Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-11-07 / 45. szám

45, szám. XVIII. évfolyam. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelűk csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. Kiadó-hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. Ungvár 1880. vasárnap, november 7. TÁRSADALMI ES V EGY EST ART AL MU LAP. A KÖZSSiVELQDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Ungvár, november 6. Boldogulásunk A.B.€.-je. Aki az írás és olvasás mesterségét meg akarja tanulni, annak az a.b.c.-én kell kezdeni a dolgot. Az a.b.c. a kulcs a cél elérésére. Aki meg azt akarja, hogy szép ruhája le­gyen, előbb pénzt kerit, aztán kelmét vesz s úgy varratja azt meg; szóval mindennek meg­van a maga utja-módja ezen a világon. Ezeket az utakat-módokat meg is tartja, követi minden józaneszü halandó; ha ugyan célt érni, kivánt sikert aratni akar. A legegyszerűbb ember is alól kezdi el a házépítést a fundamentumnál s csak úgy lassan halad feljebb-feljebb a tetőhöz. Csupán Magyarország alkotmányos kormá­nya az, a melyik nem akarja belátni, elhinni, hogy mig csak ott fenn babrál, Bécsbe szala- doz és a tetőt épitgeti, addig az alapnak való, a nép elporlik s késő lesz a fundamentumot akkor akarni erősitni, mikor már nem lesz mi­ből, nem lesz anyag hozzá. Az ország építésének, a népkormányzásá­nak s a közélet felvirágoztatásának is 'megvan a maga a.b.c.-je; megvan kivált nálunk Ma­gyarországon. Nem ám a vasutak nyakra-főre való épí­tésében ; nem a sugárút létesítésében; nem a törvények rohamos alkotásában, sőt nem is az Ausztriával való kiegyezésben áll a mi boldo­gulásuk a.b.c.-je, hanem a földmivelésnek min­denekelőtt való és minden módon eszközlendő emelésében; a föld- és erdőbirtokok értékének magasításában. Különös az, hogy mindig mindenki azt fújja; „földmivelő ország vagyunk“; de azért semmi sem történik a földmivelés érdekében. Az egyetlen b. Eötvös miniszter volt az, a 67 Óta működő miniszterek között, ki komolyan foglalkozott a magyar népnek okszerű földmi- velésre való oktatásával. Ő, szegény, a halála előtti években, kieszközölte volt az országgyű­lésben, hogy erre a célra felvettek az állam­költségbe 50 ezer forintot. Ezen a pénzen kül­dött ötven ifjút különböző országokba. — Vol­tak Svajczba, Bajor-, Német-, Olaszországba, Belgiumba és másuvá is küldte érettkoru ifjak, kik komoly odaadással készültek arra a pályára, mely a földmivelés előbbre vitelét célozta. Eöt­vös az 1868. XXXV11I. t. c. végrehajtását nem­csak úgy értette, hogy a nép egy kicsit írni, olvasni megtanuljon, hanem úgy, hogy a min­dennapi megélhetéséhez szükséges dolgokban is oktattassék. Báró Eötvös meghalt. Az ügy ő utána vég­kép elaludt. Pedig nem utolsó és nem is célta­lan terv volt az: minden megyében egy földmi- ves iskolát állitni s kivinni lassanként azt, a mi Svájcznak, Belgiumnak és sok más államnak is boldogságát meghozta, hogy a nehézkes és ke­véssé jutalmazó külterjes gazdálkodás helyett a belterjés kapjon lábra a köznépnél is ... . De hát mi, még a tanultabbak is, jónak és elégnek hiszszük ma is úgy szántani, vetni, mint ős­apáinktól láttuk, eltanultuk. A gépek használata, a vetés forgatása, a talajok különfélesóge, a magvak megválasztása, és sok más a mi a ter­mésre, szóval az anyaföld jövedelmezőségére négy befolyással van, a nép zöme előtt teljesen ismeretlen. Ezért nyomnak le bennünket ezen a téren is az osztrákok. Pedig velők szemben ugyancsak kedvezőleg áll ám a mi dolgunk. Lássuk csak számok sze­rint. — Nagy Magyarországnak van összesen 15 millió lakos,a ehhez 47 millió hold termő és 8 millió terméketlen földje. Ennek egy esztendei jövedelme 975 millió, becsórtóke pedig 4246 millió. A Lajthán túl (az osztrák-németeknél) van 20 millió lakos; ehhez 46 millió hold termő, 5 millió hold terméketlen föld. Jövedelmet előszed­nek minden évben 1314 millió forintot; a becs­értékét 7210 millió írtra teszik földüknek. Világosan látni ebből, hogy a német értel- messég mennyire lefőz bennünket. Kevesebb földből több nép jobban megél, mint mi alsók­kal több és jobb földünkből; sőt, mig mi csak 975 milliót tudunk jövedelemképen előteremteni, leidig ők kevesebb terjedelmű földből vesznek be, tehát 336 millióval többet nálunknál. így van ez mindenütt, a hol értik a föld­mivelésnek mostani okszerű módját; a hol a kormánynak gondja van arra, hogy a szegény népnek módja és alkalma legyen a földmivelés­nek s igy boldogulásának a.b.c.-éjét megtanulni. Pedig ha a népet oktatná, a maga minden­napos foglalkozására a hatalom s ezáltal a bol­dogulás útjára vezérelné, jó részben magának tenne hasznot, előnyös dolgot. Régi dolog már az, hogy a hol a nép boldog, ott az ország sincs másképen. De hát nálunk minden fene­kestül fel van fordulva. A kormány nem győzi a közösügyes bajokat intézni, örökösen lót-fut pénz után, kölcsönök létesítésében. Ez alatt az úri fajták lopnak, csalnak, sikkasztnak, gyilkol­nak, vadásznak, kártyáznak, dőzsölnek és igaz­gatják a népet, mint elöljárók, mint magas tisztségek viselői. Romániában és Törökországban sok min­den skandalum megesik egyszer-másszor a ma­gasabb körökben, de úgy látszik, hogy Magyar- ország ma hónap túltesz rajtok. Nem úgy urak! Elől, az a.b.c.-én kell kez­deni a dolgot. Szedjétek le a nép válairól a rengeteg terhet, melyet lassan hol egy, hol más titulus alatt reá halmoztatok és teremtsetek ér­telmes, jómódú föld-népet, olyan fundamentumot, mely vészszel, viharral szemben megáll s ben­neteket is megvéd; — különben leomlik az egész állam-alkotmány és mindentmaga alá seper. A földbirtoknak mélyen alásiilyedt értékét fel kell emelni, már a földbirtokosok érdekébe is. Meg lesz ez, mihelyest a helyes uzsora-tör­vény elkészül és az életbe lép. A milyen ur volt régen a földesur, olyan most a tőkepénzes ; pedig a pénz-arisztokraczia sohasem vezetett még jóra. Magyarország boldogságának kulcsa, a.b.c.-je ismét és ismét azt mondom, az okos földmive­lés elterjedésében van. Viski K. B. A hidontúli városi képviselői választásra vonat­kozólag a belügyminisztérium f. é. okt. 30-án 49083 sz. a. hozzá felebbezett ügyben a következőleg intézkedett. — A megye törvényhatósági bizottságának 1880 aug. 6-án 116—1713 sz. a. kelt határozata, mellyel Ungvár város képviselőterületének f. é. április 3-án tartott köz­gyűlésében 49. sz. a. hozott azon határozatát, melysze- rint a hidontuli 111-ik választó kerületben megtartandó képviselőválasztás elnökéül Mocsáry Gézát kikül­dötte, miután az erre vonatkozó eljárás és intézkedés ellen törvényes szempotból figyelembe vehető kifogások felhozva nem lettek, Pedies István és érdektársai ung­vári lakosok által az ellen beadott alaptalan fel folya­modvány elutasításával jóváhagyta, helyben hagyatván, Előfizetési feltételek: Egy évre . . .. . . G frt •— Félévre ..........................3 „ — Negyed évre .... 1 ., 50 Egyes szám ára 12 kraje.zár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. ' Ny i Ittér: Soronként 20 kr. Pedics István és érdektársainak az ellen beadott felfo­lyamodványa tekintetbe nem vétethetett. A megyei közigazgatási bizottság szokásos havi ülését, kedden f. hó 9-én tartja. Apróságok. Megyei bizottsági tagokat fognak hétfőn választani. Innen-onnan híreket akartam összegyűjteni a válasz­tási mozgalmakról, de mindenünnen csak az ju­tott hozzám, hogy azok iránt se mm mi érdeklődés sincs. Pedig a t. választók jobban szivükre vehetnék az ily választások sósát, melyek bárha nemis országos érdeküek, de lokális szempontból mégis birnak annyi érdekkel, hogy érdemes volna ahoz a választási urnához elfáradni, haszomjanis, és szavazni. Ne gon­dolják ám, hngy azért ha ők nem érdeklődnek is, aszó szoros értelmében senki sem érdeklődik. Vannak ele­mek, a melyek mindig résen állanak, s befolyásukat nem késnek érvényesíteni jelöltjeik megválasztatása érdeké­ben, itt is — ott is a hol kell; és bizony beválasztat­nak olyanokat, a kik igen kevés embernek vannak Ínyére. Késő aztán boszankodni s harcolni azok ellen, a kiknek kezében van adva a szavazat joga, melyet latba vetnek olvkor és gyakran nem éppen üdvös határozatok hozatalára is. Ok választanak tisztviselőket, állandó vá­lasztmányt, központi választmányt, s természetes azt és azokat választják be ide is, a kik megint az ő inyök szerinti elvek szolgálatában állanak. Azután a tisztes­séges eszközök emberei képtelenné tétetnek működé­sűk eredményének kivitele előtt; ezek boszankodnak, amazok meg a markukba nevetnek. Tisztelt vá­lasztók, szavazzunk a közügy s az önzetlen érdekek elő­mozdítása végett. Ne készüljenek minduntalan szer­vezkedni, hanem érvényesítsék befolyásukat alkalom nyiltával szervezkedés nélkül is. * * * Az árva 111-ik tulahidí választókerület elvégre be­jutott abba a helyzetbe, hogy városi képviselőket fog már választani. A belügyministeriumnak Mocsáry Géza választási elnökké történt megválasztatása ellen nincs kifogása. Legyen az elnök bárki, a tulahidi polgárok szavazati jogaikat tisztességesen fogják gyakorolni, csak ne legyen jelen a választás egész napján — miut kor­tes — Lehoczky polgártárs, ne befolyásolja a t. polgár­társ a polgármester urat, hogy az összes városházi alan­tas közegeket korteskedni küldje, akkor azt hisszük a polgárokkal kevés baja lesz bárkinek is, vagy a rend fentartására nézve magának a választási elnöknek. Bor és hnsfogyasztási adó. Ungvár 1880 október 29. Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának múlt vasárnapi számában „a kassai pénzügyigazgatóság mél­tánytalan eljárása“ czirnü czikkét olvasván, és abban éppen ezen hatóság ellen méltánytalan támadást látván, kötelességemnek tartom, mint a kérdéses ügyben köz­reműködött tisztviselő — félszobáim és az ügy állást lehetőleg felderíteni. Miért is jelen felszólalásomnak becses lapjában mielőbb való közzétételét tisztelettel kérem. A dologra térve, mindenek előtt szükségesnek tar­tom a bor- és húsfogyasztási adó biztosításánál törvény és gyakorlat szerint követendő eljárást előtárni, mert csak is ehhez mérve lehet a hatóság eljárása felett helye? Ítéletet vagy véleményt .mondani. Az eljárás tehát a következő: Legelőbb kinyomoztatik p. o. Ungvár városában évenként vagy is egy éven át hány darab nagy marha, borjú, juh, sat. vágatik le, és hány hectoliter bor fo- gyasztatik el sat.; ezen nyomozatok eredménye és az árszabás alapján aztán kiszámittatik az illető községre eső fogyasztási adó, és a község felhivatik : hajlandó-e ezen évi összegért a reá eső bor és hús fogyasztási adót megváltani? Ha igen, akkor véle a szerződés egy évre és esetleg vagyis a hallgatólagos megújítás fen-

Next

/
Thumbnails
Contents