Ung, 1878. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)

1878-12-01 / 49. szám

Összes kiadás 32435 frt 93 krMelyből levonatván a bevétel ........................ 20696 frt 47 kr.

A községi pót-adó által

fedezendő hiány tesz . 11739 frt 46 kr.

A részletes költség-előirányzat a városháza termében közszemlére kitéve lévén, azt mindenki megtekintheti, és az ellen észrevételeit 15 nap alatt beadhatja.

Kelt Ungvári, 1878. november ‘22-én.

Kiadta: a városi tanács

A magán-zálogházak tizeiméi ellen.

A magán zálogházak az ország minden városában el vannak terjedve, ezt megengedi az ipartörvóny, ez ellen tehát felszóllalni nem lehet.

Azonban jogos kötelességünk felhívni a közigazgatási hatóság figyelmét, ezen zálogházakban szedett magas kamatlábra, mely 120—150%-ot tesz, eny- nyit fizettetnek ugyanis a zálogház-tulajdonosok a zálogba tett ruhanemüek és ékszerek után.

Most csak az a kérdés? Lehet-e s mi módon szabályozni a közigazgatási hatóságnak a kamatláb maximumát? —

Az első kérdésre azt feleljük: lehet.

Igaz ugyan, hogy az uzsoratörvény a kamatlábat a felek szabad egyezkedésének veti alá s igy látszólag a hatóság törvényes beavatkozási jogát nem tűri a kamatláb szabályozásánál; de ha tekintetbe vesszük, hogy ezen zálogüzleteket az ipartörvény alapján engedélyezi a hatóság, az ipartörvényben körülirt s a hatóság rendészeti hatáskörébe tartozó iparágaknál pedig (mint pl. bérkocsi, kéményseprés) a hatóság a dijakra megszorító hatást gyakorolhat és gyakorol, e joga fennál a zálogüzletekre nézve is, s jogi akadály arra nézve, hogy a hatóság a magán-zálogházak tulajdonosai által a felektől szedendő kamatlábat szabályozza, fenn nem forog.

Legújabban Budapest fővárosa és Kassa városa élénken foglalkoznak e kérdésekkel s mind két helyen kimondották, miként a kamatláb szabályoztatik. mert erre jogi akadály fenn nem forog.

Budapesten java lat tétetett, hogy ruhanemüek után egy hónapra forintjától 3 kr. ékszerek után pedig 2 kr. szedetnék, mig ellenben Kassa város hatósága a zálogkölcsönök után évi kamatláb fejében 8%-ot szabott meg. —

Ungváron a helyi viszonyokhoz a kamatláb szabályozható lenne a magán-zálogházakra vonatkozólag a budapesti mintájára akként, hogy a kamatmaximum ruhanemüek után egy hónapra forintjától 3 kr. ékszerek után pedig 2 krra szabatnék, melylyel megakada- lyoztatnék, hogy a felek roppant kamatfizetésével nem zsarolta! nának.

Álljon itt azon indítvány, mely Kassa város legutóbbi közgyűlésén adatott be:

Tekintve, hogy az i877. évi Vili. t. ez. nyolc százalékkal szabja meg az adóstól követelhető kamat legmagasabb összegét; tekintve, hogy a zálogkölcsön- zési üzlet nem tartozik azon üzletek közzé, melyek említett törvénycikk 9. §-ában elősoroltattak; tekintve, hogy a magán-zálogházak által gyakorolt zálogkölcsönzési üzletek eddig gyakorolt korlátlan kamatkövetelési jogukkal különösen a tudatlan néppel szemben embertelenül visszaélnek és igy a népet törvényes oltalom mellett és a hatóság szemeláttára rendszeresen kifosztják :

mindezeknél fogva indítványozzuk, fogadja el a közgyűlés az 1874. évi május 20. alkotott szabályrendelethez a következő függeléket:

1. §. A zálogkölcsön után évi kamatláb nyolc

százalékkal szabatik meg.

2. §. A nyolc százaléknyi kamatban benfoglaltatik

az üzleti s biztosítási dij és minden más melléktartozás.

A zálogkölcsön-üzlet tulajdonosa semmi ürügy alatt sem vehet be az elzálogositótól többet, mint a fentebbiekben megszabott nyolc százalékot és a bélyegdijat. —

3. §. Az 1874. évi május 20. alkotott szabályrendelet 11. §-ának első kikezdése következőleg módosit- tatik:

„A zálogjegyen kitett haláridő letelte után legfeljebb még két, illetőleg hat hónapig kinem váltott zálogtárgyak stb.“

Az említett szabályrendelet 11. §. következő uj kikezdéssel toldatik meg:

„Az elzálogosított arany- és ezüstnemüek, ékszerek, drágakövek és értékpapírok csakis a zálogjegyen

kitett határidő elteltétől számítandó hat hónap múlva adhatók el a szabályrendeletben körülirt módon.

4. §. A hivatkozott szabályrendelet 12. §. utolsó kikezdése következőleg módosittatik: Az elárverezendő tárgyak jegyzéke az árverés napja és órájának kitételével az üzleti helyiség külső részén és a nyilvános hirdetmények közzétételére használt helyeken legalább 8 nappal az árverés előtt feltűnő alakú falragaszokban közzéteendő és legalább háromszor a legolvasottabb helyi lapban kihirdetendő.

5. §. A többször említett szabályrendelet 17. §. érvényen kívül helyeztetvén, helyébe következő § teendő:

Ezen zálogüzleti szabályok áthágása 500 forintig terjedhető pénzbírsággal, ismétlés esetében az üzleti jogosítvány elvesztésével és az üzlet megszüntetésével fenyittetik.

6. §. A zálogüzlet körében előforduló mindennemű szabálytalanságok és kihágások ügyében az iparhatóságok járnak el a törvényben előirt sorrend szerint.

Ajánljuk ez ügyet a városi tanács, de különesen a városi képviselet figyelmébe; reméljük, hogy akad kép vise lő, ki ez ügyet felkarolva, megteendi a szükséges indítványt, melynek elfogadása és érvényesítése semminemű akadályokba nem ütközik, .

Meghívás.

Az ungvári közmivelődési társulat f. é. decemb.

8-án délután 4 orakox* a megyeháza nagy termében felolvasást tart.

Felolvasó: Sajó Károly.

Tárgy: Phylloxera vastatrix szőllőpusztitó rovar ismertetése, annak természetes példányban való bemutatása s a terjedése ellen használandó óvszerek.

A közigazgatási bíráskodás életbeléptetése érdekében

Pest megye közönsége a képviselőliázhoz a következő kérvényt intézé: Mélyen t. képviselőház ! „Választott első tisztviselőnknek a Boszniába kirendelt fuvarok alkalmából felmerült fegyelmi ügye lefolyásánál mély sajnálkozással győződtünk meg az 1876. évi VI t. cikknek a fegyelmi bíráskodást gyakorló öt tagú választmány megalakítására vonatkozó 52. §-a valamint a fegyelmi eljárás módosításáról szóló ugyanazon évi 7. tvcikknek a fellebbezésekre vonatkozó szakaszainak hiányairól és gyarlóságáról. A választmánynak — egybeállításánál fogva — független bíráskodása alig képzelhető: fellebbezés esetében pedig a minister esetleg mint vádló fél- mire a világon sehol sincs példa — saját ügyében bírói jogot gyakorolhat. Az 1870. évi 42. t. c. 79-ik. 80. és 82-ik az újabb törvény által hatályon kívül tett szakaszaiban foglalt intézkedést a kifogástalan igazságszolgáltatás és bírói függetlenség fogalmát jobban meg- közelité ugyan, de visszásnak sőt fél lépésnek tartanók visszatérni az i870-ik évi törvény fegyelmi eljárására, s ezen tarthatlan állapot orvoslását egyedül a közigazgatási bíráskodás behozatalában véljük feltalálni. A köz- igazgatási bizottság úgy is mint fegyelmi hatóság, ugyanazon nagy hibában szenved, mint az egész közigazgatási szervezel, hiányzik belőle a jogi control, a közjogok bírói védelme vagyis azon biztosíték, hogy a közigazgatási hatóságok nem hagyják magukat pártszellem által vezéreltetni. Megdöbbentő jelenség, hogy inig a magánjogok bírói védelem tárgyát képezik, s a megsértések ellen független bíróságoknál lehet orvoslást találni, addig a közigazgatás egész vonalán — úgyszólván önkény uralkodik, a mennyiben a végeldöntés mindég a politikai hatóság vagyis azon minister kezében van, a kinek netán törvénytelen kezdeményezéséből keletkezett az egész közigazgatási- vitás kérdés, A jogállamot a rendőrállamtól éppen az különbözteti meg, hogy a politikai jogos és az állam közigazgatási köreiben elkövetett jogsértésnek ellenében, tehát egyesnek

: az államhatalom ellenében is, nyujtassék törvényes oltalom, s bitói beavatkozás tegye lehetetlenné a közigazgatási gépezetnek párt- vagy ministen érdekben . leendő kihasználását. Ily védelem szükségét minden , egyes polgár élénken érezheti, p u. az összes adóilleték ■ katonai beszállásolás, előfogat, vizijog, közmunkakivetés i vérkötelezettség, vásár, tűz, községi, erdei, ipari stb . rendészet s fegyelmi contentiosus kérdéseiben. De van j ennél magasabb szempont is, ,mely — reánk magya- . rokra - - a közigazgatási bíráskodás behozatalának sziik- j ségét úgy is, mint az alkotmány betetőzését s biztosítékainak egyik legfőbbikét elutasithatlan követelményül tünteti tol. Europa művelt népei úgy az elmélet, mint e a parlamentáris gyakorlatban nem mutatják többé az eddigi előszeretetet a nagyalkotmányi kérdések iránt s k a valódi szabadságot nem annyira a politikai jogok ki- >. terjesztgetésében, mint inkább abban keresik : hogy a y közigazgatásban tevékenyülő állami hatalom ellen egy a ezen kivül s felette álló intézmény a közigazgatási bi- ráskodás magában védje meg az egyeseket. Nem kívánjuk véleményünket nyilvánítani a nagy elvi harcban,- mely a felett folyik, hogy az ily közigazgatási conten- tiosus kérdések [elbírálása a rendes bíróságokra bizas- sék-e, mint Olaszországban, vagy szak bíróságokra, mint- Németországban, csak az elv megtestesítése iránt óha- >- junkat s azon meggyőződésünket fejezzük ki, hogy a

közigazgatási bíráskodás mielőbbi életbeléptetése jövőnk ij legközelebbi és legsürgősebb belreformai feladatát képezi. Ezeknél fogva azen kérelemmel járulunk a m. t. i- képviselőház elé: hogy a közigazgatási bíráskodás be- n I hozatala iránt törvényt alkotni móltóztassék.

Különfélék.

(Hangverseny.) Az ungvári dalárda e hó 23. hangversenyt rendezett a „Korona“ vendéglő termében. Közönség szép számmal jelent meg s a közreműködők igyekezet és buzgalmáért gyakrabban megújuló tapsokkal rótta le az elismerés adóját. A hangversenyen közreműködtek Mocsáry Béláné urhölgy, Belházy Jenui kisasszony, Kusnyiry Gyula, Yajdaffy GTeyza, Dr. Öszterreicher Jakab, Terestényi Dániel Csanády Virgil urak s az ungvári dalárda,

(Szikszay Tamás) nyugalmazott cs. kir főhadnagy e sorok utján tudatni óhajtja az érdekeltekkel, hogy lakását Horlyóról f. é. nov. 1-től Ungvárra (Szmolniczky féle ház) tette át

(L o p á » o k) és lakás feltörések városunkban napirenden vannak, naponta hallani újabb eseteket a tolvajok garázdálkodásairól. Nem ártana, ha rendőrségünk nagyobb éberséget tanúsítana. Ez is élénken sürgeti a tervbe vett általános összeírás szükségét, melyet kell, hogy a foglalkozás nélküli egyének ki- toloncoztatása kövesse.

(Az udvarok) tisztántartását uehogy feledésbe menjen, újabban figyelmébe ajánljuk a rendőrségnek. Ideje volna valahára a múlt években kimondott határozatot érvényesíteni.

(Utcai csendzavarók) különösen a vasárét ünnepnapokon alkonyaikor kezdve majdnem egész éjen át a város több utcáin ittas suhancok csoportonként vonulnak végig éktelen dalolást, veszekedést és káromkodást hallatva, a várost ezen meggyalázó állapoton valahára már .segíthetne a rendőrség, melynek közegeit éppen az éjjeli őrszolgálat tekintetéből emeltük magasabb számra.

(Dr. Blan Adolf) orvos Becsből visszaérkezvén, orvosi gyakorlatát városunkban megkezdette, a fogászattal is foglalkozik. Lakása Szmolniczky féle házban kövicses utca.

(Tánc tanítás.) Keszler Mór városunk ismert táncmestere december 8-tól a tánctanitást a savanyu - vizi vendéglő termében megkezdi, ajánljuk a t. szülék valamint a tanulni óhajtók figyelmébe.

(Országos vásárok.) Ungvár városában 1879. évben tartandó országos vásárok napjainak meghatározásáról. 1. Sz.-Pálnapi országos vásár január 21.— 2l. 2. Gergelynapi március 10,—ll. 3. Áldozócsütörtöki Május 19.—20. 4. Urnapi junius 9—10. 5. Ja- kabnapi julius 21 .—22. 6. Kisasszonynapi septem. 1.—2.

7. Sz.-Mihálynapi septem. 22.—23. 8. Katalinnapi noveinb. 24.—25. Heti-vásárok: Minden héten hétfőn és csütörtöki napokon, szerdán pedig sertés-vásárok tartatnak.

(A korcsolyázás i vadja) közeledvén, fölkéretnek mindazok, kik a korcsolyázó egylet tovább; fenállását óhajtják, illetőleg az egyletbe belépni kívánnak, szíveskedjenek Lám Gyula, Dr. Öszterreicher Jakab uraknál vagy alulírottnál beiratkozni. Minthogy pedig a jégpályán szükséges előmunkálatok mindaddig foganatba nem vétethetnek, mig az egylet további fen- maradásra elegendő számú tagok beiratkozása által biztosítva nincs — szíveskedjenek tájékozhatás végett a beiratást lehetőleg miunél hamarább eszközölni, annál inkább, mivel annak elmulasztása igen könnyen az egylet íeloszlatását vonná maga után — Tern ve v 4 n t a

(Egy siket néma török) tartózkodik jelenleg itten, ki ritka tehetségénél és nyelvismereténél fogva, nagy feltűnést keltett. Állítólag egy előkelő muzulmán fia ; atyja az utóbbi orosz-török háborúban elveszte életét és vagyonát; anyja és négy testvére azóta Budapesten laknak. Ő maga egy bécsi siketncuia intézetben volt elhelyezve, hol egy sikerült operutio következtében megtanult beszélni. Tökéletesen süket, az ember beszédét csak úgy érti meg, ha annak szájmozgását látja. Majdnem minden európai nyelven beszél, a beszéd egy kissé megerőlteti. Részben török árvák, részben pedig saját családja részére gyűjt, még pedig igen kedvező eredinénynyel. Rokonszenves külsejű és megnyerő modorú fiatalember. Az ungmegyei alispáu is 30 napra adott neki engedélyt a megye területén könyöradományokat gyűjteni. Hiteles okmányokkal vau ellátva, melyek állításának valódisága iránt minden kételyt kizárnak.

7. Tűzoltási kiadás . . 300 frt — kr.

8. Katonaügyi összes kiadások ..............................7100 frt — kr.

9. Utca világításra . . . 1500 frt — kr.

10. Különféle vegyes kiadások ............................. 1920 frt — kr