Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-09-05 / 36. szám

midőn e lap szerkesztőjénél látogatást téve, a szerkesztő b. Józsika maga mutatta meg lapjának negyed nap előtt megjelent azon számát, melyben Homicskú védelmére kelt. — A továbbiakban a következőket mondja Homicskó: „Bugyis András úr szives volt bebizonyitani czik- kében, miként voltam én kárára a magyar nemzetiség­nek az ungvári főgymnásiumnál, mint hittanár és hit­szónok. Már miért nem mondotta egyúttal azt hogy az ungvári főgymnásiumnál a gör. kath. ifjúság napról- napra feledi a magyarnyelvet, mert Homicskó Miklós csak oroszul — muszkául — beszél velők. Ez talán hang­zatosabb lett volna: s talán sokan, kik ifjúságunkat nem ösmerik, el is hitték volna. Meg vagyok én arról győ- győzőve, hogy a prépost ur nagyon jól tudja azt, hogy azon ifjúság, melynek én oroszul is tartom a hitszónok­latokat és előadásokat a hittanból, a magyarnyelvben igen szép előhaladást tesz, sőt talán aránylagosan véve, nem mondom kittinik, de bizonyosan egy sorban áll a többi felekezetbeliekkel. Hivatalbeli működésemet igazolni lap utján, meg­vallom nem tartom illedelmes dolognak, de azt sem lá­tom helyén, ha én önön magamat védelmezem ezen téren, hisz jól tudhatja azt Bugyis ur, hogy én nem kerítésen, hanem annak nyílt ajtaján jutottam be eze­lőtt huszonöt évvel az ungvári kir. főgymnasiumba, mint a görög katholikus ifjúság hittanára és hitszónoka, és azt is jól tudja, hogy ottan nem minden ellenőrzés nélkül működöm, s azon ellenőrzők mint felsőbb tan­férfiak, kik mindig tiszta magyar érzelmű bizalmasai a a magas kormánynak, bizonyosan útját állották volna muszkaságomnak, ha esetleg azt csakugyan látták volna; s éppen ezért nem védekezem e tekintetben, de külö­nösen ön ellenében Bugyis prépost uram; annyit azon­ban megengedek magamnak megmondani, miszerint tanári és hitszónoki működésemben nem csak respec- táltam a magyar nyelvet, de tanári működésem első évétől fogva, talán nagyobb mérvben, mint hivatásom lett volna, használtam úgy hivatalos működésemben, mint az ifjúsággal való minden érintkezéseimben. Hogy az ungvári kir. kath. főgymnasiumban a gö­rög kath. ifjúság részére a hittani előadások és hitszó­noklatok orosz-ruthén nyelven is tartatnak, az a magas kormánynak tudtával, engedélyével történik és bizonyo­san nem alapos ok és szükség nélkül, épen úgy mint azon egyházmegyéje székhelyén Szathmáron az oláh ifjúság részére oláh-román nyelven történik, de nem csak ottan, hanem sok helyütt országunkban, hol a nemzetiségi és rituális érdekek azt megkivánják, és az ország törvényei megengedik. Azt, hogy én mint hittanár, oly gk. ifjút, ki az orosz-ruthén nyelvet nem érti, vagy nem értette, kény- kényszeritettem volna az előtte egész ismeretlen nyelven tanulni a hittant és ezek ellenében nem tartottam volua előadásaimat magyar nyelven is, azt határozottan taga­dom és e tagadásomat bizonyítom a nyilvánosan meg­tartott vizsgálatokkal, melyeken a magyarajku görög katholikus tanuló, mindig magyarul felelt.“ A védelem többi részét a „Kárpátiban leendő megjelenése után folytatólag azonnal közölni fogjuk. Különfélék. — September 4. — (Az ungvár városi kisdedovoda) ez év­folyamot befejező zárvizsgája aug. 30-án délelőtt tarta­tott meg az intézet helyiségében, szép számú közönség résztvéte mellett. A siker mit a kisded növendékek felmutattak teljes méltánylást érdemel. A rend, fegye­Az^üNG”Tárcája. ^MEGTANULTÁL-E yviOSOLYGNI . . . M egtanultál-e mosolygni időn szived nem mosolyg? Megtanultál-e könyezni Bár sziv-véred nem is folyt? 0 ha még ezt nem tudod: Maradj a völgy homályában, A kis falu magányában, Maradj te csak boldog ott! Hamis gyöngy és hamis gyémánt Kell a világ piaczán; Hideg, fényes, értéketlen, Ezt keresik itt csupán! 0 ha szived még nem az: Maradj te csak virágidnál Hol a csalfa nagy világnál Százszorta szebb a tavasz! S midőn hervadnak a rétek Mig az ősz borongva jő; És az alkony himes álmot A virágból már nem sző, S éltedet bú rezgi át: A szivedben lelsz virágot, Igaz fényt és boldogságot, Mit a nagy világ nem ád! Majthényi Flóra. lem és értelmi fejlettség azon foka, a mely a tanítványok magaviseletéből s feleleteiből kitűnt, nem kis utánlátást hagynak feltételezni Farkas Balázs tanító részéről, ki a szülő. nyilatkozata szerint is — az ovodát teljes ügy­buzgalommal vezeti. Különösen sikerültek a gyermek­dalok, melyekben a jelenvoltak szivük mélyéből gyönyör­ködhettek. Es mindezen eredményeket a tanító valóban csakis a legnagyobb erőmegfeszités mellett vihette ke­resztül ha megemlítjük, hogy e városi ovo da a tan és segéd eszközök tekintetében még csak kezdetleges helyzetben sincs. A tanszoba berendezése a legprimi­tívebb, egy-két lóca s gyermekszékek kivételével mindaz hiányzik a mi egy ily intézetben nélkülözhetlen. Tan­eszköz pedig egyáltalán nincsen. Hogy mi mindent nélkülöz ez intézet, azt hiszszük felesleges ide igtatnunk, meggyőződhetett volna róla a városi elójáróság szemé­lyesen, ha ugyan — a mi nem történik — olykor egyik másik tagja által megvizsgáltatná e helyiséget, avagy valamelyikük aj vizsgára megjelent volna. A mi óvo­dánk tehát — talán páratlanul — a legmostohább hely­zetben sinylik, s ha városi elöljáróságunk nem fog vele továbbra gondolni, ily állapotok mellett lehetetlen hogy fentartsa magát, mert hisz a szülők alig fogják ide kiil- hetui gyermekeiket midőn a tanszoba egyik oldalfala máris összeomló félbe van. Figyelmeztetjük tehát a vá­rosi elöljáróságot, vegye kellő gondozás alá az ovodát, s mielőbb kövessen el minden lehetőtt arra nézve, hogy e nékülözhetlen intézet, úgy az épület kijavítása, mind pedig annak segéd és taneszközökkel való ellátása te­kintetében, a viszonyok követelményeinek megfelelőleg láttassák el. Megemlítjük még hogy az intézet iránt ér­deklődők közül a vizsgán Nehrebeczky o. gy. képviselő s Talapkovics kir. tanfelügyelő urak is jelenvoltak. (Az ungvári ált. ipartársulat) azon érte­sítést vette az országos iparegyesülettől, miként a sza/ bályszerü feltételek mellett az ipartársulatba belépett czipészek 800 db. honvédbakkancs elkészítésével fognak megbizatni. (Feketóné Otto Hedvig) a helybeli gör. kát. papárvaleány tanintézetben tanítónő, a vidékről iskoláz­tatás végett az itteni leánytanodák bármelyikébe küldött növedékek közül néhányat kész magához lakás és ellá­tásra elfogadni, kik az iskolai tantárgyak ismétlésén kiviil, általa a német, francia s részben angol nyelvek­ben, valamint a zenében is, az iskolai órákon kívüli idő­ben, alapos oktatásban fognak részesittetni. — összesen 28 frt. havi dij mellett. A magunk részéről teljes kész­séggel ajánljuk a t. úrnőt a szülők figyelmébe. (A gimnáziumi tanév) ünnepélyes „veni sante“-val f. hó 3-án vette kezdetét. (A tervezett műkedvelői előadás) melyről e helyütt említést tettünk, közbejött akadályok miatt, egyelőre elmaradt. (Divald K. fényképész) a m. o. kárpátegy­let megbízása folytán megyénk felvidékének természeti szépségekben gazdag pontjain fénykép felvételeket tesz. (Az „Ungvár“ cimü helyi lap) és Mocsáry Géza képviselő ur közötti affaire folytatását képezi azon felszóllalás, melyet Jovanovits szerkesztő ur Tisza mi­niszterelnök úrhoz intéz. E sorokban a „Nyiltlevél“ következtében történteket elpanaszolva, előadja, hogy Moc-áry képviselő ur őt meggyalázási szándékból kor- báesesal s revolverrel kereste. Hogy az ungvár városi Bizalmas levelek. (Egy Barátnőm hoz.) Asszonyom t A csalódások hosszú során megtanultam azt az egyet, hogy az élet legnehezebb problémái közé tarto­zik, szép asszonynak levelet írni. Nem mintha a remény- teljesebb vágyak remegővé tennék a legerősebb kezet is, vagy éppen a viharzó érzelmek lesöpörnék az észt a gon­dolkozás szigorú útjáról, óh nem! Ön fogja tudni asz- szonyom, hogy a mi engem illet, az én lelkemben rég ellobbant a Don Juánok lángja, s ha van valami a mi ön iránt hevít, csak az, ami hajdan az Orestesek a Py- ladesek keblében égett. Tempi passati! Hanem látja, az asszonyok hitetlenek. Olyanok, mint a bibliai Tamás, kézzel fogható magyarázatokat kí­vánnak. Mennyivel mások a lányok 1 Ők hisznek s a hit boldogítja őket. Milyen gazdagok volnánk, ha mind kész­pénz volna, amit ők annak vesznek. Dehát tévedés az élet, s önök asszonyom éppen úgy tévednek, midőn azt hiszik, hogy a dolgok prakticus oldalát látják, és nem hisznek semmit. Lám én meg vagyok győződve, hogy amit önnek betüről-betüré elsorolok, abból egy kukkat sem tart igaznak. Legyen önnek hite szerint. De ne fe­ledje, hogy boldogok a kik hisznek, mert övék a meny- nyek országa ! . . . * A helyzet képét im’ feltárom ön előtt. Szép nyári napok, nagy por, unalmas casinói élet, beszámoló beszéd, közigazgatási bajok egyik okozója Mocsáry; reményű hogy e bajok orvoslása végett a miniszterelnök ur mind­azt megfogja tenni, a mit egy kormányelnöktől méltán elvárhatni. Ennek kapcsán a városi sérelmek és bajok orvoslása végett illetékes utón vizsgálat elrendelését kéri. — Sajnos hogy Mocsáry ur Jovanovits szerkesztő úrral szemben az elégtétel vételnek oly nemét vette célba, mely fentebb jelezve van, mely a sajtószabadság­nak valóságos megsértése; ez az itteni társadalmi kö­rökben kínos visszatetszést szült. (Vadá s zo k íigy e 1 m éb e.) Ismételve felhívjuk a vadászok figyelmét a Bogardus üveggömbök lövésze­tére, mely vasárnap délután a polg. lövészegylet helyi­ségében fog megtartatni; a legjobb három lövő, a be­folyt pénzekhez képest, egy-egy díjban fog részesittetni. Egy lövés ára ő kr. Kezdete a lövészetnek 2 érakor. (A helyb. róm. kath. templom) építése ja­vában folyik, a falak már fel vannak emelve, s rövid idő múlva a templom uj, bádoggal fedett tető alá is ke­rül. A tervszerű építést egész odaadással az öreg T u r- ner András, jónevü építész vezeti, ki előre haladott kora daczára. egész napon át ott sürög-forog a munka körül, utasításokat ad munkásainak, s fáradhatlan buz­galommal figyelme az építés legcsekélyebb részleteire is kiterjed. Egy régi óhaja van e templom építéséhez kü- lörnben hozzáfűzve; gyakran adott a múltakban kifeje­zést abbeli vágyának, hogy még e templom átalakításá­nak műszaki vezetését szeretné elérni: íme, vágyának teljesülése már a közel jövőben megtörténik, s öröme teljes lesz, mert az uj templomban fogja imáját az ég­hez elmondhatni. Adja az ég, hogy az öreg bácsinak élete oly hosszúra nyúljon, hogy ezen felül számos más örömöket is elérhessen, melyet — jó egészségét s élénk- ségéMMdntve — velünk együtt remélhet. s' (Névváltoztatás.) Ruttner Antal főerdőmes- Ter saját, úgyszintén Ilona, Anna, Berta és Antal nevű kiskora gyermekei vezetéknevének „Rónai“-ra kért át­változtatása megengedtetett. (A kassai borvásáTFa'T) ..yftsreküfött borkiál­lítás, mely e hó 16-án veszi kezdetét, nem fog szégyent vallani. A rendezők nagyon tartottak attól, hogy a ke­leti fatalismus megöli nemes buzgalmukat. Ám az utolsó időkben miut értesülünk oly szép számmal jelent­keznek a kiállítók, hogy a siker minden tekintetben biz. tositva van. (A Szathmáry-Homicskó) féle ügyben a tárgyalás az itteni kir. járásbíróságnál a jövő szomba­ton f. hó 11-én délelőtt lesz. Homicskót Nehrebeczkz György ügyvéd képviseli, Szathmáry-t pedig mint hall­juk Dr. Preusz Adolf ügyvéd fogja védelmezni. IRODALOM. (Az emberi mivelődés története.) Irta P. Szathmáry Károly. Füzetenkint kiadja Tettey Nándor é* * társa. A 13. és 14. füzetekkel be van fejezve az el­ső kötet. Végig lapozva az első kötetet az 1. lüzetől a 14-dikig, úgy találjuk, hogy mind a szerző mind a ki­kiadók igyekeztek törekvésöknek s Ígéretüknek híven megfelelni. A kiállítás tiszta, élvezetes, illustratiói, egy­két kevésbé sikerült kivitelével, tiszták, korszerűek, a szöveget alaposan megvilágítók. A szöveg is csakugyan azt adja a mit ígért. Kerüli a véres háborúkat, szöve­vényes politikai leírásokat; ezek helyett adja az embe­riség szellemi s anyagi kifejlődésének ismertetését a fent- maradt emlékek nyomán a legrégibb időktől, az ugyne­hirlapiró kellemetlenségei, utcaseprés, házassági kombi­nátiók............ egytől-egyig kisvárosi bajok, melyeknek orvosságát nem árulják földi patikában. * De tréfán kívül, mondja asszonyom, önnek is oly melege van-e s olyan olcsón jut-e a napsugárhoz? Van egy barátom, kinek a melegben dús fürtéi lángba bo­rultak, s kétségbeesésében jegesmedvének változott. Nem sajnálom. Én is beleülnék a jeges tengerbe, ha a viz benne limonáné s a jéghégy, az ön szive volna asszo­nyom ! Én felolvasztanám az egészet . . . * Nagy por. Bizonyosan nem söprik az utcákat. Vagy ha söprik, hát akkor, ha szél fuj. Pedig most rósz szél fuj a városháza felől, és a képviselők könnyes szemekkel jelennek meg a gyűlés terembe. Oh nem a város pusz­tulásán keseregnek. Nagy a por. Port hintettek a sze­mükbe. És a polgármester mégis bizalmat szavaztat ma­gának lépten-nyomon, s a hű gárda meg isszavazza. Bajok, nagy bajok! * Unalmas casinói élet. A tarokkisták szétszállingóz­tak, s egy-két unalmas piquette parthienál alig látunk egyebet. Unalmas piquette parthie. Mily dicső volna egy croquette-parthie. Tud ön c(r)oquettirozni asszonyom ? Nem sok kell hozzá. Éppen úgy, mint a vasúthoz egy kék kabátos ember, aki csapkodja az ajtókat, meg egy nagy fütty, és aztán megindul. Ehhez sem kell több,

Next

/
Thumbnails
Contents