Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1880-03-21 / 12. szám

XVlll. évfolyam. ün^vár 1880. vasárnap, martins 21. 12. sxánL Az „UNG“ megjeleli minden vasárnap. A .szerkesztőhöz intézendő mi ulen kii/.lemnny. moly a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnák el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. Kiadó-hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTÁLMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉS! TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYE! GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: egy évre ö forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 50 krajezár. Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Nyilttér: soronként 20 kr. Ungvár, máríius 20. Taiiügyiink. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisz­ternek a közoktatás állapotáról szóló óz az or­szággyűlés elé terjesztett nyolezadik jelentése 1878. évről, mely egy vastag kötetet tesz ki, felette érdekes. Mi ez alkalommal ezen jelentés­ből — tisztán megyénkre szorítkozva — az ung- megyei összes tan ügy állapotát kivágjuk az ol­vasóval közölni, mely kellő és megnyugtató nyug- pontul szolgáland közművelődési előhaladásunk- nak — 1. Népiskolai állapotunkról a 180. lapon ez áll: A legtöbb iskolai főtényezőt illetőleg ha­ladás, néhányban, iőleg az iskolai jövedelem­ben csökkenés mutatkozott, s egy utóbbi körül­mény annál aggasztóbb, minthogy jövedelem tekintetében Ungmegye amúgy is az utolsó sor­ban állt. Uj iskola nem létesült ugyan, de a tankö­telesek száma 10, az iskolába járóké 13, és a nyáron is feljáróké ll"/0-kal növekedett. Tan­könyve 12°/o-kal többnek volt, mint az előző évben. (Jegyzet alatt.) Mindazonáltal a tankötele­seknek csak 75°/o-a járt iskolába, s ezeknek több mint Va csak télen, a még mindég V^-ök nél­külözte a szükséges tankönyveket, annak da­cára, hogy a szegény gyermekek könyveire szánt rovat 339 írtról 1903 írtra emeltetett, mi minden esetre elismerést érdemel. Ezen kedvező körülmények hatálya azáltal még fokoztatott, hogy a szorgalmi idő megtar­tása iránt kellő erély gyakoroltatván az iskolai mulasztásoknak kb. V» megbüntettetek. A tanitók száma 7-tel növekedett; minősit- vényök nem változott, pedig volt köztök 270/0 nem képesített egyén, a mi okozati összefüggés­ben áll, a tanitók silány díjazásával. Egy-egy tanitóra és tanteremre 56 tanuló esett; a tanítói fizetésből egy rendes tanitóra 218.51 egy segéd tanitóra 42.i frt, egy-egy ta­nitóra átlag 187 forint esett, (az előző évben 205 írt.) Az iskolai fölszerelés két ágában némi nö­vekedés, a többiben pedig csökkenés észleltetek, min azonban nincs mit csodálkozni, minthogy a „tanszerekre“ szánt rovatból — a 60 frtnyi emelkedésnek dacára egy-egy iskolára mégis 1 frt 60 kr. jutott. Az iskolai jövedelem 1471 írttal (3%) csök­kent. Egy-egy iskolának átlag véve 224 frtnyi jövedelme volt. (Az előző évben 236 frt.) Egy tanítói állomás fentartására 214 frt fordittatott. A tanítás eredménye. Az olvasni és írni tudók számát illetőleg csökkenés mutatko­zott, mely azonban tekintve a kilépettek nagyobb számát, csak látszólagos. A kötelezett tantárgyak közül legnagyobb haladás a s z á m t a n, föl d r a j z és történ e- lemben észleltetek. Az állami és községi is­kolákban jobbára minden tantárgy taníttatott. Ugyanez jelezhető a helv. hitv. és részben a rom. kath. iskolákról. A gör. kath. iskoláknál azonban ezen arány — habár ok is a múlthoz képest haladás látszik — nem éretett el, és pe­dig sok nem képesitett tanító miatt nem, s azért sem, mivel a tanulók nagy részének az ABO-én kívül más tankönyve nem volt. Az állam hivatalos nyelve 70 iskolában meglehető eredménynyel taníttatott, a többi 144- ben csak magv. olvasás és irás, sőt volt iskola, a hol — a tanitók járatlansága miatt —- ez sem tan ittatok. Az ungvári tanitóképezdében az osztá­lyok száma 3. a tanítóké 8, a tanulóké 66, a múlt évhez képest növekedés 13-al. Tanképesi- tést nyert 15. Az előkészítő osztályban volt 27 tanuló. Kisdedóvoda és gyermekkert volt kettő Ungvárott u. m. községi 48 tanuló, egy képe­sitett tanitónővel. Évi fentartása 480 írtba jött. Felszerelés tekintetéből a kívánalomnak nem fe­lelt meg. Gyermekkert egyleti egy 26 tanoncz, ké­pesített tanítónő és évi 800 frt kiadással. Fel­szerelése a kívánalomnak megfelelt. Ungvárott kir. kath. íőgymnásium, a tanul­mányi alapból tartatik fenn. 500 tanuló láto­gatta, 15 megyéből voltak benne tanulók, ma­gából Ungvárról 226. Önképzőkörben 141 tanuló mint rendes és rendkívüli tag vett részt. Érett­ségi vizsgálatot tett 29. Tanárok száma volt 19. Tanterem 15, gyűjtemény könyvtár és egyéb szolga-szobák 14, összesen 29 szoba. Az ung­vári főgymnásium ez évi fentartására a tanulmá­nyi alap 31784 frt 50 krt költött. Hittani (seminarium) intézetben volt 4 osz­tály, 9 tanár és 97 papnövendék. Az összes 23 római és gör. kath. hittani intézetek közt leg­több növendéke volt, mig magának a budapes­tinek csak 79. Nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy át­lag számítással Lngmegve összes tanügyének fentartására majdnem 83000 frt fordittatott. Ungmegye bizottsága tavaszi rendes közgyűlését f. évi március 31-ik napján dél­előtt 10 órakor fogja megkezdeni. E közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Alispáni jelentés. 2. A házi pénztár zárszámadása. 3. Törvényczikkek kihir­detése. 4. Ministeri rendeletek. 5. A megyei köz- munka-eró felosztása. 6. Községi költség-elő­irányzatok. 7. Felszólamlási bizottsághoz két rendes és két póttag választása. 8. Állandó vá­lasztmányi vélemények. 9. Törvényhatósági át­iratok. 10. Jelentések, folyamodványok s más előfordulható tárgyak. A szőlővessző kereskedésnek betiltása, A phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rend­szabályok végrehajtása a kormány egyik legfontosabb teendői közé tartozik. A veszély ugyan még nálunk be nem állott oly mérvben, a mi aggodalomra szolgáltatna okot, azonban szükséges e tekintetben az óvó intézke­dések megtétele s a baj megelőzése. Ez képezi alapját a kormány azon legújabb intéz­kedésének, melylyel betiltotta a szőllővesszónek az egész országra kiterjedő kereskedését. Ez ügyben f. é. márt. 2-án a földmivelési minister a következő rendeletet in­tézte Ungmegye közigazgatási bizottságához is. A phyl­loxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött és az 1880. évi I. törvényczikk által beczikkelyezett nemzetközi egyezményből folyó ideig­lenes foganatosítása ezéljából az erre vonatkozó 1880. TI. t. ez. értelmében általam szakférfiakból alakított szakbizottság véleményének meghallgatása után indít­tatva érzem magam a fenyegető baj lehető megaka­dályozása ezéljából az egész országban úgy a gyökeres, mint a sima szólővesszö, vala­mi n t a szőlőtő minden részének, a szőlő gyű' mölcs kivételével, kereskedésbe hozatalátegye lőre teljesen betiltani és e czélból az összes vasúti és hajózási vállalatokat jelen rendeletemmel egyidejűleg utasítottam, hogy a szőlőtőnek bármely alkatrészét is, kivévén az egészséges vidékről származó és nem szőlőlevélbe csomagolt szőlőgyümölcsöt, szállí­tásra el ne fogadjanak. Midőn a közigazgatási bizottságot ugyancsak az 1880. II. t. ez. 2-ik §-a értelmében ez intézkedésemről értesítem, nem szükség bővebben indokolnom, hogy az e téren felmerülhető mulasztás vagy gondatlanság úgy a törvényhatóság területén létező szőlőterületek, mint később az ország összes szőlőművelésére nézve mily kiszámithatlan károkat vonhat maga után. Megkövete­lem tehát, hogy a közigazgatási bizottság nemcsak gon­doskodjék, miszerént e rendeletem a veszély nagysá­gára való komoly figyelmeztetés mellett az összes la­kosság tudomására jusson, hanem a legerélyesebben oda is hasson, hogy a rendeletem értelmében történő intézkedések a legszigorúbban foganatosíttassanak. — Egyszersmind utasítom miszerint a legcsekélyebb át­hágás esetén is az 1880. II. t ez. 3. §-ában megálla­pított büntetést kérlelhetlenül alkalmazza. A magyar lövészekhez. Az osztrák lövészszövetség magyar nyelven irt fölhívásának közzétételére kérettünk tel. Csak azt je­gyezzük meg, hogy mindenesetre a rendező dizottság tapintatosságát tanúsítja, hogy e felhívás hazai lövé­szeinket saját nyelvükön szólítja meg s egyúttal után­zásra méltó példát nyújt nem egy magyarországi lövészegyletnek. A fölhivás igy hangzik: Magyar lövészek! A császár és király ő Felsége legmagasabb véd­nöksége alatt alapított „osztrák lövész-szövetség“ a f. é. julius 18-ától 25-éig terjedő napokban alapítási ün­nepélyét s egy úttal az első általános osztrák szövetségi lövészetet Bécsben tartandja meg. Számos polgárok egyesültek a végett, hogy ezen ünnepély a birodalmi főváros tekintélyének megfelelőig valamennyi ünnepély-vendégek tiszteletére és örömére fényes módon végbe mehessen; nem csak az forogván fenn az osztrák lövészeknek a lőfegyver kezelésében tett nagymérvű elhaladásáról, valamint az osztrák tör­zsökben meglévő véderő jelentőségéről békés párbajban tanúskodni, hanem mindnyájoknak és mindenkinek, valamennyi osztrák néptörzsnek hű és szilárd össze­tartás szükséges voltát eszméletre hozni, Ezen ünnepélytől a magyar lövészeknek és ma­gyar hazafiaknak távol lenniök nem szabad. Ausztria és Magyarország századok óta a közös uralkodó ház, valamint a közös történelem által leg- szorosabbau öszekapcsoltatván ezen dicsőséges történe­lem minden lapja igazolja, miszerint a magyar és osztrák népek a műveltség és szabadság mellett közösen har- czoltak minden bajban és veszélyben szilárdon egymás mellett állván. És e miatt a békés ünnepélyünkben való részvét iránti meghívónkat mindenek előtt titekhez, magyar- országi lövészek és fivéreinkhez intézzük egyúttal azon biztos reményünknek adván kifejezést, hogy egész cso­portokban ünnepélyesen díszített városunkba fogtak be­vonulni. Orömzajos fogadtatásban fogtak részeltetni és a köztudomású magyar vendégszeretet a miénkben pár­ját találandja. Lövészetiek a szövetségünk tagjaival tökéletesen egyenlő joggal birandnak, előttünk álland Ausztria minden tartományának diszdijjaival bőven ékesített adomány-

Next

/
Thumbnails
Contents