Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1882-02-05 / 6. szám
XX. évfolyam. üugvár 1882. vasárnap, február 5. 6. szám. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. | A szerkesztőhöz intézendő minden I közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ka nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: Poliacsek Miksa könyvnyomdája TÁRSADALMI ÉS VEGrYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSi TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Egy évre .'.... 6 frt * Félévre ... » „ — Negyed évre .... 1 ,, 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába (Jegyár, Poliacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: Soronként 20 kr. Ungvár, február 4. Megyei ellenzék. Ennek a szónak az értelmét sokszor .elcsü- rik-csavarják. Azt hiszik, hogy az ellenzéknek egyéb feladata se lehet, mint mindenütt és mindenben ellentmondani, a mi a megyei közgyűlésen az elöljáróság részéről javasoltatik. Éppen ez a ferde értelmezés riasztja visz- sza megyei közönségünket attól, hogy egy életrevaló ellenzéket alkosson. Pedig annak fontos hivatása lenne ; csaknem oly fontos, mint a parlamenti .ellenzéknek Minden öntudatos ellenzék feladata lelkiismeretes ellenőrzést gyakorolni a megye elöljáróságának cselekedetei fölött. Úgyszólván őréül szolgálni a törvényeknek, melyeket ha az elöljáróság át sem hágna, de ferdén magyarázhat, miáltal úgy a magán, mint a közérdek sértetik meg. Egy megyei ellenzék szervezése valóban égető szükség. Az arra hivatott közegek nem működhetnek oly biztosan s lelkiismeretesen annak támogatása nélkül az ellenőrzés munkájában. Az Az ellenzék közelről szemlélheti az egymásba ütköző érdekeket, s könnyen leránthatja azokról a lepelt. Eltekintve azon jótékony hatástól, melyet az a közügyekre gyakorolhat, élénkebbé is varázsolja meygei közéletünket, sarkalja a közélet iránti buzgóságot s munkakedvet. De az oppositiónak szervezve kell lennie, Nem nyilvánulhat az egyesek egyéni megy őz ő- désében, annak egy többség vagy kisebbség, de minden esetre tekintélyes számot feltüntető egye-! sületből kell állania. Kell, hogy birjon vezérszónokokkal, s szakértő egyénekkel. A mi megyénkben fájdalom, ilyen ellenzéket hasztalan keresnénk. Pedig arra, bármily lelkiismeretes buzgóságot fejtenek is ki megyei elöljáróink, nagy szükségünk volna. Ha egyébért nein, hát csak azért, hogy a viták folyamán tisztuljanak az eszmék s nézetek, s a hasznos és célszerű ekiatansabb meg- viláágitásba helyeztessék. Mert nincs annál természetesebb, mint hogy az önkény véletlenül s akaratlanul lábra kap ha ezt nem korlátolja egy befolyásos* ellenzék. De ha ez nem is, — a határozatok bővebb indokolása válik fölöslegessé, miután senki sem kivánja azt. A jól szervezett ellenzék feszült figyelemmel kiséri a tárgyalások menetét. Nem kerüli el figyelmét a legcsekélyebb jelentőségű ügy sem, s -a mit egész valójában meg nem ért, azt rögtön felvilágosittatni kéri. . . . De szükséges az ellenzék még azért is, hogy a nagy közönség is megnyugodva szemlélje ügyeinek elintézését. A hol nincs ellenzék, ott teremteni kell. Ez régi igazmondás s variálva nem egy nagy emberünk újította már föl. Mi egy ily ellenzék szervezése által egy- átalán nem akarunk politikai czélokat megvalósítani. A politikának s az ellenzéknek nincs egymással szükségképi összefüggése. A megyei élet jobbára a társadalmi, viszonyokkal foglalkozik. S a társadalmi viszonyok folytonos javítása s bajainak orvoslása, napi hullámzatu eszmékkel nem lehet azonos. E rövid felszólalásunkat egyébiránt ajánljuk azon szükebb körű társaság figyelmébe, mely a megyei ellenzék szervezéséről a minap eszmét cserélt. Tett kövesse a férfi szavát! — Ungmegye bizottsága január 30-án gróf Török Napoleon főispán elnöklete alatt renkivüli közgyűlést tartott. Elnöklő főispán az ülés megnyitása után megemlékezett a megye nagy halottjáról Bérnáth Zsigmondról, kinek porai a ravatalon feküsznek. A nagy férfiú hosszú életét az ország s.a megye jóléte érdekében kifejtett munkásság között töltötte, jó polgár és példás családapa volt, kinek elhunyta nemcsak e megyében kelt részvétet, hanem a gyászban igen sokan vesznek részt e megyén kivtil is, kik e férfiú működését ismerték. Indítványozza: hogy a bizottság elhunyta feletti részvétének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést s a jegyzőkönyv kivonata a gyászoló családnak átadandó lesz. Ennek kapcsában BánóczyFerencz főjegyző indítványozza, hogy a megye közönsége nevében koszorú helyeztessék az elhunyt ravatalára, mely egyhangú helyesléssel fogadtatván, a teendő intézkedésekkel az alispán megbizatik. Gajdos községének Ungmegyóhez, és íz b úgy a községének Zemplén megyéhez való csato- tolása folytán az átadáshoz szükséges intézkedések megtételével a járás szolgabirái megbizatnak. A tavaszon végrehajtandó sorozás polgári bizottsága következőkép alakíttatott meg.. Elnöke az alispán, sorozó orvos a megyei h. főorvos, helyettese pedig az illető járás orvosa. Elnöki helyettesek, Ungvár városában: EB á n ó- czy Ferencz, bizottsági tagok: Tarnóczy ésHir- t e n s t e i n. Ungvári járásban, h. elnök: Thuránszky Tiyadar, bizottsági tagok : Ke‘nde Zsigmond, Tamasko Bálint. A n.-kaposi járásban, b. elnök: Herczegh Károly, bizottsági tagok: Feli öl dy Ödön és Gyarmat h y János. A szobránezi járásban, b. elnök : Csuha István, bizottsági tagok: G u 1 á c s y Egyed és S z ó r á t h ,János, a n.-bereznai járásban, h. elnök: Bánóczy Ferencz, bizottsági tagok: Gulovics Gusztáv és Orlovszky János. A megyék háztartásáról szóló javaslatra az állandó választmány indítványa (lapunk f. é. negyedik számában már ismertettük, szerk.) elfogadtatott, s a felirat az országgyűléshez valamint' a belügyminiszterhez ily értelemben fog megtartatni, Moesáry Géza által tett indítvány kapcsában azon hozzáadással, hogy e megye, mely 1877 ben a budgetben 20000 frt megtakarítással e téren a legnagyobb szélsőségig ment, s igy az ország összes megyéi által tett e részbeni 80,000 frt megtakarításhoz \ részben járult, megérdemli, hogy a közigazgatás fokozott igényei által szükségelt újabb hivatali állások szervezését a kormány részére engedélyezze. Zemplénmegyének az Amerikába való kivándorlás megakadályozása tárgyában a képviselőházhoz küldött felirata pártoló felirattal támogaüatik. Ungvár városa belypénze ügyében a tariífában tett magyarázó módosítások elfogadtatván, az a városnak azzal küldetik meg, hogy a tariffát ily értelemben újból átdolgozza s jóváhagyás végett a megyének mutassa be. Végül a vinczellérképezdének Uungváron vagy Szerednyóu való felállítása iránt teendő javaslattal az állandó yálasztmánv megbizatik. Nagy veszteségről kell bírt adnunk. Beruáth Zsigmond január 28-án d. u. 2‘/2 órakorísztrippai birtokán meghalt. Érdemekben gazdag, hosszú ut volt az, mely őt az örök pihenés végpontjához vezette. Kevésnek adatott meg ily sokáig és igy élni! Társai, kikkel több mint egy fél századon át hiven védelmezd a nyilvános éfet sorompói között a haza ügyeit, s kikkel együtt érzett annyi reményt és aggodalmat, s együtt élt át annyi sok jó és rossz napot — nagyobbrészt már mind kidüledez- tek az élet kertjéből s csak nt-ott látszik még egy-egy erős törzs, mely az idő viharaival dacolva élő emlékként áll előttünk a lefolyt napok történetéből. Az ősz patriarcha, ki utolsó lehelletig, a hazafiság, a jó ügyek bajnoka volt a nagyfontosságu 1825-iki országgyűlés óta bét országyülésen volt követ és képviselő, s tett hü és nagy szolgálatokat az ország szabadelvű eszméinek, közügyeinek. Született 1790. évi október 30-án Mándokon Sza- bolcsmegyében. Családja a régi magyar birtokos családok közé tartozik, s egyes tagjai, különösen a reformátió ideje óta, honfiúi erényekben és bitbuzgóságban gyakran kitűntek. Egyik nagybátyja, Bernáth József (később septemvir) többi között az 1790/91-ki protestáns zsinaton tűntek ki, mig atyja, szintén Zsigmond, Ungmegyének többaóven át alispánja és országgyűlési követe volt s az akkori idők szelleme szerint fiát gondos nevelésben részesité. Iskoláit Kassán, Patakon, a jogi tanfolyamot Pesten és Bécsbeíi végezte, s máraz 1811-ki országgyűlésen ott ült a „távollévők követei“ (absentium ablegati) sorában, mint a főrendiházban meg nem jelenhetett, gr. Török József és báró Podmaniczky János képviselője. Érdekes körülmény, hogy az utóbbi, az 1780-ban született Podmauczky, a ki tehát túl van a száz óven, ma is él. Bernáth az 1811-diki országgyűlés után folytatva joggyakorlati pályáját, s nemsokára Pesten a nagyhirü Yay József septemvir mellett mint kir. táblai jegyző — juratus —• működött, s végre 1812-ben letette az ügyvédi vizsgát. Ezután beregmegyei birtokán egy ideig a gazdaságnak élt, de Beregmegye rendei csakhamar a törvényszéki bírák sorába választották meg. Bernáth Zsigmoudot a két szomszéd megye, Ung és Bereg egyiránt magáénak tekintette s politikai szereplése is a két megye között oszlott meg. így már 1816'ban az ungmegyei tisztválasztás alkalmával főszolgabírónak választották meg. Ugyané megye 1825-ben a pozsonyi országgyűlésre küldötte, s megválasztotta az 1830-diki országgyűlésre ismét, a mikor számos törvényezikk szövege az ő jeles tollából folyt. Jelenvolt a bosszú 1833/36-ki országgyűlésen is, mely alkalommal a követi tábla azon bizalmában részesült, hogy Kölcsey Ferenczczel s másokkal együtt kerületi jegyzőnek választatott, s e minőségben több országgyűlési felirat fogalmazásával s az úrbéri törvéiryczikkek szerkesztésevei lön megbízva. Élénk részt vett az ország- gyűlésen a vallási sérelmek vitatásában, továbbá egyik nagy érdeme, hogy ő indítványozta a nemzet anyagi jólétére nagy befolyású tagosítást, mely akkor Királyi szentesítést is nyert. Az 1839/40-diki országgyűlésen ismét ott találjuk Bernáth Zsigmondot a követi táblánál s az 1847/48-diki válságos, utolsó pozsonyi országgyűlésre Ungmegye rendei szintén megválasztották. 1848- ban Ungmegye főispánjává neveztetett ki, s ugyanazon évben a magyar kormány által egybehívott, mindkét hitvallású magyar és erdélyi protestánsok értekezletén tevékeny részt vett. A szabadságharcz után visszavonult, s egészen gazdaságának élt, de az ötvenes évek végén a protestáns pátens tárgyában tartott egyházi gyűléseken már élénk részt vett, sőt 1860-ban tagja volt azon küldöttségnek, mely a protestánsok sérelmeit előterjesztő feliratot Becsbe vitte. Az 18©t-diki országgyűlésre Ungmegye nagy-kaposi kerülete küldötte képviselőnek. Ez országgyűlésen korra nézve csak Pa- lóczy és Hunkár előzték meg, de az 1865-diki országgyűlésen, mikor ismét a n.-kaposi kerület küldötte fel, már ő volt a legidősebb, s ő lett e korszakot alkotó országgyűlés korelnöke. Deczember 17-dikén a képviselőház taagjaiuak fogadtatása alkalmával a királyi váriakban ő intézte az üdvözlő beszédet a királyhoz. Az 1865-iki országgyűlés december 14-ón tartá első összejövetelét. Ezt megelőzőleg Deák Ferencz december 10-én közié barátaival, hogy ő decz. 12-re a múzeumba közős értekezletet akar tartani az előleges teendők megállapítására. Az értekezlet megtartatott s itt jött szóba a korelnökség kérdése is. Deák azt mondta: — Azt hiszem, hogy legöregebb társunk Bernáth Zsigmond, ki már 1808-ban Ungvármegye követe volt, a mikor a képviselőtársaink közül a legtöbb még nem is született. Bernáth Zsigmond, megköszönte a kitörő éljent s a nagy tisztességet, de „nem fogadhatom el — úgymond — mert Boczkó Dániel, a békés-gyulai követ nálam mégis öregebb.“ Boczkó az ősz aggastyán szólalt fel most. „Lehet — úgymond -L hogy öregebb vagyok, de Bernáth barátom talán csak fiatalítja magát, azonban engedje inog, hogy én most azt kérjem tője, hogy én legyek ezúttal a fia.ta.Ia.hh inp.rt, ő mindenesetre tariasztaltabb mint én.“ OH —miiiiiw ni wesgs^ IScruáth ütaiguiénd. 1790-1882. |
