Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-03-31 / 13. szám
Tizenhatodik évfolyam. 1878. 13. szám. Ungváron, vasárnap, március 31. Az Ung megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. „Jäger Kiadó-hivatal: Károly örökösei“ nyomdája. könyvTársadalmi és vegyes tartalmú lap. Az ungvári közmivelődési társulat közlCnye. Előfizetési feltételek: egy évre 6 forint, félérre 3 forint, negyed évre 1 forint 50 kiajczár. Egyes szám ára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Ling kiadé-hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába kai* dendók. Nyilttér soronként 20 krajcár. Előfizetést nj-itunk. az társadalmi és vegyes tartalmú hetilapra. Előfizetési ár: negyedévre ......................................1 frt 50 kr. félévre ................................3 „ — „ kilenc bóra ...........................................4 „ 50 „ Ápril 1-én uj évnegyed kezdődvén, figyelmeztetjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Egyúttal felhívjuk mindazokat, kik ez évnegyedre előfizetési dijaikkal hátralékban vannak, azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Az előfizetési dijak az „UNG“ kiadó hivatalához küldendők. A „Magyar Kisbirtokosok Országos Föidliifcelegyesülete.“ Ezen minden oldalról oly rokonszenves pártfogással fogadott egylet — a mint a megyei bizottság üléséről közlött értesítésünkből olvasóink tájékozhatják magukat — megkereste Ungmegye törvényhatóságát avégbő.l, hogy ezen egyesületnek e megye területén hiveket szerezne s maga a megye is mint önálló testület — az alapítók sorába lépne. Lehetetlen a legmelegebben nem ajánlani ez egyesület pártolását községeink, intézeteink s egyes tehetősebbek figyelmébe. Ha valahol, nálunk Ungmegyében van szükség ez intézetre, van szükség arra, hogy olcsó tőke s megszorított takarékosság által közönségünk az uzsora körmei közül valahára kiszabaduljon. Ezen egylet érdekében kibocsátott felhívás egyébként a kisbirtokosok érdekében a leghatha- tósabb és megdönthetien érdekkel támogatja ezen egylet szükségét, s adna az ég, hogy már a közel jövőben is sikert matatna fel. Anyagi helyzetünket s különösen a kisbirtokosok helyzetét a felhívás igen élénken illustrálja s rámutat azon bajokra, melyek eddig oly sok kisebb birtokost tettek tönkre. A kisbirtokos és földművelő néposztály ■— mondja a felhívás — a nemzet zömét, hazánk népességének kétharmadát képezi, földállományának pedig ennél jóval nagyobb contingensét buja. E néposztály hitelképessége érdekében tétetett mostauig a legkevesebb, holott ez szorul a legtöbb segítségre; mert gazdasági hátramaradott- sága, rósz termő évek és az uzsora pusztításai miatt teljes elszegényedésnek indult, sőt ha számára miharább segély nem érkezik, hitelviszonyainak nyomása alatt minden szorgalma, erejének minden megfeszítése dacára végleg elpusztul. A szükséges befektetési s forgalmi tőke, olcsó hitelforrás, az önsegélyre, takarékosságra és ön- tőkegyüjtésre ösztönző támogatás hiányában maholnap menthetlenül összeroskad, s a nemzeti vagyon lelketlen uzsorások, hazafias érzelmekre képtelen idegenek kezébe jut — olyanok kezébe, kiket sem a szülőföld iránti kegyelet, sem a múltak hagyományai, sem családi és rokoni összeköttetések e hazához nem csatolnak. Az állam minden polgárának saját érdekéből is közre kell működnie, hogy e tarthatlan állapot megjavittassék. Le kell tehát tenni azon alapot, a melyek a kisbirtokos-osztály fölsegélésére, a nemzettest e főalkotó részének megizmosodására és anyagi jólétének emelésére nélkülözbetlenül szükségesek. Visszhangra talált ama terv, mely szerint a kisbirtokosok számára egy országos földhitelszervezet alkotandó, melynek központi székhelye az ország szivében — Budapesten — legyen oly hivatással, hogy a magyar kisbirtokos-osztály számára felmondhatlan beruházási tőkéket szerezzen, a vidéken pedig mezőgazdasági előlegegyleteket szervezvén, azokat segélyezze, támogassa s ellenőrizze, s ezáltal az egész szervezetnek összetartó kapcsa s vezére legyen. Az egyesület terve úgy a hazai sajtó és számos, már is csatlakozásra késznek nyilatkozott vidéki pénzintézet, mint a külföld legjelesebb nemzetgazdáinak és a kormány által e terv meg- birálására kiküldött szakbizottságnak helyeslésével találkozott; maga király ő felsége is fejedelmi védszárnyai alá vette az egyesület ügyét, a midőn egyrészről elfogadni méltóztatott azon neki és törvényes utódainak felajánlott jogot, mely szerint a központi egyesület elnökét és alelnökeit állásukban mindenkor a magyar koronázott király erősitendi meg, másrészről pedig az egyesület életbeléptetésének előmozdítására magánpénztárából tekintélyes összeggel járult, a minek becsét rendkívül emeli az, hogy eddigelé ez az első eset monarchiánkban, hogy pénz- s hitelintézet közvetlen fejedelmi támogatásban részesült; s végül a kormány teljesen magáévá téve tervünket, a „Magyar Kisbirtokosok Országos Földhitelegyesületé w-nek alaptőkéje gyarapítására az országos alapból 500,000 frtnyi összeget ajánlott meg. Most már a nemzettől függ csupán, hogy hazánkban is minél előbb létrejöjjön ez annyira szükséges, minden nyerészkedési célt kizáró, és következményeiben kiszámithatlan üdvös intézmény, mely másutt már virágzásnak indult s oly áldásosán működik. A magyar nemzet mindig fel tudott emelkedni ama magasabb színvonalra, melyről fölismerte a haza közszügségleteit, és minden időben akart és tudott, még áldozatok árán is azoknak kielégítéséhez járulni. Nem önző nyerészkedésről van itt szó, hanem egy hazafias, nagy mentő-eszköz megteremtéséről önkénytesen tett alapítványok utján. Az alapit ványj egy zés és gyűjtésnek célja minél nagyobb és megfelelőbb mértékben megalkotni az egyesület alaptőkéjét, melynek nagysága úgy ezen földhi telsgyesület, mint minden földhitel- intézet zálogleveleinek értékére s kelendőségére döntő befolyással bir, s lehetővé teszi, hogy a záloglevelek nagy kelendőségét és magas árfolyamát előidézvén, ezek a kisbirtokos-osztály hiteligényeinek kielégítésére könnyen s minél nagyobb mennyiségben értékesíthető tőkebeszerző eszközökké válhassanak, s igy maga az egyesület legfontosabb céljának — a létező roppant számú s összeségükben véve óriási hiteligények kielégítésének — teljesen megfelelhessen. Az alapítványok kétfélék: egész vagy rész- alapitványok, s az előbbiek ismét háromfélék: a) 5000 frtos kamatmentes, b) 5000 frtos kamatozó és c) 500 frtos kamatozó alapítványok. Az alapítványok befizetése vagy egyszerre teljesen történhetik, vagy legalább is egy tizedrészök fizetendő be, a be nem fizetett részekre nézve biztosíték nyújtandó; az alapitó azonban egynél több tizedrészt is befizethet. Van ezenkívül az alapítványok befizetésének egy másik módja is oly alapítványokra nézve, melyeknek be nem fizetett részei nem biztosíttatnak; ilyeneknél a befizetés 5 év alatt 20%-os részletekben történik. Az alapítók akár egy, akár több 100 frtos részalapit- ványt is tehetnek. Az alapítványok különböző nemét és egymástól eltérő befizetési módját főleg azért tartottuk szükségesnek megállapítani, hogy mindenkinek alkalmat nyújtsunk vagyoni ereje és fizetési képességéhez mérten alapítványt tenni, ; alapítókul hazánk középbirtokosait is megnyerni és ezáltal nekik a hozzájuk oly közelálló hitelintézmény vezetésére és fejlesztésére — miként a többi tehetősb osztályokból sorakozó alapítóknak is — befolyást engedni. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy az alapítványok nem kívántainak ajándékkép; mert az alapitó alapítványi összegének készpénzben befizetett része után 5%-os kamatot élvez, befizetett tőkéje tehát (ha annak kamatairól önkénytesen le nem mond), olcsó kamatra adott kölcsönnek tekinthető, mely aztán idővel, az egyesület takarékalapjának növekedéséhez képest visszafizettetik ; a be nem fizetett s biztosított rész pedig csupán biztositékkép van lekötve, mely kötelezettség mérve azonban a tartaléktőke növekedéséhez képest egyre csökken, s végre teljesen megszűnik, mihelyt a tartaléktőke oly összegre növekszik, mely teljesen pótolja az alapítványok be nem fizetett részét, a mint az a hasonló alapon létrehozott „Magyar Földhitelintézet“-nél már megtörtént, hol ugyanis az alapítványi biztosítékok már egészen föl vannak szabadítva kötelezettségük alól. Ungmegye bizottsági ülése. A megye tavaszi rendes közgyűlése márt 27. és 28-án tartatott meg, gr. Török Napoleon főispán elnöklete alatt a bizottsági tagok nagy többségének részvéte mellett. Az ülés megnyitása után elnöklő főispán felemlítő azon lesújtó és megrendítő eseményt, s azon csapást, mely Ferencz Károly főherceg halála által Ő Felsége a királyt s az uralkodó családot sújtotta, meglévőn győződve, hogy e megye közönségének igaz érzületét tolmácsolja akkor, midőn indítványozza: hogy a megye közönsége ezen csapás alkalmából hű részvétének s őszinte hódolatának legfelsőbb helyen kifejezést adjon. Mely indítvány elfogadtatván, a megye közönsége mély részvétének kifejezésére a megye főispánját kérte fel. Felolvastatott a törvényhatóság állapotáról, 1877. évben a közigazgatás körében felmerült nevezetesebb eseményekről szóló alispáni jelentés, mely helyeslő tudomásul vétetett. Az ungvári kincstári uradalom tulajdonát képező ungvári hidon szedett vám kérdésénél az ungvári lakosokat érdeklőleg a közlekedési ministerium leiratában értesíti a megye közönségét, hogy miután ő felsége 1866. oct. 29. kelt legfelsőbb elhatározásával Ungvár város lakosai az itteni bidon az általános vámfizetés alól felmentettek, a nélkül hogy ezen legfelsőbb elhatározásban valami különbség tétetett volna az ungvári lakosok által saját iuvarukon szállított saját vagy idegen dolog között, az ungvári lakosokat a hídon való vámfizetésre semmi körülmények között kötelezhetők- nek nem találja. Megjegyezvén, miszerint a város lakosai ezen hidnak árvíz általi veszélyeztetese alsal- mával a szükséges védmunkálatokat minden kárpótlás nélkül saját természetbeni erejükkel létesíteni tartoznak, mely rendelet miheztartás végett Ungvár varos polgármesterének kiadatni határoztatott. Az 1877. évi közmunkaerő miként lett felhasználásáról szóló jelentésből kitűnik, miként hátralékban maradt 622 igás és 3953 kézi napszám. Úti munka- váltság befizettetett 14422 frt 70 kr. hátralékban marad 228 frt 40 kr. A folyó évre következő fedezet állapíttatott meg: 24360 kettős fogatú igás, 174 egyes fogatú, 50859 kézi napszám. Megállapittatott ezután részletenként a munkaerő felosztás, melyből kiemeljük, hogy Ungvár városában ez évben a mérnöki tervezet szerint fel fog használtatni: 534 igás és 5364 kézi napszám. Az adófelszólamlási bizottságba megválasztattak Mocsáry János és Weinberger Albert rendes, Tarnóczy Ferenc, Platby Gusztáv póttagokul. Árky Fülöp az elmúlt üléseu a már említett azon indítványa, — mely szerint az árvaszék által kezelt pénzek a helybeli pénzintézeteknél 6*/0os kamat mel- 1 ett helyeztessenek el — akkor véleményadás vóge^ t
