Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1880-03-14 / 11. szám
XVIIL évfolyam. BM —J.—-~TT^— Ungvar 1880, vasárnap, mártins 14. 11. szám. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A. szerkesztőhöz intézendő mi iten közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön Kéziratot vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollaosek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS V EGY EST ART AL MU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: egy évre 6 forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 60 krajczár. Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollaosek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: soronként 20 kr. Ungvár, mártius 13. Rudolf trónörökös U fensége mártius 7-én Brüsselben eljegyezte a belga király leányát Stefanie kerczegnő 0 fenségét. A trónörökös menyasszonya, Stefanie királyi herczegnő II. Lipót belga király második leánya; született 1864. május 21-ón Laekenbon. A menyasszony anyja Maria Henriette királyné, megdicsőült József fóherczeg nádorunk leánya. A leendő magyar királynét az európai uralkodó házak legszebb herczeguői egyikének tartják; a herczegnő sugár, magas termetű, haja sötétszőke. Kitűnő nevelésben részesült, melyet anyja maga személyesen vezetett. Több lap állítása szerint Stefanie herczegnő egyéb nyelvek közt a magyart is bírja. Az eljegyzés hire mindenütt lelkesült örömet keltett, Rudolf trónörökös válásztottját tárt karokkal várja Magyarország, ki hoz magával szerető, nemes szivet, az alkotmányosság és szabadság érzetét, mely Belgiumban velők születik azokkal, kik a bíboron látnak napvilágot. És onnan jő, hol csak a trón és nemzet közti benső egyetértés, törhetlen ragaszkodás és szeretet jeleit láthatta, hol a trón és nemzet közti jó viszonyt viszály soha sem zavarta meg. Nincs közjog, mely oly kiváló helyet jelölne ki a király nejének, mint a magyar közjog, mert a királyné királyi férjének nemcsak felesége, hanem uralkodótársa. A törvény legfőbb őre a király. A kegyelem legfőbb forrása a királyné, a király oszt igazságot, a királyné kegyelmet. A magyar királyné jótékony nemtő a trón oldalán s a nemzet felett. Ezt a nemtöi szerepet töltötte be magasztosan felséges asszonyunk Erzsébet királyné. S most a trón mellett két genius fog áliani. Két felséges asszony, két őrző angyal. Ez a trón, ez a nemzet jól meglesz őrizve. Isten áldása legyen e frigyen, a nemzet áldása mindenesetre rajta lesz!! X közigazgatási kérdés. — Két közlemény. — H. A hapi sajtó, a közigazgatási reformok előkészítése tekintetében eddigelé is megfelelt hivatásának. Kezdetét vette pedig ez előkészítés azáltal, hogy a közönséget — polgárságot, a bajok öntudatos felismerésére segítette. A közönség gondolkozott, eszméket cserélt, megba- rátkozot a reformokkal, s ma egy általános hang Uralkodik mindenütt: javítani és reformálni a közigazgatást, s adminisztracziónkat helyi vi- Viszonyaink figyelembevételével — európai színvonalra emelni. A közigazgatás reformájának keresztülvitelére nézve valóban nagy szolgálatot tett az országnak a mérsékelt ellenzék a legközelebb lezajlott országgyűlési tárgyalások alkalmával. Nemcsak nyilvánosságra hozott eszméivel, melyek a kivitelnél lehet hogy némi — vagy igen nagymérvű módosításokkal fognak elfogadtatni, hanem azzal, hogy a kérdést élére állította, az eszmét megujitá, s a törvényhozó testület s az ország közönsége oda tereltetett, hogy a reformok elöl kitérni többé nem lehet, s erősen hisz- szük, hogy azoktól már csak igen rövid idő választ el bennünket. A közigazgatási szervezetünket a magyar nemzetiség és az egyéni szabadság érdekeinek megfelelőleg kell átalakítanunk. Átalakítanunk pedig akként, hogy mig egyrészről a megyénkben itt — ott hydra fejét felütő nemzetiségi aspira- tioknak vége szakittassék, másrészről hogy az önkormányzat mentül szélesebb körre terjesztessék ki. A jó közigazgatás., egyik leg fő jili. feltétele a jó és megbízható tisztviselői kar, mely szerintünk a legmegfelelőbb módon nyerhető meg kinevezés által. És e kinevezési rendszer mellett az önkormányzat azért a legzavartalanabból élvezhető, mert az önkormányzat a legszélesebb körű lehet, az állampolgárok ennek minden irányban kifejleszthető jótékonyságát élvezhetik, a nélkül, hogy a tisztviselőknek az államkormány által történő kineveztetése bár minő tekintetben gá- tot vethetne annak De másrészről, ha tisztába jövünk a köz- igazgatás természetével, s ha elismerjük azt, hogy a közigazgatási functiók, ha közvetlenül egyes megye vagy egyes község érdekébeu teljesítetnek is, közvetve, végeredményükben állami functiók: úgy ez elv ama következménye előtt is meg kell hódolnunk, hogy a közigazgatási teendőkkel megbízott közegeket annak kell kinevezni, a kinek nevében eljárnak, tehát az államnak. A közigazgatási tisztviselőket qualificatió- hoz kell kötni. Hisz eddig valóságos botrány az, hogy mig egyéb pályákon a qualificatiót megkívánják, nálunk közigazgatási hivatalnok lehet bárki is, csak írni, olvasni tudjon. És a szakképzettség, jártasság elkerülhetlen feltétele a jó közigazgatásnak, mely nélkül az állam feladatait szabatossággal és helyességgel vezetni nem is lehet. Magától értetődik, hogy a tisztviselői kar alkalmazása életfogytiglan tartó legyen. Ma, midőn a közigazgatási tisztviselők a választás esélyeinek vannak kitéve, midőn 6-6 éven át további alkalmaztatásuk a választók kegyétől tételeztetik fel, nagyon természetes, hogy az ily tisztviselő nem bírhat azon függetlenséggel és önállással, mely a közügy érdekében tőle megkivántatnék. Tudunk esetet, midőn a tisztviselő igazságos eljárása sértette egyik befolyásos kortes érdekeit, s azon tisztviselő —- bár minden tekintetben megfelelt állásának — a legközelebbi választásnál kisebbségben maradt, a főkortesek egyike megboszulta magát. I Ha az. állampolgár közigazgatási ügyekben jogaiban sértve van, sérelmeinek orvoslása végett csupán panaszt emelhet, vagy folyamodhat ugyanazon hatósági fórumhoz, melynek közegét képezi az alsóbb hatóság, ki a sérelmes hatá-1 rozatot hozta. Szükséges tehát oly közeg, mely a közigazgatási bíráskodási joggal ruháztassék fel. Bármiként legyen pedig eldöntve, hogy milyen legyen e birósági szervezet, meg van valósítva minden civilizált állam intézményeiben s nálunk is megvalósítandó, hogy a közigazgatási hatóságok által elkövetett jogsérelmek felett ne a közigazgatási hatóság, hanem külön független bíróság ítéljen. Áttérve még a közigazgatási tisztviselői állások betöltésére, a kinevezés elve mellett az ön- kormányzat érdekei is harcolnak. Alig lehet kétségbe vonni, hogy ma a megyei élet tulajdonképen csak a tisztviselők választásában nyilvánul, s a közönség legnagyobb része minden hasznosabb tevékenységet, melyet a közügyek érdekében kifejthetne, elutasít magától. Pedig az önkormányzat érdeke nemcsak abban áll, hogy a bizottság tagjai tisztviselőket válaszszanak, hanem abban, hogy a megyei és helyi érdekű ügyeket vezesse, végezze, s ellenőrzője legyen a tisztviselők működésének. Ez a tér az, a melyen a közügy érdekében hasznos tevékenységet lehet kifejteni, melyet nem fog megzsibbaszt- hatni az, hogy a tisztviselői kar nem választás, hanem kinevezés alá fog esni. Nem lehet ugyan kétségbe vonni, hogy a kinevezési rendszernél a protectio, az ármány, a családi összeköttetés nincs kizárva, hanem az tény, hogy azok a kinevezésnél soha sem érvényesíthetik magukat oly mértékben, mint a választásoknál. A kinevezési rendszer behozatala esetére a fiatalabb nemzedék életpályául fogja magának kitűzhetni a közigazgatási pályát, biztosítva lesz számára a megélhetés, a mi fokozni fogja benne a tanulás iránti kedvet, mig ma a kilátások fölötte gyengék, s tapasztaljuk, hogy a jogi pályát végzett fiatal emberek bármily pályára szívesebben mennek, mint a közigazgatásira. És vájjon magyar állami szempontból nem kivánatos-e kinevezési rendszer behozatala? (ismerjük néhány határszéli megye viszonyait, melyek magyar állami szempontból az állami kinevezést oly sürgőssé teszik. A fentebbiekben megkisérlettük néhány köz- igazgatási kérdés futólagos megvilágítását. Reméljük, hogy az uj aera nemsokára be fog következui, s rövid idő alatt a reformok terén nagy haladást fogunk tehetni a rend s az egyéni szabadság biztosítása feltételeinek létesítéséhez. jf Az izraelita iskola-alap ügye fordult elő e Héten a képviselöházban, mely három napig tartó vitát idézett elő. Az ortodox hitfelekezet közvetítő bizottsága kérvényt intézet a képviselőházboz, melyben az országos izr. iskola-alapnak a felekezetek közti megosztását kéri. Ez alap azon hadisarcz pénzzé átváltoztatásából származót, melyet b. Hayaau 1849-ben a zsidókra kivóet.i(
