Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1880-01-18 / 3. szám
(Reuaió). Mult szombaton a „Korona“ termében sikerült reunió volt, melyben szépszámú közönség vett részt; a mulatság sikerét a jókedv és ke- délység eléggé jellemezték. (Ber e g várme gy e monograp hi áj a.) Le- hocky Tivadar Beregvármegye történetét megírván azt megbirálás végett a magyar történelmi társulathoz nyújtotta be, mely azt Pestliy Frigyes és br. Nyári Jenő tagjainak adta ki bírálat végett. Pestliy már régebben elkészítette bírálatát, s mivel úgy az ő, mint Nyáry Jenőnek újabban beadott bírálata is kedvezőleg hangzik, reményünk van, hogy a nevezetes megyének története bő apparátussal nemsokára meg fog jelenni. (Az országgyűlési képviselő választó) állandó névjegyzékének 1879 évi kiigazítása alkalmából működött összeíró küldöttségi tagok fuvarköltségeit a belügyministerium e napokban kiutalványozta. Ipariskola. Az ungvári papárva-leány nevelő és tanintézetben mint olvasóink tudják, e tanévvel házi ipariskola is szervezhetett; célja az ipariskolának leányainkat a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő s a mindennapi életben használt iparcikkek előállítására és készítésére megtanítani, hogy igy ezek ismerete mellett a nő az életben anyagi fentartására biztos támpontot nyerhessen, s kiélhetése bármily körülmények között biztosítva legyen, a mi egy nőre oly nagy borderével bir, hogy arról bővebben irui nem is szükséges. Az ipariskola az újépület emeleti helyiségének egyik termében van berendezve, a világos és tágas terem e célnak egészben megfelelő. A terem közepén két dolgozó asztal van hol a növendékek kézi munkáikat végzik, oldalt megfelelő helyen vannak elhelyezve a mintaasztal, varógép, keztyüvaráshoz használt eszköz, tamburirozógép, s rövid idő múlva elláttatik ez iskola kötőgéppel is, egyebekben a tanterem a növendékek szükségleteinek megfelelőleg van berendezve. A tanítást Schlosser Hermin k. a. vezeti, ki felsőbb kiképeztetésót a pozsonyi ipartanodában nyerte; tanrendszerének alapja a :fokozatos kiképeztetés, a növendékek előképzettségük szerint meg fognak taníttatni a fehér és felső ruha szabászatra, varásra, fehérnemű díszmunkára, keztyüvarásra, harisnyakötés és tamburi- rozásra a megfelelő gépeken, mihez a gépek kezelése is tartozik; ezenfelül többnemü háziiparra, minők a szövés, kalapfonás stb. végre a női díszmunkák készítése is elő fog adatni, mely célra a tanítónő nagybecsű mintadarabokat bocsát a növendékek használatára. A növendékek jelenlegi száma 24, ide számítva a köz- mivelődési társulat által az intézetbe küldött 10 leányt is. Az ipariskolának ily módon történt berendezése s elfogadott tanítási rendszere tehát alkalmat adott a társadalom minden osztályú szülőinek, nogy leányaikat a háziiparra tanitassák. — Nagyobb városokban nagyobb leányok is tömegesen keresik fel az ily ipartanodákat s a legelőkelőbb származású hölgytől a munkásosztálybeli leányig miudenik igyekszik hogy valamit a gyakorlati ipar mezejéről elsajátíthasson. Az ungvári női ipartanodába váló járhatásra alkalom nyílt tehát s a csekély tandijáldozat mellett leáuyaink sok hasznosat sajátíthatnak el, s a szülők kik leányaik jövőjének biztosítása vegettmindent elkövetnek, e célból csak üdvös dolgot fognak mivelni ha 1—2 évi tanfolyamra ide küldik leányaikat, melyre a legmelegebben hívjuk fel a szülők figyelmét. (Nyilvános számadás.) Az ungvári ínségesek javára kezeimhez lefizetett összegről. Tizennégy gyüjtőiven bejött 326 frt 11 kr, főt. Homicskó Miklós úrtól 3 frt. az „Ung“ szerkesztőségétől 14 frt, nagys. Firczák Gyula és Bacsinszky Irén kanonok uraktól egyenkét 5 frt. összesen 353 frt 11 kr. Ungvárt 1880 január 16. Plathy István, az inségügyi bizottság elnöke. — (Farsang.) Az ungvári Ínségesek javára íebr. 7-én rendezednő táneestély, az előkészületek után ítélve, igen látogatottnak Ígérkezik, mire nézve a bálbizottság s ennek elnöke dr. Novák Endre tevékeny buzgalmat fejtenek ki. A meghívók nagyi-észben szétküldetvén, ha valaki meghívóra igéuyt tart s az részére tévedésből netán nem küldetett volna, szíveskedjék igényeinek figyelembevétele céljából Novák Endre urnái jelentkezni. Bálanyául a bizottság által Bernáth Dezsőné urhölgy fog felkéretni. (Lapunk egyik legközelebbi számában- Ungmegye telekkönyvi s ezzel kapcsolatban e megye pénzügyi viszonyairól készített statistikai tanulmány közzétételét fogjuk megkezdeni. E tanulmány Fincicky Mihály ur többhavi e téren az ide vonatkozó adatok kellő felhasználása mellett történt gyűjteményeinek eredménye, melyre előre is felhívjuk t. olvasóink becses figyelmét. (E g y k é r v é o y s o r s a.) Több u ngvári polgár távirdahivatalnak a jelenleginél alkalmasabb helyre leendő áthelyezését kérelmezte. Ezen kérvény érdemlegesen eddigelé nem intézhetett el ugyan, azonban a kérvény aláíró ellen fejenként 1 frt 50 kr. bélyeg- illeték iránt a lelet már felvétetett, lévén a kérvényen mindössze 50 kros, bélyeg, holott a lelet felvétele szerint a beadványra minden egyes aláíró után 50 kros bélyeg lett volna illesztendő. — A baranyai iskola ügyében, melynél a daróci gk. lelkész ur az ottani tanító által azzal vádoltatik hirlapilag, hogy a magyarnyelv s annak tanítása ellen izgat, van egy pár szavunk azon alkalomból, mivel ez ügy a legközelebbi közigazgatási bizottsági ülésben is szellőztetve lett. A vád súlyos, s éppen ez okból elvárjuk a püspöki kormánytól, hogy a való tényállás kiderítése céljából azt vizsgálat tárgyává teszi, s ez főképen azért is kívánatos, mivel a lelkész hírlapi utón lett vádolva, mely hogy ha alappal nem birna, annál szomorúbb — hogy a tanító a lelkész ellen izgat, s provokálja ellene a köteles tisztelet megtagadására a közvéleményt, s ami fő, teszi azt hirlapilag, melyet a közönség olvas s mely mindenesetre rósz vért szül gyakran még azok ellen is, kik azt legkevésbbé érdemlik meg; a vizsgálat ki fogja deríteni a tényállást, s dőljön el bárhogy, a püspöki kormány avagy a kir. tanfelügyelő egyik vagy másik esetben kell hogy megakadályozzák az ily botrányos esetek ismétlődését. (A közmivelődési társulat) felolvasó szakosztálya pénteken január 16-án tartott ülésében elhatározta, hogy a téli idényen át több nyilvános felolvasást fog rendezni; a felolvasások február havában fognak megkezdetni. ¥ephovay Cíyulíi állapota — legújabban vett értesülésünk szerint — jobbra fordult s felépüléshez erős reméry van kötve. A fővárosi zavargások lecsendesedtek. RÖVID HÍREK. — A fényüzési adó hátralékának f, é. junius végéig haladéktalanul való behajtását a miniszter a legerélyesebben rendelte el. — A munkácsi műpártoló egyesület 31-én jótékonycélu bált reudez, bálanyául Horváth István beregi főispán nejét kérték tel. — A ungvári társaskör évi közgyűlését jövő vasárnap tartja. — Ternyey Antal ur e helyen hozza az érdekeltek tudomására, hogy a korcsolyázó-egylet titkári állásáról történt lemondása folytán az egylet ügykezelésébe többé be nem folyik. —Az ínségesek javára Ungváron rendezendő hangverseny létrehozásán fitra- dozik Plathy István ur. Irodalom. (A „Magyar Lexikon“-ból) újabban megjelent 44. 45-ik füzet, mellékletei: Gazdasági gépek, —■ Ázsia térképe; a, szövegben Centtől Ciotat-ig terjedő közleményekkel. Ára egy füzetnek 30 kr. (Bagyik Ferenc) Uj Dalok cimü verses kötetre nyit előfizetést 1 frtal; e dalokból több jelent meg a „M 0. és a Nagyvilág“ „Vasárnapi Ujság„ s más fővárosi lapokban. Az előfizetési pénz szerzőhöz (Budapest, nemzeti színház) január utójáig küldendő be. (Uj zenemüvek). Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében Budapesten megjelent: Ráköezy induló. Ábránd zongorára és hegedűre szerzé Huber Károly. Ára 1 frt. 50 kr. (A „Képes Családi Lapok“) 7-ik füzete megjelent. A füzet, mely két számot tartalmaz, igen díszes s szép képeket, sok érdekes közleményt hoz. Minden egyes füzet ára 30 kr. mely Mehner Vilmoshoz (kalap-utca 4. sz.) küldendő. Közgazdaság. Mezőgazdasági levelek. — Különös tekintettel megyénk gazdasági viszonyaira.— IV. Minden évben rendezne az egylet kiállítást, melyen a tenyésztők dijaztatnának az egylet kebeléből választandó szakértők bírálata alapján; ez alkalommal versenyszántást, módosított teherhuzatást és lovaglást stb. lehetne rendezni, mi mellett leginkább az állatok minden irányban való kiképzése jönne tekintetbe. A felsoroltakhoz hasonló intézkedések folytán, a külföldön mais igen sok helyütt nagy eredményeket értékel, és a mi lehetséges volt a külföldnek gyakran nem éppen előnyös égalji és a helyi viszonyok mellett az nekünk sem lesz egy kis szorgalommal lehetetlen, annál inkább minthogy viszonyaink még kedvezőbbek a marhatenyésztésre nézve. A mi viszonyaink az utolsó 25. óv óta mezőgazdasági tekintetben, de kiválóan a marhatenyésztésre vonatkozólag, nagy változást szenvedtek, a mi leginkább szembetűnik a haszon- bérleteknél. Fájdalommal emlékeznek vissza bérlőink azon időre, a midőn — azonkívül hogy a szántóföldeket kapták potom áron bérbe, még ráadásul egy méretlen — gyakran mivel mérhetetlen is volt — darab legelőt kaptak a melytől semmit sem fizettek. Ily körülmények közt feleslegessé vált vajmi nagy gondot a marha tenyésztésre fordítani, már jó gazdának tekintették azt a ki nyáját a meglopástól meg tudta őrizni vagy a ki azt is tudta hogy ez hány darabból áll. De ezen idők elmúltak, és szükséges hogy most már gazdálkodásunk rendszere is megváltozzék; minden földrész, ha meg akar felelni a mindig növekedő igényeknek és kivánalmaknak, kénytelen a tndományt segítségre hívni; szükséges hogy tanulmányozza földjét alkatrészeiben, fekvésében stb., hogy tanulmányozza az ezen termesztett növényeket, és végül hogy tanulmányozza azon állatok szervezetét, melyeket ezen és ezekkel ápolni akar, hogy tudhassa azt is hogy első sorban minő növényeket termelhet legelőnyösebben, vagy más szóval, földjének alkatrészei vagy fekvése mely növény alkatrészeinek felel meg leginkább, és folytatólag földjén termesztett! terményeknek alkatrészei mely állatok szervezetének felelnek meg leginkább. A minő hibás marhatenyésztésünknél az eljárás ép oly hibákat követünk el a mezőgazdaság terén ; ennek rendszerénél hogy ha ugyan egyáltalában mi nálunk rendszerről lehet beszélni legkevésbbé vétetnek tekintetbe a földnek tulajdonságai, a termesztendő növények igényei, égalji és véletlen körülményei a vidéknek; pedig kell hogy minden földész egy kis komoly gondolkodás után belássa, miszerint nem minden növény vagy talaj igényel egyenlő bánásmódot vagy elégszik meg egyenlő megmüveltetéssel. a. f. o. Az ungvári kereskedelmi és iparbank 1879. évi üzletkimutatásából adjuk a következőket: az összes pénz forgalom tett: 2.662,076 frt 99 krt. Betétek ősz- szege í 170,415 frt. 51 kr. Váltó-tárca 232,007 frt 73 kr. Előleg rovat 41,900 frt A nyeremény tesz 9789 fr. 67 krt. A múlt évi szelvények 9 írtjával váltatnak be, s igy a részvénytőke 9°/0 jövedelmet hozott. (A több ungvári pénzintézetek mérlegét még nem kaptuk meg. (Jugvári piaci árak. (január 15) , Bnza 100 literenkint 9 frt 30 kr. Rozs 7 frt 45 kr. Árpa 5 frt 40 kr. Zab 3 frt 10 kr. Teu-eri 5 frt 70 kr. Burgonya 3 f 90 kr, Borsó 9 frt 40 kr, Lencse 6 frt 90 kr, Paszuly 8 frt — kr, Köleskása 12 frt 40 kr, Köles 7 frt 10 kr, Egy liter 30° szesz 40 kr, Vaj 84 kr, Egy kilogramm sertés zsír 88 kr, Marhahús 40 kr Szalonna 08 kr, Öntöt gyertya 64 kr 100 kilogramm széna 3 frt 20 kr Zsupszahna 2 frt 20 kr, Egy kilogramm búza kenyér 19 kr, Rozs kenyér 10 kr. 1. É. K. vasút menetrendje. Érvényes 1880. január 1-től. Nyíregyháza érk. 7 óra 3 perc oste Nyíregyháza ind. 8 ó. 20 p. reggel K-Várda érk. 11 ó. 17 p. d. e. K-Várda ind. 11 ó. 34 p. d. e. Ungvár érk. 4 ó. fti p. délután Ungvár ind. 11 ó. 45 p. d. e. Debrecen érk. 11 ó 53 p. d. e., 9 ó. 30 p. este Debrecen ind. 4 ó. 12 p. délután, 4 ó reggel. Királyháza érk. 1. ó. 21 p. éjjel. 10. ó. 3. p. délelőtt Királyháza ind. 3. ó. 19 p. reggel, 2 ó. 58 p. délután Szerencs érk. 8 ó. 15 p. délelőtt, 4 ó. 10 p. este Szerencs ind. 9 ó. 10 p. d. e.. 4 ó. 5 p, d. u. S.-A. Ujhely érk. 10 ó. 47 p. reg., 6 ó. 45 p. este S.-A-Ujhely ind. 11 ó. 30 p. d. e., 7 ó. 30 p. este S.-A.-Ujhely ind. 7 ó. este, 9 ó. 31 p. reggel S.-A.-Ujhely ind. 11 ó. 28 p. d. e., 2. ó. 10 p. este M.-Sziget érk. 9 ó. 29 p. este, 6 ó. 2. p. reggel M.-Sziget ind. 8 ó, 4 p, reg., 10 ó. 8 p. éjjel Kassa ér. 9 ó. 44 p. éjjel, 12 ó. 13 p. d. u. Kassa ind. 6 ó. 30 p, reggel. 2 ó 27 p. d. u. Bátyú é. 1 ó. d u ind. 3 ó. 25 p. délután Munkács é. 5.40 d. u. ind. 11 ó. 35, d e Felelős szerkesztő * Mihalkovick József,
