Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-07-18 / 29. szám

XVIII. évfolyam. 29. szám. Ungvár 1880. vasárnap, Julius 18,-«■■.'■r? - — 'J < i ■»'■■rjjm. wqM"f' li ■■ ' i. HTfw^. ' M '»mm**** Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. TARSADALMÍ ES VEGYESTARTALMÜ LAP Előfizetési feltételek: Egy évre .........................6 frt — Félévre ..............................3 „ — Negyed évre .... 1 ,, 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Uug kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Kiadó-hivatal: Pollaesek Miksa könyvnyomdája A KÖZMiVELÖDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Ny i Ittér: Soronként 20 kr. Ungvár, julius 17. Istennek hála, meglehetős aratásunk van. A kalász hoszu és súlyos, a szem megnőtt és duzzadt. A múlt évi ínséget bőség követi, lesz megint kenyér. A felvidék bőségesen megvan áldva, s a mit földje teremhet, megvan rakva terméssel, el lesz űzve az ínség, az Ínség által ellanyhult tagok felfrissülnek, a sápadt és kiaszott arcok vidámabb szint öltenek magukra. Most még, azt kell kívánnunk, hogy ha adott az ég áldást termésben, engedje még sze­rencsésen eltakarítani, hogy ne érje az életet eső kinn a földön levágva, ne ázzék hordáskor, ne essék benne kár cséplés közben, s legyen jó ára. És ez utóbbi a fő. Lesz-e tehát ára az élet­nek, s az irányadó tényezők ismeretéből minő árakra számíthat a gazda? Jó kilátások az aratás eredményére nem nyomják úgy le az árakat, mint a rósz termés iránti aggodalom felszöktetni szokta azokat, de hiszen tudvalevő, hogy az áralakulások nem is a mi termelésünk mennyiségétől feltételezvék, egymagunkban az árak szabályozására parányi mérvben folyunk be, mint a dús gabnatermő Oláh és Oroszország, vagy Anglia, de igenis szabályozza az árakat s azok alakulására döntő befolyást gyakorol Amerika, hol az aratási ki­látások az idén ép oly jók, mint a tavaliak vol­tak, sőt Amerikának tavairól nagy mennyiségben van ki maradott gabnakészlete, melylyel akkorára mire mi készen lehetünk, Europa piaczán meg akar jelenni. Ez a körülmény lesz döntő a mostani ár­alakulásnál s ha a mi termésünket, mely a vi- lágpiaczokon a legelső közt szokott lenni, az amerikai maradvány beszállítása a continensre megelőzheti, gabonánk arát nagyban leszállíthatja s leszállítani fogja is, minél fogva az lenne kí­vánatos, hogy a takarítással minél korábban le­gyünk készen, s a mi eladni valónk van, azt gyorsan adjuk el, mert ha elkéstünk, az ame­rikai tömeges import, daczára hogy a magyar gabonának még a legaczéiosabb oroöz és leg­pirosabb amerikai búza felett is elsőbbsége van, a gabona árát tetemesen le fogja szállítani. Mind ezeket azonban, miket itt elmondánk, ne vegye senki üzleti tanácskópen tőlünk, fi­gyelmeztetés akar ez lenni, sem több, sem ke­vesebb arra nézve, hogy ez időszerint minden megfigyelhető tényező a nyerstermények árának apasztására van irányulva, minélfogva szüksé­ges, hogy élelmes gazdáink talpon legyenek s az őket fenyegető veszedelmet, mely a takarítás lassúságában rejlenék, gyors munkával elhárí­tani igyekezzenek. Az államkormánytól reméljük, hogy az 1869-ik évi bőtermés alkalmával sajnosán tett tapasztalatokat felhasználni fogja s a vasutak­nál oly rendszabályokat léptet életbe, vagy vé­tet alkalmazásba, mely a gabonaszállitmányok­nak az egyes állomásokon zsákokban való kicsi- rázását vaggon hiányból ez idén megengedni nem fogja, s a gyors szállításról eleve gondos­kodást tétet, nehogy Európa piacára későn ér­kezzünk. Németországon a termés rósz. Németor­szággal tehát gabnakivitelünk érdekében, olcsó szállításra nézve egyességre lépni volna kilátás, mert a német népnek olcsó gabonára lesz szük­sége; ezen a bajon segitoni könnyebb lesz, a másikon azonban, mely abban áll, hogy az ame­rikai szállítmányok esetleg megelőzhetnek ben­nünket a világpiacokon, már a gazdaközönség igyekezetén kívül, mint jeleztük; az államkor­mány tapintatos eljárása segíthet, s hisszük, segíteni is fog annyival inkább, mert e téren minden mulasztása az évek hosszú során rósz terméssel sújtott gazdaközönségnek helyrepótol- hatlan károkat fogna okozni. Az előző évek rósz termései, ebből a gaz­dára nehezedő anyagi csapások adósságba vit­ték a gazdát. A telekkönyv tele van Írva terhekkel, és a magas kamat, melyet fizetni kell, megöli a gaz­dát, ha nem gondol a tőke törlesztésével. A termés jó, fizetni kell az adósságot, be­váltani az adósleveleket s azt a gonosz váltót, mely mint a hideglelés minden három hónap­ban visszatér, és ha sokáig húzódik, leveszi a legerősebb embert is lábáról. Egyik uzsorás az aratás után 10, a másik 20—40 ezer forintot vár adósaitól kamat és tő­ketörlesztés fejében; el kell vinni nékik s szét­tépni a kifizetett váltók. Haszonra kell tehát fordítani ez év bevé­telét, s ha Isten még egy pár jó évet ád, meg­változik e megye képe, a vidámság s megelé­gedés derűje fog ülni az arcokon, s a gazdák szabadabban fognak lélekzeni midőn a váltó s kötelezvény adósság nem fog lidereznyomásként reájuk nehezedni. ,,/yv.yG r öl — Hl 111—lllBill B—TTUiHjfa Csengery Autal 1822-1880. julius 13. Közéletünknek egyik régi és kitűnő bajnokát ra­gadta ki sorainkból a végzet ádáz keze. Hű és jeles fia volt nemzetének Csengery Antal, azon kevesek egyike, kik politikai, társadalmi s irodalmi tekintetben egyaránt odaadó törekvéssel szolgálták a hazát; ő volt az, a ki hazájának csak egy vágygyal szivében szolgált: hasz­nálni nemzetének, alkotni, tenni fáradhatlanul és buz- gólkodni mindazok előmenetelén, kiktől hazájára és an- fölvirágzására üdvösét remélt. Politikai szereplésében Deák és Andrássy után ta­lán a legnagyobb befolyást gyakorolta hazánk úgy köz- jpgi, mint közgazdaságügyi újabb alakulására, mint iro­dalmi férfiú pedig kivált az ötvenes években és a hat­vanasak elején kiváló befolyást gyakorolt az eszmék tisztázására hírlapírói működésével. Mint tudós, a leg­kiválóbbaknak volt egyike és az alaposságot gyakran kizáró sokoldalúság mellett is ő egész a legkisebb rész­letességig annyira alapos, hogy a fölmerült kérdésekben melyekhez hozzá szólott, szinte specziális szakférfiúnak tűnt föl. Újabb törvényhozásunk nevezetesebb része magán viseli az ő szellemének bélyegét, s a közjogi-, a vám-, az államadóssági, a horvát-magyar kiegyezési és számos más nagy fontosságú törvény részint az ő kezdeményezése, részint nagy befolyása mellett kelet­kezett. — A társadalmi téren is kiváló szerepet vitt. Az akadémia újjászervezése, a földhitelintézet, a gaz­dasági egyesület s számos kulturális és pénzintézetünk sokat köszönhet az ő tevékenységének, mely inkább csendes volt, mint zajos, de közéletünk, majdnem min­den ágára kiható. Őszintén gyászoljuk elhunytában a munkás férfiút, kinek üdvös hatását ott látjuk számos társadalmi intézményeinken, s ki, a mig erejét bírta, korának egyik legjelentékenyebb tényezője vala. Csengery Antal 1822-ben Nagyváradon született, hol atyja hires jogtudós és ügyvéd volt. — A pesti egyetemen kitűnő sikerrel végezvén tanulmányait, csak­hamar a politikai közélet terére lépett. 1845-ben az egyideig Kosuth által szerkesztetek „Pesti hírlap“ szer­kesztést vette át, mígnem 1849. a magyar belügymi­nisztériumba lépett mint miniszteri tanácsos. A szabad- ságharcz utáni időkben hivataloskodni nem akarván, egészen az iró és publiczistai működésre adta magát, s ekkor szerkesztette több barátjával együtt a „Magyar szónokok és státusférfiak“ czimü nagyhatású munkát, 1856-ban az akadémia tagjául választván, éltevégeig ez maradt hasznos tevékenységének egyik kiváló tereve. Az ötvenes évek vége felé a Kemény Zsigmond által szer­kesztetek „Pesti Napló“ főmunkatársa volt, majd báró Sina Simon támogatása mellett a „Budapesti Szemlét“ indította meg. A hatvanas évek alatt, s kivált az alkotmány helyreállta után, előbb mint Biharmegye, később mint Nagy-Kanizsa képviselője, az országgyűlésnek folyvást tagja, s eközben Deák Ferencnek mindig bizalmas ba­rátja volt, s bár a nyilvános ülésekben csak ritkán, de annál nyomatékosabban szólalt fel, az oktatás- és pénz­ügyi bizottságokban annál tevékenyebb részt vett. Köz­vetlen közgazdasági működése főleg a magyar földhi­telintézetre szorítkozik, mely kitűnő intézetnek gr. Ló- nyaival együtt Csengery is egyik tervezője s alkotója volt. Több Ízben megkínálták kivált a hetvenes évek körül államtitkársággal, miniszterséggel, de magán pol­gári működését sohasem volt hajlandó elhagyni. Az utóbbi óvek alatt általa sokszor kárhoztatott közgazda- sági politikánk, s hozzá egészségének gyengülése mind­inkább visszavonulóvá tette, úgy hogy Deák Ferencz- ről irt egy kötetes müven kívül alig adott magáról a nyilvánosság előtt más életjelt, mig végre kivált az idei tavasz óta fokozatos roszabbul-léte a jelenlegi szomorít véget éré. Temetése csütörtökön volt az akadémia palotájá­ban, s átadták a földnek azon férfiú porait, a kit mind­nyájunknak siratnunk kell, mert ő mindnyájunk dicső­sége volt. Megsiratjuk és meghajtunk nagy emléke előtt. Béke lengjen porain! Holmi. Abban a boldog s mindent megszavazó aerában, midőn az ungparti legújabb kiadású kőfal felépítése ma- meluk körökben bevégzett ténynyé lett, (a mamelu- kjok nálunk u. i. mindent keresztül visznek, — keresztül-kasul viszik-e mindezeket, ar­ról bővebb felvilágositást ad Andrejkovics) a kétkedők, hitetlenek (ilyenek is vannak nálunk, kik u. i. main eluk hiszekegy szerint a város jólétéért küzdelmekben gőzfürdő nélkül iz­zadó többség önzetlen, buzgó és odaadó működését nem móllányolják személyes (?) indokokból) azzal kapaczitáltattak, hogy hát a vá­ros lakosságának szüksége van egy dísztérre, (ung­parti corzó) mely a kertészet magasabb fogalmainak megfelelőleg parkiroztatván, gyönyörű közsétányul fogna szolgálni, (a szerelmesek találkozó helyéül is) aztán meg csak pár ezer forintba kerül. Mikorra a fal félig felópittetett, akkor azon ötletük támadt, hogy hát

Next

/
Thumbnails
Contents