Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-08-13 / 33. szám
33. szám. XX évfolyam. Ungvár 1882. vasárnap, augusztus 13. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A. szerkesztőhöz intézendő minden rözlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS VEGrYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek : Egy évre ........................6 frt Félévre ... s „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába üne vár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: Soronként 20 kr. Az őrs*, dalverseny előtt. A közművelődést hathatósan munkáló intézménynek bizonyult azon eszme megvalósulása, hogy a tudomány és művészet évről-évre vándorútra kel és az ország más és más vidékén hirdeti az elmét és szivet képző azon igéket, melyeknek elsajátítására a vidéki lakosság cö- mének különben sem módja sem alkalma nem igen lehetne. Ma is lázas tevékenység tartja fogva a természettudományok művelőit ép úgy mint a természeti hangok művelésének apostolait országszerte, hogy a nagy magyar alföld egyik legnagyobb városában összegyűlvén, méltólag tolmácsolni tudják és népszerűén terjeszszék a tudomány vivmányait, hogy észrevehetőleg számot tudjanak adni a haladásról, melyet a művészeti ágak egyik legnemesbike: a dalmüvószet a négy folyam partjain az utóbbi évek lefolyása alatt tett. Volt idő, mindnyáján élénkén emlékezhetünk reá, midőn az ország különböző vidékein alakult dalkörök, nem csupán társadalmi szövetkezések, hanem éltető és melengető fókusai voltak a nemzet érzelmeinek és aspiratioinak ; mert mig a szó bilincsekbe volt verve, az érzelem: fájdalom és panasz múltért és jelenért, remény és bizalom a jövő iránt csak a dal keserű vagy biztató és lelkesítő árjában ömlött ki. Ezek az diók, hála az Égnek, elmúltak ugyan, és a dalkörök ezen, úgy szólván politikai jelentőségére csak hálás szivvel emlékezhetik vissza a magyar : mindazonáltal a dalegyleteknek ma is kijut fontos szerepük a társadalmi élet és közművelődés emelésének munkájában ; mert feladatuk az előbbinek pezsgő ébrentartása mellett művészi hivatásuk gondos ápolása : a költői ihlet sugalmainak repodukálása által nemesíteni az Ízlést, az érzelmeket; az anyagi és szellemi erők vállvetésével művelni, fejleszteni nemzeti dalköltészetünket. Megyénk, illetőleg városunk is dicsekszik oly dalegylettel, mely hivatásának magaslatán évek hosszú során át nem csak társas életünk emelésére hathatósan közremunkált, hanem életképességét érezve az országos dalversenyek küzdő homokára is nem egyszer kiállt és midőn majd a közönség és a szigorú censorok elismerését nyerte ki fáradalmainak dijául, majd babérral homlokán tért vissza a küzdők versenyéről: önmagának kétség kivül országos hirt és nevet vívott ki, megyénkre és városunkra pedig bizonyára becsületet hozott. Azért melegen üdvözöljük ma ismét dal- egyletünket nagy útja előtt a nemesen érző közönség nevében, midőn magas ambitiójától ösz- tönöztetve ismét versenyre lép, hogy anyagi és szellemi áldozatot nem kímélő munkájával szép múltjára uj fényt derítsen, városunknak pedig az ország színe előtt uj elismerést szerezzen ! Az ő öröme a mi örömünk is ; az ő dicsősége mindnyájunkkal közös, kik e megyét és e várost magunkénak mondjuk; és amint a szülött eddig nem volt érdemetlen szülőjére és nem volt- hálátlan iránta: úgy ez bizonyára a jövőben is múltjához híven kebelén fogja hordozni gyermekét: jó nevű dalárdáját!!.... Legyetek üdvözölve még egyszer egyen- kint és összesen dalártagok, vezessen benneteket meghódított geniusztok bnzditó szava mellett mindnyájunk diadalmi óhaja; és Viktória büszke szelleme őrködjék lángpallosával uj vállalatotok fölött !-A- zsidók üzletei szombaton nyitva és vasárnap zárva le- gyenek. Okolicsny, Peltsárszky s a többi ungvári kereskedők megünnepelik a vasárnapot, s két hete már, hogy boltjaikat e napon zárva tartják. Derék dolgot miveitek ezzel. Az is bizonyos, hogy a vasárnapi munkaszünet, — de főképen az üzlethelyiségeknek zárva tartása e napon, a vasárnap külső megünneplésének kérdése, hova tovább oly hullámokat fog vetni, a melyek előtt kitérni nem fog lehetni. Ungváron a vasárnapi munkaszünet, de különösen az üzlethelyiségeknek zárva tartása azon akadályba látszik ütközni, hogy itt csak vagy tiz nyílt üzlettel bíró keresztény kereskedő van, a kereskedelem tehát zsidó polgártársaink kezébe van. Ez szerintünk mi akadályt sem képez. Nem képez különösen ma, midőn a zsidó kérdés foglalkoztatja a közvéleményt. Midőn vannak, a kik igen drasztikus módon nyilatkoznak, de szerencsére ezek kisebbségben vannak,de különben is az intelligentia, hála higgadtságuknak, józan gondolkozásuknak, a zsidókérdést akként óhajtja megoldani, hogy a zsidók a keresztó- nyekekkel assimilálódjanak, s részben a zsidóság intelligens osztályától várja, hogy kezükbe ragadják a zászlót, hogy a szokásaikban és erkölcseikben orthodox zsidókat reformálják, s minden tekintetben képessé tegyék és oda vezessék őket, hogy elhagyva azt a mi rossz, vegyenek fel oly szokásokat, modort, minő a keresztények sajátja. Ha tehát elfogadjuk azon feltevést, hogy a zsidókérdés megoldása elől most már kitérni nem lehet, hogy a szerencsés megoldás felé egy lépés történjék az országban, de főkópen Ungváron a zsidókereskedők azzal mutassák meg hogy van benanök kedv és erős akarat a keresztényekkel assimilálódni, hogy kereskedéseiket vasárnap zárva fogják tartani s szombaton nyitva lesz az. Ezen indítvány első tekintetre különösnek fog látszani zsidó polgártársaink előtt, főképen Ungváron, a hol a kereskedelem, kevés kivétellel közökben van. De ha tekintetbe vesszük, hogy ez csak Ungváron van igy, és még néhány felsőmagyarországi városban, épen ezen okból itt kell megkezdeni a reformot, itt ahol a zsidóság fészke van. Mert az ország többi városaiban lakó zsidó kereskedők üzletüket szombaton úgy is nyitva tartják, s oly kevesen vannak ott hogy alig volnának képesek másképen tenni. De midőn zsidókérdésről van szó, a hazai közönség a felvidéken lakó zsidósággal foglalkozik, ide tekintenek, s igy az assimilátióra való hajlam nyilvánulását innen várják. Szép dolog hogy Budapest, Nagy-Várad, Nagy- Kanizsa, Székesfehérvár, Makó derék zsidó kereskedői az általuk fent jelzett irányban már kitűzték a zászlót. Dicséretes dolog, hogy Nagy-Váradon 41 izralita ke- kereskedő szövetkezett keresztény kereskedő társaival, s az üzletet szombaton nyitva, — de vasáruaq zárva tartják. De ez csepp a tengerben. Itt a zsidóság egyik főhelyén Ungváron kell jó példát mutatni, s itt tartsák nvitóa az üzleteket zsidó polgartársainik szombaton és zárják be vasárnap. Kötelezve nincsenek reá, a törvény a vallás szabad gyakorlatát kinek-kinek fentartja. Mi nem is fele- kezetiségi szempontból szólalunk fel. De felszólalunk, mert tett indítványunk érvényesítését a zsidó kérdésnek általunk óhajtott megoldására igen jótékony hatásúnak találjuk. Elvégre is ebben az országban a zsidóság a keresztényekhez arányitva csekély töredéket képez, ha tehát azt akarják hogy a napirenden levő zsidó kérdés megoldassék úgy, a mint azt a társadalom müveit osztálya óhajta, hajoljanak meg a közvélemény kívánsága előtt s mutassák meg hogy komolyan óhajtják és akarják is az assimilátó procedúráját. Nem élnek már ők a középkor sötét századaiban, ma vallásukat szabaodn gyakorolhatják, de nem fogja vallásukat legkevésbbé megszentsógteleniténi az, ha hogy a kereskedést szombaton nyitva hagyják. Pihenőül pedig az egész világon általánosan elfogadott Vasárnapot választják. Igaz, hogy Mózes törvénye a szombatot rendelte megünnepelni, de akkor zsidoországban laktak, nem lakott közöttük más vallásfelekezet, nyitott üzleteik sem voltak. Ma is ünnepük a szombatot, ünnepeljék is meg, ámde a keresztény világgal, mely iránt vannak kötelezettségeik, egyesülniök kell, s meg kell mutaluiok hogy van bennük jó akarat. Ezen ügyben a zsidók felvilágosult gonJolkozasu osztálya ne térjen ki. Ragadják meg mind a két kezükkel az ügyet s álljanak az előharezosok sorába. _________ Királylövészeti üame|>ély. Az ungvári polgári lövészegylet által 1882. év ■zeptember 8. 9. és 10-kén megtartandó szabad- és cirály lövészet az itteni polgári lövöldében a rövetkező nendben és feltételek mellett fog megtartatni. A lövészet mind a három lövészeti napon reggel 3 és délután pontban 2 órakor kezdődik, és tart déli 12 óráig illetőleg estig. Szeptember 10-ón a lövészet befejezése után kimérése és osztályozása a jutalom díjra pályázó lövészeknek, és azután a dijak kiosztása. Azon lövész ki az ungvári polgári lövészegyletnek tagja és a legjobb mély lövést teszi „Lövész király“- aak fog kikiáltatni és 3 darab 10 frkos aranyat — díszítve — nyerend jutalmul. A királylövészetnél használt tábla, a lövószkirály nevével, a lövöldében fog emlékül megőriztetni. Azon lövész ki saját fegyveréből lő, 4 krajezárt — ki pedig a lövészegylet fegyverét használja 6 krt köteles előlegesen a pénztárnál lefizetni. 10 lövésnél kevesebbre lőjegy nem adatik. Azok kik a lövészegyletnek nem tagjai és díjra pályázni óhajtanak 2 frtnyi sorompópénzt tartoznak fi- setni; ennek elmulasztása esetén díjra igényt nem tarthatnak. Dijak: Mély lövésre: 1-ső dij. 3 db. 10 frcos arany (király dij.) 2. „ 2 „ 10 3. „ 1 n 10 „ „ 4. „ 4 „ ezüst forint. 5- „ 3 „ „ „ 6- » 2 „ „ „ 1' »1 n n n 8. „1 „ „ „ , „ , Legtöbb körre 20 lövésből: 1- ső dij 1 db. arany 2- ik „ 4 „ ezüst forint. 3- ik „ 3 „ „ 4- ik „ 2 „ a Az összes dijak díszítve vannak. Minden külön nyereményben nem részesült szög- övés 1 írttal, és minden köregység 2 krajcárral fizethetik. A lőpálya hossza 123 méter (164 lépés) ; ezen úvolságra kétpár toló tábla lesz felállítva ; a gömbölyű íélkép, melyben négy kör és a szög foglaltatik 20— maga i fekte pont pedig 15 ctmtr átmérővel bir. Minden fegyver használható, melynek csöve 12 :n. m-él nem nagyobb. A lövészet folyama alatt fegyvert belőni nem szabad. A töltő helyiségben a dohányzás szigorúan til;atik. Egyebekben általános- és alapszabályok mérvadók. Kelt Ungváron, 1882 augusztus 6-án. V1IHALK0VICH JÓZSEF, MOOSÁRY BÉLA, egyleti jegyző. • allövészmester. Különfélék. — Ő Felsége a g ál öcsi gör. kath. templom felépítéséhez száz forintot, a dubrókai gör. kath. templom felépítéséhez száz forintot s végül a lyutai gör. kath. templom felépítéséhez kétszáz frtot adományozott. — Az erdőőri szakvizsgák folyó évi október hó 9-ik és következő napjain Ungvártt. a vármegyeházánál délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni.
