Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1880-12-05 / 49. szám
XVIII. évfolyam. Un gvár 1880. vasárnap, december 5. 49. szám. A z „UNG“ megjeleli minden vasárnap. k szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Előfizetési feltételek: Egy évre .........................6 frt — Félévre ..............................3 „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Follaesek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Kiadó-hivatal: Pollaosek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS VEGYEST ART ALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Nyilttér: Soronként 20 kr. Ungvár, december 4. A népszámlálás. Január 1. és 10-ike között fog az általános népszámlálás végrehajtatni. Ungmegye törvényhatósága egész erélylyel és buzgalommal teszi meg ezidejüleg a szükséges előmunkálatokat, melyek a népszámlálás erélyes és pontos keresztülvitelére cólozvált. A körjegyzők megkapták a szükséges in- formátiókat, ők lesznek tehát hivatva, vezetni vidékünkön a kultur-politikai szempontból jelen tőségteljos népszámlálást. Elvárja tehát tőlük mindenki, miszerint egész lelkiismeretességgel fognak a számlálás helyessége és pontossága érdekében közreműködni, különösen ki fogják tanítani a községi bírókat. Napjainkban mindinkább sürgetőbben-sür- getőbben lép előtérbe a statistika. A számok kezdik jogukat gyakorolni, gyakorolni kérlelhet- lenül, irgalom nélkül. Kimutatás kell ma mindenütt, mindenben, ha azt akarjuk tudni, hogy egyik-másik dologgal hányadán vagyunk. A lelkiismeretes számokban mutatkozó eredmény az igazi eredmény ma, a többi semmi figyelemre sem méltó. A fejlődés és műveltség terén jóval meghaladott bennünket, magyarokat a külföld és igy a statistika terén is tül vagyunk általa szárnyalva, de dicséretes nálunk is a törekvés, hogy nyomukban vagyunk és törtetünk utánuk. Hogy ebben is, mint miudenben, ugrottunk és kevósbbó vettük figyelembe a természetes egymásutánt, más szóval, hogy a statisztikára nem készítettük el eléggé a nemzetet, ez már nekünk magyaroknak velünk született gyengénk és igy nincs mit csodálkoznunk, ha népünk az idegenkedés bizonyos nemével viseltetik minden szamkimutatás iránt, legyen az családja tagjai-, házi vagy igavonó barmai-, vagy terményeiről A népszámlálásnál ozon idegenkedésnek nincs semmi alapja. Nagyon is érdekünkben van ép nekünk, magyaroknak megtudni, hányán vagyunk, Egy fólreismerhetlenül küzdelmes jövő vár Európa nemzeteire, a mely küzdelemben a pangermanismus, a panslavismus és a panro- manismus fog az elsőbbségért egymással viaskodni. E küzdelem hullámai érinteni fogják hazánkat is, mely mind a háromnak bírja kebelében zajongó elemeit, amelyek többé-kevósbbó érvényesíteni is fogják hol itt, hol amott nemzetiségi és faji törekvéseiket. Hogy e világtusában megállhatjuk-e helyünket, vagy leseperte- tünk-e a küzdtórról, az a népek sorsát intéző gondviselés titka. Hogy e küzdelem készületlenül ne találjon bennünket, szükséges, hogy számot vessünk magunkkal, és számba vegyük mennél többször, hogy tulajdonkép hányán is vagyunk. Ezt eszközli a jövő 1881-ik év január 1-seje és 10- dike közt lefolyó népszámlálás. Népünk közt nagyon el van terjedve azon téves felfogás, hogy minden statisztikai kimutatás csak azért kívántatik be, hogy az adó emeltessék. E felfogást meg kell semmisíteni. A statisztika ma ép oly tudomány, mint bármely más ága az emberi tudásnak. Valamint ezen tudományágak fejlődnek és gyarapodnak, akár emdkedik az adó, akár nem ; ép úgy halai és fog haladni a statisztikai tudomány is, akár gazdagabbak, akár szegényebbek leszünk, mert a statisztikának örökmindig az volt és az is lesz a feladata, hogy megmutassa hányán vagyunk, akár puliszkával élünk akár fáczán- czombbal; hogy megmutassa mennyink van, akár egy maroknyi volt termelésünk, akár any- nyi, hogy számát sem győzzük. Ily szempontból kell a jövő évi népszámlálást is felfogni és ezért szólítjuk fel megyénk községeinek elöljáróit, magyarázzák meg a népnek, hogy ne viseltessék ellenszevvel e számlálás iránt, hanem legyen annak hasznos, szükséges voltáról meggyőződve. Azok, kik e számlálást eszközük, járjanak el kötelességük teljesítésében lelkiismeretes buzgóság és pontossággal, azok pedig, akik a bevallást vezetik, ellenszenv- vagy félelemből, ne titkoljanak el semmi oly adatot, a mely hivatva lesz nemzetünket úgy magunk, mint a külföld előtt bármi tekintetben emelni, hanem inkább magyarhoz illő nviltszi- vüséggel valljanak be mindent úgy, amint van. Ha tévesek lesznek az összeírás adatai, önmagunknak ártottunk, mert megnehezítettük saját helyzetünknek helyes megismerését és ezáltal lehetetlenné tettük annak javítását, ez pedig bűn lenne önmagunk, saját nemzetünk iránt.-----------------------------------------.—--------Jy . A közbiztonsági szolgálat szervezéséről törvény- javaslatot nyújtott be Tisza Kálmán belügyminiszter a képviselőháznak. A törvényjavaslat főbb vonásaiban a következőképen intézkedik: A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett m. kir. csendőrség álliPatik fel. Magyarország területe 6 csendőrkerületre osztatik, ugyanannyi csendőr- paraucsnoksággal és pedig : I. kerület: parancsnaksági székhely Kolozsvár. II. kér.: parancsnoksági székhely Szöged. 111. kér.: parancsnoksági székhely Budapest. IV. kér.: parancsnoksági székhely Kassa, három szárnyparancsnoksággal. Éhez tartoznak Abauj-, Borsod-, Heves-, Sáros-, Szepes-, Torna-, Bereg-, Máramaros-, Szabolcs-, Szatmár-, Zemplén-, Ung- és Ugocsamegyók. V. kér.: parancsnoksági székhely Pozsony. VI. kér.: pa- rancskoksági székhely Székesfehérvár. Az I-ső kerületben csendőrség már szervezve lévén, annak fenntartása mellett az ország többi részén a szervezés nem egyszerre, de a körülményekhez képest eszközleudő, úgy azonbau, hogy az a Il-ik kerületben 1882-ik év január hó 1-jére teljesen ke részi ül vi ve legyen. A csendőrség költségei a belügyminiszteri költségvetésbe vétetnek fel. Az iránt, hogy a hátralevő négy kerületben mily sorrendben és mikor szerveztessék a csendőrség, a törvényhozás a belügyminiszteri költségvetés megállapítása alkalmával határoz. A csendőrség első szervezésénél a jelenlegi közbiztossági közegek lehetőleg alkalmaztatnak. A fenmaradó hiány pótlása, valamint a csendőrségnek jövendőben kiegészítése a törvénycikkben meghatározott módon történik. A belügyminiszter felbatalmaztalik, hogy a mennyiben az eddig alkalmazott közegek egy része alkalmazható nem lenne, azoknak végkielégítéséről gondoskodjék, s az e cimen felmerülő költségeket a Il-ik kerületet illetőleg az 1881. év évfolyamában, a többieket illetőleg pedig akkor, mikor azokban a cscudőrség életbeléptetését czélozza, terjeszsze elő. A csendőrségi tisztek és összes csendőrök személyi előléptetési és fegyelmi ügyekben a honvédelmi miniszter alá helyeztetvén, az összes személyes ügyek a honvédelmi minisztériumban kezeltetnek, s a csendőrség által elkövetett fegyelmi és bűnügyekben kizárólag a magyar kir. hon- védbiróságok illetékesek; a közigazgatási és rendőri szolgálati viszony tekintetében a csendőrség a belügyminiszter hatósága alatt áll. A csendőrségi tisztek kinevezése iránt ő császári és királyi apostoli felségéhez az előterjesztés a honvédelmi miniszter által a belügyminiszter beleegyezésével fog tétetni. A csendőrség szervezeti és szolgálati utasítása a bel- és honvédelmi miniszter által állapittatik és adatik ki. Ugyanezen utón állapittatik meg a csendőrség öltözete és fegyverzete is. A csendőrségi tisztek, altisztek és csendőrök nyugdij- képesek, a nyugdijszabályzat a honvédelmi miniszter által a törvényhozásnak megállapítás végett előterjesztendő. A belügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a csendőrségnek a II. kerületben a megszabott időben (3. §.) felállítása czéljából az első kiképzésre s berendezésre, és a felszerelésre szükséges költségeket utólagos elszámolás mellett fedezhesse. Ezen törvény végrehajtásával a bel- és a honvédelmi miniszterek bízatnak meg. Meghívás. Ungmegye törvényhatósági bizottsága í. évi december hó 9-éu rendkívüli közgyűlés fog tartani. Tárgyai lesznek ezen közgyűlésnek: 1 Törvény- czikkek kihirdetése. 2. Miniszteri rendeletek. 3. A köz- igazgatási bizottságról szélé 1876. évi VI. t, ez. 4. §-a értelmében a közigazgatási bizottság választott tagjai közül kilépendő 5 tag helyett uj választás. 4. Az igazoló-, bíráló- és állandó választmányi tagok választása. 5. A központi választmányi tagok megválasztása. 6. Állandó választmányi vélemények, megyei átiratok, jelentések, folyamodványok és más sürgő- elintézést igénylő ügyek. 7. A megyei bizottsági tagok választására kiküldött elnökök jolentései. Ungvárott, 1880. debember 1. Kende Péter, alispán. A Szerednyén felállítandó vineel- lérképezdéröl. Az nngmegyei gazdasági egyesület, áthatva hivatásának fontosságától, rövid idejű fenállása alatt is, számos oly intézkedéseket és lépéseket tett, melyek megyénk gazdászatának emelésére cólozvák. A többiek között az okszerű szőlő, — és bortermelés előmozdítása végett Szerednyén felállítandó vin- cellérképezde szervezése érdekében feliratot intézett a földmivelés- ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz, melynek kedvező elintézésére nézve az egyesület hatáskörében minden lehetőt el fog követni. A feliratot mely a kérelem indokait kétségbevonhatlan adatokkal tünteti fel, itt közöljük egész terjedelmében. Nagyméltóságu magy. kir. miniszter ur! A mély tisztelettel alulírott Ungmogyei gazdasági egylet szomorú tudatában annak, hogy a magyar földiparnak a gabona termelés után legfontosabb ága a szőlőmivelós és ebből kifolyólag a borászat, mely első sorban látszik jelenleg hivatva lenni a világkereskedelemben döntő szerepre, Uug-, Bereg-, Felsö-Zempjén- és Ugoceamegyékben, különösen az utolsó évtizedé en rohamos hanyatlásnak indult, sőt a jelenben csak tengődik, elodázbatlan hazafias kötelességének ismeri, kegyelmes- séged előtt mindenek előtt azon hiányt tiszteletteljesen élőt Írni, melvnek leginkább tulajdonítható ezen lilloxera- mectes borvidéken a szőlőmivelós és borászatnak ten- gőiiése, másrészről nagy méltóságodnak — ki a helyzet tarthatatlanságának megszüntetésére és a haladás előmozdítására igényelt erélyes intézkedések megtételéi m első volt, — a hiány elhárítására irányuló kegyes intézkedését kikérni. Ugyanis tudva van bizonyosan »méltóságod előtt, hogy borvidékünkön, különösen Szerednyén és vidékén, a talaj és éghajlati viszonyoknál fogva Magyarországon a legkitűnőbb asztali bor terem, de nem a kívánt meny- nyiségben és nem kezeltetik helyesen és okszerűen, pedig a szőlőnek, mely a kedvező talaj viszonyoknál fogva megterem, mint egy élő lénynek neveltetni, képeztetui és javíttatnia kellene, hogy ezen vidékbeli magyar asztali bor minősógTeg és mennyiségileg a vüágkereske- deleinben gazdag kelendőséggel bírjon, és ezen tűhegy 10,000 holdas szőlőterülettel biró vidék szőlőtulajdonosai és az ezt mivelő nép kedvezőbb anyagi helyzetbe jussanak. A legfőbb hiány, mely e tekintetben vidékünkön észlelhető, az értelmesebb vincellér osztály nélkülözésében nyilvánul. A szőléinivelésuél naprél-napra éreztük
