Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1880-09-05 / 36. szám
vezett történelemelőtti időszaktól egész a középkorig. A világtörténelem e második nagy korszaka a második kötetnek fogja tárgyát képezni, mely folytatólagos füzetekben s gyors egymásutánban jelenik meg. Az egyes füzetek ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. (Az „Ország-Világ“) legújabb füzete következő érdekes s változatos tartalommal jelent meg: Erős Kálmán házassága (elbeszélés) Vértesi Arnoldtól. Lii néni (rajz), Szépfaludi-tól. A búzás papné, Vargha Gyulától. Katona József kiadatlan drámáiról, Abafi Lajostól. A szívről (egy orvos csevegései), dr. Szathmáritól. Régi dolog. A kolozsvári nemzeti színház és Sehwarczenberg Károly herczeg, Jakab Elektől. A háztartás kormányzata (gazdasági csevegés), Gelléri Mórtól. A Thermae Antoninianae Rómában, dr. Prém Józseftől. Az Erzsébet szegényápolóház és dr. Rozsay József, Zentay Dezsőtől. Rodey Lucia (franczia regény) fordítja Veres Sándor. Levelezés, Fehérpataky Lászlótól. Párád (képpel.) Fricsi várkastély (képpel.) A javas asszonynál (képpel.) Betyár üldözés (képpel-) A Tkoroczkyak ős fészke Torockó szt. Györgyön, Nemes Ödöntől (képpel.) Mesterséges napfény Kolbenhayer Gyulától. Szinház. Irodalom. Divat. Képtalány. Számrejtvény stb. (A „Magyar könyvesház“-bó 1) melyet Aigner Lajos ad ki, ismét két kötet jelent meg; a 79. 80. füzet „Megtörték egymást“ Kvassay Ede ily cimii elbeszélésével, a 81 füzet pedig Turgenjef Iván (ford. Pataky Antal) „Három találkozás“ cimü beszélyét tartalmazza. Az előbbi ára 40 kr az utóbbié pedig 20 kr. A „Szépirodalmi könyvtár“ Aigner Lajos ily cimü s lapunkban már ismertetett válalata megindult s a két első füzet már megjelent a könyvpiacon, Heine költeményei s Milkó Izidor Mindenütt és sehol cimü összegyűjtött rajzainak közlésével. E vállalatból kéthetenként egy 4 ives füzet jelen meg, előfizetési ára egész évre 7 frt 50 kr, egyes füzet ára pedig 30 kr. A vállalat kitűnő irók müveit fogja hozni, s igy melegen ajánljuk azt a közönség pártoló figyelmébe. (A Magyar Nép világ) képes néplap legújabb száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Csapos uram két leánya, elbeszélés (vége) irta S z é p- fa 1 udi Ö-Ferencz. — Régibb verseimből, Szabó Endre.— A koldus-leányok, elbeszélés, Somogyi Pál. — Egészségünk érdekében. — Márkus István. — A mérnökök egyletének délmagyarországi gyűlése és kirándulása (képekkel). — Közművelődésünk, — Keleti dolgok. — írországi dolgok-----Mi újság? — A gőzös ház. — Utazás Észak-Indián keresztül, irta Verne Gyula. (A Képes Családi Lapok:) 48-ik száma a következő tartalommal jelent meg: Rokon szivek találkoznak. Elbeszélés, irta Hevesi József. — Azt kérditek. Lévai költeménye. Lant és kard, vagy Petőfi élete és halála Irta Aldor Imre. (Folytatás.) — A titok. Va- cano Emil elbeszélése (Vége.) — Érdekes amerikai vendégek. — A. csikócza. Utazás Közép-Amerikában. — Az első szülött. — Beteg szivek. Elbeszélés, irta Degré Vilmos. — A bankár ur titkai. Braddon E. regénye. (Folytatás). — Humor: Adomák. — Mozaik: Gondolatok. — Szerkesztői üzenetek. Képek: A csikócza. — Az első szülött. — Utazás Közép-Amerikában. — A humorban: Két kép. — A mozaikban: Boszorkánymester az indiánok közt. A melléklapon: A hét hírei. — Heti naptár. — Kérdések és feleletek. A borítókon: Sakkjáték — Talányok — Talányfejtések. — A feleletek folytatása. — Hirdetések. „Nővilág“ czimű divatlap augusztus havi száma a jelen számhoz van mellékelve. (Rautmann „Magyar Lexikon“-ából) a 60 és 61 füzet jelent irieg legújabban. Mellékletei: az emberi testrészek III, Észak Amerika térképe; a szöveg Éleusis-től építészeti festészet-ig terjed. Egy füzet ára 20 ka. csak egy szép asszony, ki folyton üldözi a játszmában a férfit, mig ez utóbbi meg nem öli magát. Szép halál egy nő kezétől (lábától) meghalni, szép de veszedelmes. Nincs utána feltámadás. Mert, hogy ne értsenek félre, itt a lábak is szerepelnek. Sohasem felejtem el, mikor azok a parányi cipellők a golyóra nehezkednek. Emlékszik-e asszonyom ? Én emlékezem s kihűlt szivem melegedni érzem. Az volt aztán a c(r)oquette! Oh, jöjjön asszonyom, meid igy nagyon unalmas. Férfiak játszanak és ez nem e(r)oquette. Pedig csak nőkkel lehet igazán c(r)oquettirozni! . . * Beszámoló beszéd. Hallott-e már ilyet asszonyom. Nálunk ez nem dívik s a mi képviselőink nem is látják szükségét beszámolni. Nekik igazuk lehet. Mi is hát az a beszámoló beszéd? Egy csomó nép, egy ur, aki a másikat a tribünre vezeti, meg egy harmadik nevezetesség, aki l'/j óra hosszáig sok furcsaságot összebeszél. Hallgatják, mert — nem értik. Ha értenék, bizonyosan nem hallgatnák. Ebben kell a beszámoló beszédek hatásának titkát szerezni. Mikor aztán a t. választók! beleizzad a hallgatásba s oszladozni kezd, a szónokát nagy nehezen megállítják a beszédben s levezetik a tribünről. Az a valaki, a ki a tribünre vezette, élteti legjobban. A választók pedig összedugják fejeiket s egymástól kérdik, hogy mivel számolt ez be? . . Ejnye, amivel minden képviselő! Az ország bőrével .. . Tan ügy. Az egyetemes tanító gyűlés végrehajtó bizottságának szent-Istvánnapi nagygyűlése 46 vidéki egylet részvételével folyt le. Lakits Vendel elnök a gyűlést üdvözlő szavak kíséretében megnyitván, jelezte a napirend tárgyait s ezek közt első s legfontosabb tárgyul a tanító egyletek szövetsége ügyét. Ismeretes, hogy erre nézve minden vidéki egylet nyilatkozatra volt felhiva s nagy részük nyilatkozatát írásban be is küldötte; a túlnyomó többség Somlyai József és társai indítványát fogadta el, mely mereven ragaszkodik a szövetségi állásponthoz, bár a kormány az alapszabályoktól jóváhagyását megvonta. A központi végrehajtó bizottság mégis vita tárgyává kívánta tenni a kérdést, daczára, hogy az egyleti küldöttek — kik a gyűlésen egyébiránt személyi szavazattal bírtak — egyleteiktől a szavazásra határozott utasítással voltak ellátva. Ily körülmények közt a kérdés vitatása fölöslegesnek látszott s a nagygyűlés 46 szóval 17 ellen kimondotta, hogy a szövetség kérdésének vitatását mellőzi. Az aradi tanitó-egylet e tárgy kapcsán azon in- ditványnyal állt elő, hogy a kormány támogatását a mindenesetre létesítendő szövetség irányában a tanitó- egyletek megszerezzék. Többek hozzászólása után az egyl. küldött Szilágyi György is megnyugodott abban, hogy a nagygyűlés ezen indítványt nem fogadja ugyan el, de köszönettel veszi a kormány által összehívandó tanítói kongressust. Ennek elintézése után névszerinti szavazással végleg döntettek a felett, hogy a szövetség ügyében levő három indítvány közül a nagygyűlés, melyiket vallja magáénak. 67 szavazat közül a Kiíl-félóre 13, a Tanos- fólére 11 esvén, 43 szóval a Somlyai-féle indítvány nyerte a többséget. A titkár Somlyay József ennek végrehajtása iránt adta most elő javaslatait, melyek Péterffy József mó- dositványaival a következőleg fogadtattak el: A közp. végr. bizottság az egyetemes tanitó-gyü- lés megbízása folytán a végrehajtó bizottság nevében kérvényt intéz az országgyűléshez a szövetség alapszabályainak jóváhagyása tárgyában. A felirat kinyemat- ván, átnyujtatik valamennyi orsz. képviselőnek a hozzá mellékletül csatolt szövetségi elöiratokkal. Felhivatnak a vidéki egyletek, hogy e feliratot, mely nekik is megküldetik, saját kerületeik orsz. képviselőinek pártfogásába ajánlják. A költségek tekintetében a hazai tanítói kar áldozatkészségére appellálnak. Ezután gr. Zichy Jenő javaslata került napirendre a népnevelési egyletek létesítéséről. Miután a tervet már minden tag áttanulmányozta — kimondták, hogy a röpiratban foglaltakat a nagygyűlés üdvözli és helyesli ; megvitatásra elküldi minden tanító egyletnek, a végr. bizottság ajánló soraival, s a társadalomban agi- tatiót indít meg Zichy gróf eszméje mellett. Gr. Zichy Jenőnek a tanügy- és népnevelés körül kifejtett fáradozásait harsány éljenzéssel jutalmazák; a nagygyűlés köszöneté a grófnak jegyzőkönyvi kivonaton fog tudomására hozatni. Végre több részről előadott indítványok a közp. végr. bizottsághoz utasittattak, mire a nagygyűlés véget ért. Hírlapirodalom. Ember legyen ám, aki megállja a sarat. Az a vidéki hírlapíró a leggyülöltebb ember, ha nem hizeleg, ha olykor egyeseket félszegségeikért a sa- tyra élével megszurkál, ha nem siet minden magánkirándulásban (pl. a nevickei várba) résztvett hölgyek névsorát illő betűrendben a legközelebbi számban átadni a hallhatatlanságnak, ha ostromolja a városi visszaéléseket, a mamelukokat, a legfőbb mameluktól a legkisebbig. Hát hogy ha még valakivel hosszasabban foglalkozik, s nyilt levelet intéz hozzá, akkor van ám négy baj. Egy párbaj provokátió még nem is elég, a hirlapszerkesztőt még korbácscsal és öldöklő fegyverrel is keresik. Valóban a sajtószabadság illuzóriussá válik, ha minden hírlapi közleményért a cikere erdőbe kell menni rendez- vousra. Ha csak azt Írhatjuk ki, a miért készek vagyunk megverekedni, akkor nincs sajtószabadság, — és semmiesetre nincs hírlapíró, kinek annyi vére volna, a menynyi a szabadság megszerzésére szükséges. # Utcaseprés. Ön mosolyog asszonyom, hogy ily prózai dolgot kaptam fel toliam hegyére. Pedig lássa ez itt figyelemre méltó dolog. Az utcaseprés mivelete, fényes délután türténik, természetesen az öntözés, mint felesleges luxus mellőzésével. Egy óriási csata füstje nem képez oly vastag és sürü gomolyt, mint ama néhány au- giás mesterséggel foglalkozó, ha hozzáfog seprési munkájához. Csak a ki a Saharát átutazta s a Samum által fölkorbácsolt homok felleget látta, csak az láthatott ennél nagyobb por skandalumot. Csodálom, hogy az orvos Közgazdaság. A borsod-mískolezi kölcsönös kíházasitőegylet felszámoló bizottsága hosszas hallgatás után végre életjelt ad magáról. Elrendelte ugyanis az egylet rendelkezése alatt álló pénzek előleges kiosztását s ennek folytán most tudatta az egylet minden részvényes tagjaival, hogy törzstőkéik után a kiosztási kulcsba esendő arány- lagos illendőségüket előlegesen Miskolczon az egylet helyiségében fölvehetik. Az egyleti közgyűlés által megállapított osztókulcs szerint: 1. azon egyleti tagok, kik megházasodtak és az egylet pénztárából házassági dijaik fele, részökre kifizettetett, az egylet felszámolás alatt álló vagyonából nem részesittetnek. 2. Nem része- sittetnek azok kik, törzstőkét fizettek ugyan de házassági dijakat nem, ha azonban bármely egyleti tag oly osztályba tett törzstőke-befizetést, melyben házassági dijak még nem fizettettek és törzstőke befizetése a 250/a-nak megfelele, azon tag aránylag, ha házassági dijakat nem fizetett is, mint hogy nem is fizethetett, a megállapított percentnek aránylagos kiosztásából részesittetik. Az egylet összesitendő készpénze aránylag azon egyleti tagok közt osztatik ki, kiknek törzstőke-befizetéseik a házassági dijak befizetésével összesítve, az általuk befizetni kelletett összegnek 25c/0-át befizették azon megjegyzéssel, hoy az egylet pénze kiosztásánál a befizetett házassági dijak figyelmébe nem vétetnek s a kiosztásnál a kielégítés csak a törzstőke után lesz számítandó. 4. Azon egyleti tagok, kik részvénykönyvecskéiket sem a törvényszéknek még 1872., sem a felszámoló bizottságnak 1875. évben ujságilag történt felhívására be nem adták, az osztalékban szintén nem részesittetnek. — Meghívás. Az ungmegyei gazdasági egyesület f. évi szeptember hó 12-én d. e. 10 órakor a megyeháza termében közgyűlést tart. Tárgyai: Az igazgató-választmány tagjainak megválasztása. A zemplénmegyei gazdasági-egyesület által f. hó 13-án Nagy-Mihályon rendezendő szántás-verseny, kisebb gazdasági gépkiállítás és cselóddijazások, továbbá f. hó 16-ár a kassai ipar és kereskedelmi kamara által Kassán rendezendő borkiállításnál, az egyesületnek kép- viseltetése iránti intézkedések. Netalán teendő indítványok s más folyó ügyek tárgyalása. E közgyűlésen való részvételre az egyesület t. tagjait van szerencsém felkérni. Ungváron, 1880. szept. 3-án. Beruátli Dezső, elnök. — A juhtenyésztést űző községek érdekében a földmivelési minister ur az ungmegyei gazdasági egyesületet aug. 27-én 25466. sz. a. leiratában arról értesítette, miszerint méltányolva a egyesületnek e tárgyban tett javaslatait, jó minőségű kosokat bocsát az egyesület rendelkezésére, nevezetesen 15 drb. az erdélyi részek egyik legjobb nyájából vásárolt raczka jellegű kost, és 13 db. angol husjuh és raczka keresztezésből származott kost mely utóbbiak a kolozsmonostori gazd. tanintézet telepén neveltettek. A kosok e napokban fognak ide küldetni, s azok miként leendő elhelyezését a választmány legközelebb tartandó ülésében fogja tanácskozásának tárgyává tenni. Felelős szerkesztő: Mihalkovich József. * urak, különösen azok, kik a képviseletben is helyet foglalnak, nem emelik fel szavukat e studio divatba hozott tüdőgyilkolási rendszer ellen. * Házassági kombinátiók. Hah, látom önt asszonyom, amint szemei megvillantak. Ha tudja, bizonyosan itt kezdi levelem olvasni. Mintha biz’ ez érdekesebb volna. Csalódik. Hiszen ez olyan megszokott darab a kisvárosi élet repertoirján. Három asszony összeül. Kávé, gyümölcs, fél órai trics-tracs parthie és meg van az — elválás. Mert akiket összeadnak, még akkor délután el is választják. Szerencse, hogy nem az Isten kezével dolgoznak, mert akiket az összead, azokat bajosabb volna elválasztani. — így hintik el magját a boldogság jövendő fájának. De milyen virágokat hajt, milyen gyümölcsöt nevel ? Arról gondoskodjék az Isten, mint az ég madarairól. Sokan vannak a választottak. Kacagjon asszonyom. * Bezárom levelem. Fogadja e mozaikot szívesen, ki önhöz íordulok lelkem platónikus barátnője. Az ön szárnyai alatt szeretnék megpihenni, magamat, mint egy újkori Prométheusz uszályához láncolni, hogy tekintetével minden reggelre vérig marcangolja kihűlt szivemet. De lássa, nem repülhetek önhöz. A csalódások ollója, rég elszegte szárnyaimat. Isten önnel! Árgus.--------------
