen a kiadók nagyrabecsülik ezért és e miatt legkapósabbak az 6 keze vonásai. Hogy külföldön szeretik, az meg onnan magya­rázható ki, mert tótokról ir, a kiket a külföldön jobban ismernek, mint a magyarokat. Külföldön Magyarország­ból csak tótjainkat, meg a mágnásainkat ismerik. Minden iró egyéniségét legjobban müvei után is­merjük meg. Mikszáthnál ezt teljes mértékben lehet alkalmazni, mert ha Magyarország összes tótjait összefogdosnánk,

Next

/
Thumbnails
Contents