Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1880-01-18 / 3. szám
ményt tüntettek fel mert ez csak is egy iskolánál a gk, leány tanintézetben a tanitónők által kezeltetett. Évi betétük a tanoncoknak volt 160 frt mely az év végével kinek kinek betétető szerint a megfelelő 0/° visszadatott. Az iskolák évi jövedelme és kiadása. 1) Az iskolák összes jövedelme: a) Készpénzben . . . , 38748 frt. b) egyebekben pénzértékre véve 9549 „ ________ Összesen: 48297 „ Származik ez: a) Ingatlan vagyonból melynek értéke 69945 frt jövedelme 7834 frt b) Tökepénzből melynek összege 52714 frt ennek kamatja .................... 4309 „ c) Tandíjból .............................. 6599 „ d) Állami segélyből . . ‘ . . . 9297 „ e) Községi segélyből .... 11387 „ f) Egyházi segélyből .... 5836 „ g) Egyébb forrásból .... 3035 „ Összes zesen 48297 frt. Az iskolák tanítási nyelve és a magyar nyelv tanítására az idegen ajkú iskolákban, következő képen alakul. Iskola van: magyar tannyelvű ... 71 orosz „ ....................65 tót 16 magyar or. „.........................27 magyar tót,, ....................30 orosz tót „...........................2 magyar orosz tót tannyelvű 1 Összesen: 212 Az iskolák közül 141 nem magyar ajkú illetőleg tannyelvű, ezen iskolákban 84-ben a magyar nyelv tényleg taníttatott, a többiben pedig az irás és olvasás és egyes szavak értelmezése, ezen tauitás azonban mégsem nevezhető rendszeresnek, mivel oly tankönyvek még kézhez nem adattak, melyekből a külön ajkú tanon«, a magyar nyelvet nyelvtanilag is tanulhatná. Ez alkalomból felemlittetik hogy a tanítók a magyar nyelvtan tanítására való tekintettel összeirattak, és a mennyite szükségesnek fog mutatkozni részükre egyetértőleg a felekezeti főhatóságokkal a szünidő alatt póttanfolyam fog nyittatni, e tárgyban a ministerium- hoz felterjesztés leszen teendő. A tanítók állapota: A megyében van összesen 241 tanító, és pedig képesített 188, nem képesített 53 rendes 191. jsegéd 50. II. Az iskolák évi kiadása a) Rendes tanítók fizetése . . . 41059 frt b) Segédtanitók............................... 1450 „ c) Az iskolák fűtésére tisztogatására és javitásura ......................................................................... 3115 „ d) Tanszerekre ................... 308 „ e) Szegény tanulók könyveire . . 306 „ f) Vegyes szükségletekre .... 2059 „ Összesen 48297 frt. Ha ezen összeghez úgy a bevétel mint a kiadáshoz hozzá számítjuk az úgynevezett magán (zug) iskolák által kiadott és bevett 6283 frtot. úgy a megyei népiskolai ügyre bevételeztetek, 54580 frt és ugyan annyi ki is adatott. A tanfelügyelői irodában 1120 ügyviteli szám volt a lefolyt evben 20 darab nem volt elintézhető. Talapkovics Emil kir. tanfelügyelő. Néhány szó a hiúságról. Hl. A kendőzés a görögöknél vette kezdetét, de otí is találkoztak férfiak, a kik méltán kikeltek a bőrron- csoló mázok használata ellen. Pythagoras a görögök első nyilvános néptanítója és erkölcsszónoka felolvasásaiban kárhoztatta aim nők oktalan tettét, kik arcukat festették. Makadonios midőn egy hölgyet meglátott, ki arcára mesterséges rózsákat festett — készítő epigram- ját: A tükör hallgat, de nem ód, sőt ellene mondok Álüok szépséggel, hogy fened arcaidat Pindaros ily képet gondolván, zengte, hogy a viz Legjobb“*) merthogy legjobban utálja a mázt. Higyjék el hölgyeim, nem adja vissza a fiatalságot, a szépséget sem Dr, Lejosse „Kavissanteja“ sen holmi „Poudre de Lys“, „Melanogene“, „Semiramis1 *) Pjndaros egyik legszebb költeménye az Olinmsnikál **«kk*l kezdődik: Legjobb p vi*. arckenőcs, sem a „Prinzessin Wasser“- egyedül a tiszta, a ragyogó fenkölt szellem az mely elfelejteti az emberekkel hogy: ime ez vagy az, már leszedte rég tavasza virágait; egyedül a mindenható szellem volt s lesz mindég az, a mely képes minket örök időkre fiatallá, vonzóvá és feledhetetlenné tenni az egész világ előtt! — Vannak nők, kik hiúságukat elébe teszik a szerelemnek. Némelyik pedig határozattan összetéveszti a szerelmet a hiúság szenvedélyével. Ha a pierottként ugráló és hajlang-ó udvarlók közül valamelyik kétszeres erővel bókol és sunviskodik, azt hiszi, hogy annak kebelében a szerelem Vesta tüz- ként ég irányában, — s viszont; ha ő szinte mond kedvelt udvarlójának valami szépet s a köztük chinai falként ágaskodó etiquette szigorú szabályaiból egy pontot elnéz, — véli hogy ő szeret, szeret azon szerelemmel, melyről a költők annyi szépet, jót és dicsőt énekeltek a múltban és a jelenben. Hát a szive nem jön itt kérdés alá? De igen. Hanem itt a szív már annyira telve van a hiúság szenvedélyével, hogy oda már nem fér el a tiszta, valódi üdvöt osztó szerelem. Az ily vonzalom talán kielégíthet egy oly férfit a ki hasorlóképen érez Donnájával; de nem egy komoly és józan ifjút, a kinek helyén vannak érzelmei. A hiú nők nem álhatják ki a komoly férfiút egyszerű beszédével; ki inkább hallgat, semhogy üres szavakat ejtsen ki ajkain. Nálunk csak azok a gyakorlott „Courmacherek“ állanak kegyben, kiknek minden szavuk bók, hízelgés és dicsőítés. Ezek annyi tápot nyújtanak a hiú nőknek, hogy később, ha egy őszinte, egyenes férfiú szól hozzájuk, kinek szavai keresetlenek, ki nem tud találni rajtok valami dicsérni, magasztalni valót, ki nem tud tömjéuezni hiúságuknak, — az ilyen férfi egyszerű beszédét sértés gyanánt veszik, s titokban, egymásközt elnevezik műveletlennek, ha pedig őszinteséget kockáztatott: goromba parasztnak. Hát a kacér nők ? A kacér nők hiúsága kegyetlenség és szívtelenséggel van párosulva. Az ugynevett „ördögi szépségek“, kik az ember legtisztább, legszentebb érzelmeivel oly könyelmii módon eljátszanak, kik minden lelki fordulás nélkül tudják összetiporni az ember élete boldogságát — ezeknél szó sem lehet a szerelemről. Szeretni ők? no bizony ! Elég az, ha megengedik a tőrbe esett belladon- nák, hogy elrebeghesse azokat a szavakat, melyek által földi üdvét véli megteremteni; elég az, ha a lábaiknál heverő szerelmes szenvedélyét azokkal az ügyesen rögtönözött el báj ló mosolyokkal a legmagasabb fokra csigázzák, hogy azután kikacagva eldobhassák, mint eldobni szoktak egy fonnyadt virágot hajzatukból, legkevesebbet sem törődvén azzal, hogy vájjon a félreve zetett imádó bennük megutálva az egész világot, nem fog-e golyót röpíteni agyán keresztül. S ha borzasztó szenvedélyüknek két-három áldozata volna is, ők azér- tovább folytatják életmódjukat; másnap már van emberük, ki szolgái élveiknek, s a ki előbb-utóbb csak úgy jár meg, mint a többiek. Óh 1 a Messalina és jDelila fajtájú nők a jelenkorban sem ritkák. Majdnem hihetetlen — pedig megtörtént. — Báthory Erzsébet szörnyű tette, ki arcát, szépsége s ifjúsága főn tartásáért meleg vérrel mosta, s e célból mintegy 300 fiatal leánykát öletett Gsejte vár egyik pincéjében. (Nyitra vármegye). Ez a hiúság eulmanitiója. Igaz, mondja a „nevető bölcs“ hogy a nők kitartóbbak a balsors szerezte körülmények között, s bár minő szerencsétlenségben jobban tudnak uralkodni magukon mint a férfiak, — mivel birtokában vannak a női főerénynek, a türelemnek, hanem mihelyt a ba 1- sors megszünteti csapásait ismét a hiúság gyenge játékszerévé válnak. Sajnos, hogy még a józan észszel biró okos férfiak is többet képzelnek magokról ha jól táncolnak, lovagolnak, vivnak vagy divatszerüen öltözködnek, keveset gondolva azon szellemi vagy testi tulajdonaikra melyek kevéssé ötlenek a mások szemébe, Hiú mindenki többé vagy kevéssé. Egyik lovaira, kutyájára; másik házára, vannak kik társalgásukra, járásra, ez nejére, gyermekeire, rokonaira, amaz hivatalára. vagy a vidékre a hol született; ismertem egy tisztes öreget, kinek minden hiúságát kiszívott tajtpi- pái képezték, s egy fiatal embert, ki nem adta volna magát egy országért, mert egy kis karcolás nyoma látszott homlokán, mit egy lovagias elégtétel alkalmával kapott volt. Hiúság minden, mondja bölcs Salamon. Egyébiránt olyan valami bennünk a hiúság, mely a britt költő szavaival élve — húsúnk öröksébe. Senki sem ment attól, senki sem kerülheti cl egészen mert az részünkről lassan észrevétlenül a legkisebb dologban is nyilvánulhat, a nélkül, hogy azt észreve- hetnők. A legparányibb mérvben sem lenni hiúnak any- nyi, mint föltétlenül tökéletesnek lenni e földön s igy nagy szőrszálhasogató ember az, ki erkölcsiség szempontjából végképen száműzni akarja a hiúságot. Vannak dolgok, melyek ha felkeltik is a hiúság szenvedélyét az emberben, de mely senkinek sem árt, s talán némely esetben használhat és a mennyiben kele- metessé válhatik másokra nézve. Miért is itt csak a túlhajtott hiúk faja esik megrovás alá, kik nem mulatságul szolgálnak az emberek’ nek, ^_de kik átkos szenvedélyükkel annyi rosszat annyi ferdeséget okoznak a mindennapi életben. Nincsenek kivéve a férfiak, de azért a nőknél fordul elő a legtöbb eset, hogy a hiúság szenvedélyének tulhajtásával megmérgezik a magok s megrontják a mások életét és ez által beteggé teszik a társadalmat. Es mi menti meg a nőket e vád alól. Talán a korszellem? — — A múlt philadelphiai világkiálitáson a stfoborki- oszkban egy nőkből és férfiakból álló vegyes társaság állapodott meg Pietro Guerinéo olasz műszobrász igen sikerült müve előtt, mely szobor a „hiúság“ felirattal volt ellátva. A szobor egy eszményi szépségű nőt ábrázol, kinek felső teste félig leplezetlen, s ki hattyú nyakára kellemes mosollyal gyöngysort akaszt; miglen mosolygó szemei egy leánygyermek által tartott tükörbe vannak irányozva. Ezen szobor alkalmat adott a társaság férfi tagjainak a női hiúságról egy pár szót váltani, mely szóváltás csakhamar nagyobb térre terjedt, a mennyiben még azt is megvitatták a nők kacagása közt miért hiúk a nők, miért kell azoknak lenniük, s mily pontig lehetnek azok, s meddig terjed nálok mostanában e szenvedély. A már tréfás jellegét vesztett polemisálás- nak véget vetett egy fiatalember e szakkal: a nőknek azért bocsáthatjuk meg hiúságokat, mert ők az által az angyalokhoz hasonlókká lenni igyekeznek. Mondanom sem kell, hogy e férfi franczia volt. Mert ők az angyalokhoz hasonlókká lenni igyekeznek !“ — Hát hiszen ez a phrázis nagyon szép, mit csupa udvariasságból elnrondhatunk a nőknek, de ez nem menti meg őket e vád alól, hogy : sok rósz volna elkerülhető a világon, ha a hölgyek hiúk nem volnának. A korszellem marad itt csupán védőként. De bizony ez is gyenge védő 1 Igaz nagy ur a korszellem, de az nagyon szánalomra méltó gyenge teremtése az istennek, ki neki mindenben hódolva aláveti magát. Pytagoras aranymondását idézem újból : „Szerénység és egyszerűség, de nem a hiú pompa a nőnem valódi ékei“. Ez az — ezt tegyék önök hölgyeim korszellemmé. Őszinte szavaimat serdületlen, uszályokról álmo* modozó leánykák talán elfogják Ítélni, de nem ama nők kik magasztos szent hivatásukat e földön be akarják tölteni. Különben szolgáljanak mentségemül halhatatlan nagyunk gr. Széchényi szavai: „Igazságokat kimondani, habár keserűk is, nemcsak hasznos sőt szükséges. (Vége.) Ladomérszky Gyula. (Statistikai adatok a bíróságok köréből). Az ungvári kir. járásbíróság múlt évi ügydarabjainak összes száma 24392. ebből polgári — 8094. telekönyvi 12806, bűnvádi 3492, végre bagatelügy 708. A járásbirósági fiókbörtönben letartóztatva voltak 280- an, a fogházi kiadások 1227 frt, 34 krt tesznek. A bereghszászi kir. törvényszéknél a múlt év folyamán beadatott 19387 polgári s 10639 fenyitő ügydarab. — (Helyreigazítás.) Az ungvári ínségesek javára rendezendő táncestély, közbejött okok miatt nem január 31-én, hanem február 7-én fog megtartatni. \ meghívók szétküldése most van folyamatban.
