Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1880-07-18 / 29. szám
XVIII. évfolyam. 29. szám. Ungvár 1880. vasárnap, Julius 18,-«■■.'■r? - — 'J < i ■»'■■rjjm. wqM"f' li ■■ ' i. HTfw^. ' M '»mm**** Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. TARSADALMÍ ES VEGYESTARTALMÜ LAP Előfizetési feltételek: Egy évre .........................6 frt — Félévre ..............................3 „ — Negyed évre .... 1 ,, 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Uug kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Kiadó-hivatal: Pollaesek Miksa könyvnyomdája A KÖZMiVELÖDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Ny i Ittér: Soronként 20 kr. Ungvár, julius 17. Istennek hála, meglehetős aratásunk van. A kalász hoszu és súlyos, a szem megnőtt és duzzadt. A múlt évi ínséget bőség követi, lesz megint kenyér. A felvidék bőségesen megvan áldva, s a mit földje teremhet, megvan rakva terméssel, el lesz űzve az ínség, az Ínség által ellanyhult tagok felfrissülnek, a sápadt és kiaszott arcok vidámabb szint öltenek magukra. Most még, azt kell kívánnunk, hogy ha adott az ég áldást termésben, engedje még szerencsésen eltakarítani, hogy ne érje az életet eső kinn a földön levágva, ne ázzék hordáskor, ne essék benne kár cséplés közben, s legyen jó ára. És ez utóbbi a fő. Lesz-e tehát ára az életnek, s az irányadó tényezők ismeretéből minő árakra számíthat a gazda? Jó kilátások az aratás eredményére nem nyomják úgy le az árakat, mint a rósz termés iránti aggodalom felszöktetni szokta azokat, de hiszen tudvalevő, hogy az áralakulások nem is a mi termelésünk mennyiségétől feltételezvék, egymagunkban az árak szabályozására parányi mérvben folyunk be, mint a dús gabnatermő Oláh és Oroszország, vagy Anglia, de igenis szabályozza az árakat s azok alakulására döntő befolyást gyakorol Amerika, hol az aratási kilátások az idén ép oly jók, mint a tavaliak voltak, sőt Amerikának tavairól nagy mennyiségben van ki maradott gabnakészlete, melylyel akkorára mire mi készen lehetünk, Europa piaczán meg akar jelenni. Ez a körülmény lesz döntő a mostani áralakulásnál s ha a mi termésünket, mely a vi- lágpiaczokon a legelső közt szokott lenni, az amerikai maradvány beszállítása a continensre megelőzheti, gabonánk arát nagyban leszállíthatja s leszállítani fogja is, minél fogva az lenne kívánatos, hogy a takarítással minél korábban legyünk készen, s a mi eladni valónk van, azt gyorsan adjuk el, mert ha elkéstünk, az amerikai tömeges import, daczára hogy a magyar gabonának még a legaczéiosabb oroöz és legpirosabb amerikai búza felett is elsőbbsége van, a gabona árát tetemesen le fogja szállítani. Mind ezeket azonban, miket itt elmondánk, ne vegye senki üzleti tanácskópen tőlünk, figyelmeztetés akar ez lenni, sem több, sem kevesebb arra nézve, hogy ez időszerint minden megfigyelhető tényező a nyerstermények árának apasztására van irányulva, minélfogva szükséges, hogy élelmes gazdáink talpon legyenek s az őket fenyegető veszedelmet, mely a takarítás lassúságában rejlenék, gyors munkával elhárítani igyekezzenek. Az államkormánytól reméljük, hogy az 1869-ik évi bőtermés alkalmával sajnosán tett tapasztalatokat felhasználni fogja s a vasutaknál oly rendszabályokat léptet életbe, vagy vétet alkalmazásba, mely a gabonaszállitmányoknak az egyes állomásokon zsákokban való kicsi- rázását vaggon hiányból ez idén megengedni nem fogja, s a gyors szállításról eleve gondoskodást tétet, nehogy Európa piacára későn érkezzünk. Németországon a termés rósz. Németországgal tehát gabnakivitelünk érdekében, olcsó szállításra nézve egyességre lépni volna kilátás, mert a német népnek olcsó gabonára lesz szüksége; ezen a bajon segitoni könnyebb lesz, a másikon azonban, mely abban áll, hogy az amerikai szállítmányok esetleg megelőzhetnek bennünket a világpiacokon, már a gazdaközönség igyekezetén kívül, mint jeleztük; az államkormány tapintatos eljárása segíthet, s hisszük, segíteni is fog annyival inkább, mert e téren minden mulasztása az évek hosszú során rósz terméssel sújtott gazdaközönségnek helyrepótol- hatlan károkat fogna okozni. Az előző évek rósz termései, ebből a gazdára nehezedő anyagi csapások adósságba vitték a gazdát. A telekkönyv tele van Írva terhekkel, és a magas kamat, melyet fizetni kell, megöli a gazdát, ha nem gondol a tőke törlesztésével. A termés jó, fizetni kell az adósságot, beváltani az adósleveleket s azt a gonosz váltót, mely mint a hideglelés minden három hónapban visszatér, és ha sokáig húzódik, leveszi a legerősebb embert is lábáról. Egyik uzsorás az aratás után 10, a másik 20—40 ezer forintot vár adósaitól kamat és tőketörlesztés fejében; el kell vinni nékik s széttépni a kifizetett váltók. Haszonra kell tehát fordítani ez év bevételét, s ha Isten még egy pár jó évet ád, megváltozik e megye képe, a vidámság s megelégedés derűje fog ülni az arcokon, s a gazdák szabadabban fognak lélekzeni midőn a váltó s kötelezvény adósság nem fog lidereznyomásként reájuk nehezedni. ,,/yv.yG r öl — Hl 111—lllBill B—TTUiHjfa Csengery Autal 1822-1880. julius 13. Közéletünknek egyik régi és kitűnő bajnokát ragadta ki sorainkból a végzet ádáz keze. Hű és jeles fia volt nemzetének Csengery Antal, azon kevesek egyike, kik politikai, társadalmi s irodalmi tekintetben egyaránt odaadó törekvéssel szolgálták a hazát; ő volt az, a ki hazájának csak egy vágygyal szivében szolgált: használni nemzetének, alkotni, tenni fáradhatlanul és buz- gólkodni mindazok előmenetelén, kiktől hazájára és an- fölvirágzására üdvösét remélt. Politikai szereplésében Deák és Andrássy után talán a legnagyobb befolyást gyakorolta hazánk úgy köz- jpgi, mint közgazdaságügyi újabb alakulására, mint irodalmi férfiú pedig kivált az ötvenes években és a hatvanasak elején kiváló befolyást gyakorolt az eszmék tisztázására hírlapírói működésével. Mint tudós, a legkiválóbbaknak volt egyike és az alaposságot gyakran kizáró sokoldalúság mellett is ő egész a legkisebb részletességig annyira alapos, hogy a fölmerült kérdésekben melyekhez hozzá szólott, szinte specziális szakférfiúnak tűnt föl. Újabb törvényhozásunk nevezetesebb része magán viseli az ő szellemének bélyegét, s a közjogi-, a vám-, az államadóssági, a horvát-magyar kiegyezési és számos más nagy fontosságú törvény részint az ő kezdeményezése, részint nagy befolyása mellett keletkezett. — A társadalmi téren is kiváló szerepet vitt. Az akadémia újjászervezése, a földhitelintézet, a gazdasági egyesület s számos kulturális és pénzintézetünk sokat köszönhet az ő tevékenységének, mely inkább csendes volt, mint zajos, de közéletünk, majdnem minden ágára kiható. Őszintén gyászoljuk elhunytában a munkás férfiút, kinek üdvös hatását ott látjuk számos társadalmi intézményeinken, s ki, a mig erejét bírta, korának egyik legjelentékenyebb tényezője vala. Csengery Antal 1822-ben Nagyváradon született, hol atyja hires jogtudós és ügyvéd volt. — A pesti egyetemen kitűnő sikerrel végezvén tanulmányait, csakhamar a politikai közélet terére lépett. 1845-ben az egyideig Kosuth által szerkesztetek „Pesti hírlap“ szerkesztést vette át, mígnem 1849. a magyar belügyminisztériumba lépett mint miniszteri tanácsos. A szabad- ságharcz utáni időkben hivataloskodni nem akarván, egészen az iró és publiczistai működésre adta magát, s ekkor szerkesztette több barátjával együtt a „Magyar szónokok és státusférfiak“ czimü nagyhatású munkát, 1856-ban az akadémia tagjául választván, éltevégeig ez maradt hasznos tevékenységének egyik kiváló tereve. Az ötvenes évek vége felé a Kemény Zsigmond által szerkesztetek „Pesti Napló“ főmunkatársa volt, majd báró Sina Simon támogatása mellett a „Budapesti Szemlét“ indította meg. A hatvanas évek alatt, s kivált az alkotmány helyreállta után, előbb mint Biharmegye, később mint Nagy-Kanizsa képviselője, az országgyűlésnek folyvást tagja, s eközben Deák Ferencnek mindig bizalmas barátja volt, s bár a nyilvános ülésekben csak ritkán, de annál nyomatékosabban szólalt fel, az oktatás- és pénzügyi bizottságokban annál tevékenyebb részt vett. Közvetlen közgazdasági működése főleg a magyar földhitelintézetre szorítkozik, mely kitűnő intézetnek gr. Ló- nyaival együtt Csengery is egyik tervezője s alkotója volt. Több Ízben megkínálták kivált a hetvenes évek körül államtitkársággal, miniszterséggel, de magán polgári működését sohasem volt hajlandó elhagyni. Az utóbbi óvek alatt általa sokszor kárhoztatott közgazda- sági politikánk, s hozzá egészségének gyengülése mindinkább visszavonulóvá tette, úgy hogy Deák Ferencz- ről irt egy kötetes müven kívül alig adott magáról a nyilvánosság előtt más életjelt, mig végre kivált az idei tavasz óta fokozatos roszabbul-léte a jelenlegi szomorít véget éré. Temetése csütörtökön volt az akadémia palotájában, s átadták a földnek azon férfiú porait, a kit mindnyájunknak siratnunk kell, mert ő mindnyájunk dicsősége volt. Megsiratjuk és meghajtunk nagy emléke előtt. Béke lengjen porain! Holmi. Abban a boldog s mindent megszavazó aerában, midőn az ungparti legújabb kiadású kőfal felépítése ma- meluk körökben bevégzett ténynyé lett, (a mamelu- kjok nálunk u. i. mindent keresztül visznek, — keresztül-kasul viszik-e mindezeket, arról bővebb felvilágositást ad Andrejkovics) a kétkedők, hitetlenek (ilyenek is vannak nálunk, kik u. i. main eluk hiszekegy szerint a város jólétéért küzdelmekben gőzfürdő nélkül izzadó többség önzetlen, buzgó és odaadó működését nem móllányolják személyes (?) indokokból) azzal kapaczitáltattak, hogy hát a város lakosságának szüksége van egy dísztérre, (ungparti corzó) mely a kertészet magasabb fogalmainak megfelelőleg parkiroztatván, gyönyörű közsétányul fogna szolgálni, (a szerelmesek találkozó helyéül is) aztán meg csak pár ezer forintba kerül. Mikorra a fal félig felópittetett, akkor azon ötletük támadt, hogy hát
