Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1880-03-14 / 11. szám

XVIIL évfolyam. BM —J.—-~TT^— Ungvar 1880, vasárnap, mártins 14. 11. szám. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A. szerkesztőhöz intézendő mi iten közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön Kéziratot vissza nem adat­nak. Kiadó hivatal: Pollaosek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS V EGY EST ART AL MU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: egy évre 6 forint, félévre 3 forint negyed évre 1 forint 60 krajczár. Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollaosek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Nyilttér: soronként 20 kr. Ungvár, mártius 13. Rudolf trónörökös U fensége mártius 7-én Brüsselben eljegyezte a belga király leányát Stefanie kerczegnő 0 fenségét. A trónörökös menyasszonya, Stefanie ki­rályi herczegnő II. Lipót belga király második leánya; született 1864. május 21-ón Laekenbon. A menyasszony anyja Maria Henriette királyné, megdicsőült József fóherczeg nádorunk leánya. A leendő magyar királynét az európai ural­kodó házak legszebb herczeguői egyikének tart­ják; a herczegnő sugár, magas termetű, haja sötétszőke. Kitűnő nevelésben részesült, melyet anyja maga személyesen vezetett. Több lap állí­tása szerint Stefanie herczegnő egyéb nyelvek közt a magyart is bírja. Az eljegyzés hire mindenütt lelkesült örö­met keltett, Rudolf trónörökös válásztottját tárt karokkal várja Magyarország, ki hoz magával szerető, nemes szivet, az alkotmányosság és szabadság érzetét, mely Belgiumban velők szü­letik azokkal, kik a bíboron látnak napvilágot. És onnan jő, hol csak a trón és nemzet közti benső egyetértés, törhetlen ragaszkodás és sze­retet jeleit láthatta, hol a trón és nemzet közti jó viszonyt viszály soha sem zavarta meg. Nincs közjog, mely oly kiváló helyet jelölne ki a király nejének, mint a magyar közjog, mert a királyné királyi férjének nemcsak felesége, hanem uralkodótársa. A törvény legfőbb őre a király. A kegyelem legfőbb forrása a királyné, a király oszt igaz­ságot, a királyné kegyelmet. A magyar királyné jótékony nemtő a trón oldalán s a nemzet felett. Ezt a nemtöi szerepet töltötte be magasztosan felséges asszonyunk Erzsébet királyné. S most a trón mellett két genius fog áliani. Két felséges asszony, két őrző angyal. Ez a trón, ez a nemzet jól meglesz őrizve. Isten áldása legyen e frigyen, a nemzet áldása mindenesetre rajta lesz!! X közigazgatási kérdés. — Két közlemény. — H. A hapi sajtó, a közigazgatási reformok elő­készítése tekintetében eddigelé is megfelelt hi­vatásának. Kezdetét vette pedig ez előkészítés azáltal, hogy a közönséget — polgárságot, a bajok öntudatos felismerésére segítette. A kö­zönség gondolkozott, eszméket cserélt, megba- rátkozot a reformokkal, s ma egy általános hang Uralkodik mindenütt: javítani és reformálni a közigazgatást, s adminisztracziónkat helyi vi- Viszonyaink figyelembevételével — európai szín­vonalra emelni. A közigazgatás reformájának keresztülvite­lére nézve valóban nagy szolgálatot tett az or­szágnak a mérsékelt ellenzék a legközelebb le­zajlott országgyűlési tárgyalások alkalmával. Nemcsak nyilvánosságra hozott eszméivel, me­lyek a kivitelnél lehet hogy némi — vagy igen nagymérvű módosításokkal fognak elfogadtatni, hanem azzal, hogy a kérdést élére állította, az eszmét megujitá, s a törvényhozó testület s az ország közönsége oda tereltetett, hogy a refor­mok elöl kitérni többé nem lehet, s erősen hisz- szük, hogy azoktól már csak igen rövid idő vá­laszt el bennünket. A közigazgatási szervezetünket a magyar nemzetiség és az egyéni szabadság érdekeinek megfelelőleg kell átalakítanunk. Átalakítanunk pedig akként, hogy mig egyrészről a megyénkben itt — ott hydra fejét felütő nemzetiségi aspira- tioknak vége szakittassék, másrészről hogy az önkormányzat mentül szélesebb körre terjesztes­sék ki. A jó közigazgatás., egyik leg fő jili. feltétele a jó és megbízható tisztviselői kar, mely sze­rintünk a legmegfelelőbb módon nyerhető meg kinevezés által. És e kinevezési rendszer mellett az önkor­mányzat azért a legzavartalanabból élvezhető, mert az önkormányzat a legszélesebb körű le­het, az állampolgárok ennek minden irányban kifejleszthető jótékonyságát élvezhetik, a nélkül, hogy a tisztviselőknek az államkormány által történő kineveztetése bár minő tekintetben gá- tot vethetne annak De másrészről, ha tisztába jövünk a köz- igazgatás természetével, s ha elismerjük azt, hogy a közigazgatási functiók, ha közvetlenül egyes megye vagy egyes község érdekébeu telje­sítetnek is, közvetve, végeredményükben állami functiók: úgy ez elv ama következménye előtt is meg kell hódolnunk, hogy a közigazgatási te­endőkkel megbízott közegeket annak kell kine­vezni, a kinek nevében eljárnak, tehát az állam­nak. A közigazgatási tisztviselőket qualificatió- hoz kell kötni. Hisz eddig valóságos botrány az, hogy mig egyéb pályákon a qualificatiót megkívánják, nálunk közigazgatási hivatalnok lehet bárki is, csak írni, olvasni tudjon. És a szakképzettség, jártasság elkerülhetlen feltétele a jó közigazgatásnak, mely nélkül az állam fel­adatait szabatossággal és helyességgel vezetni nem is lehet. Magától értetődik, hogy a tisztviselői kar alkalmazása életfogytiglan tartó legyen. Ma, midőn a közigazgatási tisztviselők a választás esélyeinek vannak kitéve, midőn 6-6 éven át további alkalmaztatásuk a választók ke­gyétől tételeztetik fel, nagyon természetes, hogy az ily tisztviselő nem bírhat azon függetlenség­gel és önállással, mely a közügy érdekében tőle megkivántatnék. Tudunk esetet, midőn a tiszt­viselő igazságos eljárása sértette egyik befolyá­sos kortes érdekeit, s azon tisztviselő —- bár minden tekintetben megfelelt állásának — a legközelebbi választásnál kisebbségben maradt, a főkortesek egyike megboszulta magát. I Ha az. állampolgár közigazgatási ügyekben jogaiban sértve van, sérelmeinek orvoslása vé­gett csupán panaszt emelhet, vagy folyamodhat ugyanazon hatósági fórumhoz, melynek közegét képezi az alsóbb hatóság, ki a sérelmes hatá-1 rozatot hozta. Szükséges tehát oly közeg, mely a közigazgatási bíráskodási joggal ruháztassék fel. Bármiként legyen pedig eldöntve, hogy mi­lyen legyen e birósági szervezet, meg van va­lósítva minden civilizált állam intézményeiben s nálunk is megvalósítandó, hogy a közigazga­tási hatóságok által elkövetett jogsérelmek felett ne a közigazgatási hatóság, hanem külön füg­getlen bíróság ítéljen. Áttérve még a közigazgatási tisztviselői ál­lások betöltésére, a kinevezés elve mellett az ön- kormányzat érdekei is harcolnak. Alig lehet két­ségbe vonni, hogy ma a megyei élet tulajdon­képen csak a tisztviselők választásában nyilvá­nul, s a közönség legnagyobb része minden hasznosabb tevékenységet, melyet a közügyek érdekében kifejthetne, elutasít magától. Pedig az önkormányzat érdeke nemcsak abban áll, hogy a bizottság tagjai tisztviselőket válaszszanak, ha­nem abban, hogy a megyei és helyi érdekű ügyeket vezesse, végezze, s ellenőrzője legyen a tisztviselők működésének. Ez a tér az, a me­lyen a közügy érdekében hasznos tevékenysé­get lehet kifejteni, melyet nem fog megzsibbaszt- hatni az, hogy a tisztviselői kar nem választás, hanem kinevezés alá fog esni. Nem lehet ugyan kétségbe vonni, hogy a kinevezési rendszernél a protectio, az ármány, a családi összeköttetés nincs kizárva, hanem az tény, hogy azok a kinevezésnél soha sem ér­vényesíthetik magukat oly mértékben, mint a választásoknál. A kinevezési rendszer behozatala esetére a fiatalabb nemzedék életpályául fogja magának kitűzhetni a közigazgatási pályát, biztosítva lesz számára a megélhetés, a mi fokozni fogja benne a tanulás iránti kedvet, mig ma a kilátások fö­lötte gyengék, s tapasztaljuk, hogy a jogi pá­lyát végzett fiatal emberek bármily pályára szí­vesebben mennek, mint a közigazgatásira. És vájjon magyar állami szempontból nem kivánatos-e kinevezési rendszer behozatala? (is­merjük néhány határszéli megye viszonyait, me­lyek magyar állami szempontból az állami kine­vezést oly sürgőssé teszik. A fentebbiekben megkisérlettük néhány köz- igazgatási kérdés futólagos megvilágítását. Reméljük, hogy az uj aera nemsokára be fog következui, s rövid idő alatt a reformok te­rén nagy haladást fogunk tehetni a rend s az egyéni szabadság biztosítása feltételeinek létesí­téséhez. jf Az izraelita iskola-alap ügye fordult elő e Héten a képviselöházban, mely három napig tartó vitát idézett elő. Az ortodox hitfelekezet közvetítő bizottsága kér­vényt intézet a képviselőházboz, melyben az országos izr. iskola-alapnak a felekezetek közti megosztását kéri. Ez alap azon hadisarcz pénzzé átváltoztatásából szár­mazót, melyet b. Hayaau 1849-ben a zsidókra kivóet.i(

Next

/
Thumbnails
Contents