Ung, 1878. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)
1878-12-01 / 49. szám
(A m i s k o 1 c i árvizet) tudvalevőleg nagy részben a malmok idézték elő, melyben megtorlódva az ár, másutt keresett utat s igy elöntötte a várost. Nevezetesen a Pásztélyi János munkácsi püspök tu lajdonát képező vágő-malom szolgált akadályul. A „Borsod“ értesül, hogy a püspök elég kegyes volt a vágó-malom eladásába bocsátkozni, sőt a szerződést már el is küldötte a város hatóságának, Miskolc e malom megszüntetésétől várja a biztonságot, hogy jövőben ha lesz is vizáradás, az bizonyára nem lesz oly kártékony befolyású, mint eddig tapasztaltatott. A malom vételára 6000 írtban s az ez évi mintegy S00 frtot tevő uj befektetések megtérítésében lett megállapítva, s hogy a vétel perfect legyen, ehez első sor ban a városi képviselő testület elfogadása, továbbá a megye s a közoktatási ministerium megegyezése kívántatik. (Felolvasás) Szieber Ede gymnasiumi igazgató felolvasása múlt vasárnap szépen sikerült. Hála- datos tárgyát — „Egyiptom régiségei“-ről a nagyszámú hallgatóság nagy figyelemmel és érdekeltséggel hallgatta végig, a majdnem hat negyedórát igénybe vett élvezetes felolvasást, melynek végével felolvasó ur elismerő és szívélyes éljenekben részesült. Maga a felolvasás kiterjed Egyptom egykori történelmi nagyságára, érintve a hitregetanát, fő figyelem volt irányozva azonban e nagy szerepet játszott tartomány régiségeire, melyek ma is hirdetik Egyptom egykori fényét és nagyságát. (Naivitás.) Egy családapa hazatért utazásából, mely 14 napot vett igénybe. — Az indóháznál 8 éves fiacskája vár reá, ki örömitasan ugrik az atyja nyakába. — »Nos Vilmoskám,“ kérdé az atyja, nincs baj otthon ?“ — „Nincs, atyám, én kitünően viseltem magamat, Janka húgom is, és mi a mamát illeti, soha sem láttam olyan jókedvűnek, mint azon idő alatt, mig te itthon nem voltál. (Rozsa Sándor meghalt.) Az alföldnek egykor annyira rettegett haramiavezére, a puszták réme, a rablómondák hőse: Rózsa Sándor f. hó 22-én a Sza- mosujvári k. fegyintézetben kimúlt. Rózsa Sándor a már majdnem teljesen kipusztult betyár „osztály“ egyik prototyp alakja volt, fölruházva mindazon tulajdonokkal, minőkkel költőink a Bogárékat, Zöld Mar* cziékat, Sobriékat rajzolni szokták, „Gyilkosság nem terheli a lelkemet, mondá egy Ízben egyik látogatójának a fegyházban. Rablás közben nem öltem soha. Egyetlen embert lőttem le, a legkedvesebbik legényemet, — jaj de ahhoz nekem rettenetes jogom volt, és ez nem is terheli egy keveset sem az én Ielkiismere- ternet.“ Neve már az 1848 ik év előtt is szomorú nevezetességgel bírt. A szabadságharc alatt mégkegyelmeztek neki és ő ostorosaival tudvalevőleg tett is nem egy jó szolgálatot egyik másik hadcsapatnak. A for- rudalom után Kuffsleinba került, honnan csak 1867. a koronázás alkalmából kapott királyi kegyelem utján szabadult ki. Ő azonban ismét a betyár életre adta magát, és 1872-ben Szegeden — ki tudná hányadszor? — halálra Ítéltetett. Azonban ismét hegyeimet kapván, a halálos Ítélet élethossziglani fogságra változtatott. — Azóta Szamos-Ujvárott őriztetett, hol, mióta megtudta, hogy csak akkor nyílik meg előtte a börtön ajtaja, a midőn majd a temetőbe viszik, nagyon „csöndes“ ember lett belőle. Egész élete különben oly kalandos volt, hogy hálás tárgyat nyújtana akár egy regényírónak. (Meggondolatlan válasz,) Az uj pár éppen most távozik a templomból. Az esketés egyik tanúja I igy szól a menyecskéhez: „Meglátszik, hogy az eske- tési szertartás nem kis dolog. Ön asszonyom az egész szertartás alatt úgy reszketett akár a nyárfáiévá!, még az „igen“-t is alig tudta kiejteni,“ — „Mit gondol ön uram“ válaszolt komolyan a kérdezett, „ilyen helyzetben én még soha sem voltam és igy nem csoda, ha az ember zavarba jő Be meglátja, hogy legközelebb bátrabban fogom magamat viselni.“ Irodalom. („Képzőművészeti Szemle“) cint alatt közelebb uj vállalat indul meg. E hézagpótló közlönyt, melynek létesítését egyes körökben évek óta tervezték, Prém József a képzőművészeti társulat másod-titkára szerkeszti, kit az e célra szövetkezett összes hazai művészek, valamint a tekintélyes irók és tudósok fognak támogatni. A hazai művészet minden jelenségét számon fogja venni e közlöny s az itthon s a külföldön élő magyar művészek érdekeit fogja képviselni; egyúttal pedig megfelelni kíván a nagy közönség igényeinek is, azért a szakszerű cikkeken kívül népszerűén irt közleményeket s tárcájában a művész-életből vett elbeszéléseket is fog tartalmazni. Csupán eredeti s magyar tárgyú illusz- tratióit a hazai festők s jeles metszők készítik e minden ily kép a művészet színvonalún álland. Az előfizetési felhívást a közreműködő összes irók és művészek névsorával a kiadó-hivatal néhány nap mnlva küldi szét; a mutatvány-szám december közepén je len meg. (A „Csöndes órák“) czimü hetilap utolsó száma a következő válogatott s érdekes tartalommal jelent meg: „Gyógyíthatlan seb“ (ered. regény) Feo- dortól. — „Dolce far1 niente“ (ered. költ.) Máj t- hényi Flórától. —• „Pompeji és Hercuiánum“ (ered költ.) Benedek Aladártól. — „Egy régi cBalád végső sarja“ (V a c a n o Emil M. elbeszélése) „A héber dalokból“ (Lord Byron költeményei I. II.) Ábrányi Emiltől — „Irigység“ (Walt With- mann költeménye), Dar may Viktor hagyományaiból. — „Az álom“ Turgenjew Iván elbeszélése. — „Gondolatok“. — „Toilettee-czikke.k a párisi köztárlaton,“ Gel 1 é ri M ór t ól. — „Tíz nap története“ (kitépett lapok egy ifjú naplójából). — V. Sándortól. — „Szomorú fölirat“, (Saphir után.) fordította N.—k. N.—g. — „Bolond gombák és csodabogarak.“ —• „Nagyvilági hírek, adatok,“ „vegyes újdonságok,“ „apró hírek.“ —A borítékon: tartalom, Hymen, sakk-talány, kép-talány, számrejtvény, szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai, hirdetés. — E díszesen kiállított hetilap, mely a tiszta iránynál fogva is bármely családnál helyet foglalhat, most lép deczembertől negyedik évnegyedi folyamába, előfizetési ára negyedévre 2 frt. Az év végén egy díszes s értékos műlapot ad ingyen és kiadó- hivatala van: Budapest, Sándorutcza 23. II. emelet 15. ajtó. Kívánatra egy számot mutatványul bárkinek ingyen küld. (Magyar Lexikon)- ból megjelent a 13-dik és 14. füzet, mellékelve e füzetekhez: Magyar koronázási jelvény, és Magyarország népességének minőségét feltüntető térkép. A válalatot újabban melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. („Uj zenemű“) Táborszky és Parschnál megjelent: Jelképek (Emblémes) keringő, zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp, ára 80 kr. (Légrády’testvérek) kiadásában megje° lentek 1879. évre a következő naptárak: Közhasznú zseb naptár, ára 24 kr. Pénztárca naptár, ára 20 kr. (A magyar helyesírás elvei és szabályai) E cím alatt az akadémia egy kis füzetben kiadta az általa átvizsgált helyesírási szabályokat, ára 10 kr. (A közelmúlt Titkaiból) ily citnü röpirat I. füzete jelent meg legközelebb, ismeretlen szerzőtől, mely az 1849-iki muszka intervencziótól — a Dunai konfoederáczioig, cimü részében ezen időszakból érdekes leleplezéseket tesz s okmányokat közöl. A Il.-ik füzet, mely nagyrészt a magyar emigrációval fog foglalkozni, pár nap múlva fog megjelenni. Az l.ső füzet ára 40 kr. Kapható Tettey Nándor és társa könyvkiadó hivttában, Budapest, Váci utca. Üzleti hetiszemle. — A múlt orsz.-vásárunk alkalmával a következő piac arak vannak a városi hiteles jegyzőkönyvében feljegyezve nov. 25. Búza 5 frt 5 kr, rozs 3 frt. 90 kr., árpa 3 fr 80 kr., zab 1 frt 45 kr., tengeri 3 frt 15 kr., burgonya 2 frt 20 kr, borsó ti frt 50 kr lencse 3 frt 60 kr., paszuly 5 frt. — kr., kása 7 frt 50 kr., köles 3 frt, 90 kr. 100 literenkint; 30 okú szesz 28, vaj 75 kr. literenkint; egy kilogramm sertészsír 90, marhahús 40, szalona 76, öntött-gyertya 68 kr. 100 kilogram széna 2 frt, 40 kr. zs ip-szalma 1 frt 35 kr.; mond zs«mlye 2, zsemlyekenyér 4 kr.; egy kilogramm abajdóc-kenyér 12 kr. rozs kenyér 9. Felelős szerkesztő: Mihalkovicli József. Nyilttér.*) Nyila tkoz at. Mi alólirottak gr. Török József ur megbízáséból egy becsületbeli ügyben Járos János ni. k. erdész úrhoz menvén megbízónk nevében ő t lovagias elégtétel adásra felhívtuk; mit megtagadván kötelességünknek ösmerjük a nyilvánosság előtt Járos János m. k. erdész urat lovagias elégtételre képtelennek nyilvánítani. Both Miklós, Kisztler Béla, mint megbízottak. Markovics Adalbert ZONGORAMŰVÉSZ Lembergböl, ajánlja magát a nagyérdemű közönség becses figyelmébe. Mindennemű javításokat, úgy felhangolást jutányos ár mellett teljesit. Lakása: a „SAVANYUVIZM vendéglőben 8. szám alatt. Répa eladás. Weinmann Mór gazdasági udvarában Ung- várott a cs. kir. laktanya mellett jó egészséges a s i': I» tetszés szerinti mennyiségben és pedig 5 métermázsáig írtjával mázsája, azonfelül 80 krajcárjával, minden nap kapható. *) E rovat alatt közlőitekért beküldSt illeti a felelősség Szerk r Hirdetések. i i ii sí >i : i nií :rx a . Alulírott tisztelettel tudósítom a t. c. közönséget hogy egy pesti Faárverési hirdetmény. ékszerésztől, ki az üzletet feladta VALÓDI ARANY legújabb divatu garnitúrák, broclie-ok, fülbevalók, medaileok, női órák, gyűrűk, valamint ezüst evö-eszközöket stb. eladás véget átvettem s azt 20% -kai olcsóbban árusítom el mint Pesten és Bécsben, valamint törött arany és ezüst nemüeket becserélek vagy valódi értékben átveszek. A n. é. közönség becses látogatásait esdve maradok tisztelettel: LONDON ZSIGMOND, ungvári ékszerész. Eladási hely: Roth Vilmos könyvkereskedése. A mocsári kir. alapítványi erdőgondnokság részéről közhírré tétetik, miszerint a mocsári vallás alapítványi uradalomhoz tartozó, a szürthei vasúti állomástól mintegy 13 kilométer távolságra fekvő „Krivicz4* nevű erdőben 326 db. tölgy (szerszám, donga, tűzifa) és 4 db. szilfa, összesen 330 db. fa, — a legtöbbet Ígérőknek, — folyó év december hó 10. és 11-én reggeli 9 órakor tövön és szálanként, a feltételek elfogadása és azonnali készpénz fizetés mellett; a helyszínén elárvereztetni fognak ; — mely árveréshez a venni szándékozók tisztelettel meghivatnak. Kelt Mocsáron, 1878. év november hó 23-án. TRATTNER MIHÁLY kir. alap. erdőgondnok. Kiadóhivatal: „Jäger Károly örökösei“ könyvnyomdája. Nyom. Ungvárt Jäger K. örökösei könyvnyomdájában. 1878.
