Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-03-03 / 9. szám
Tizenhatodik évfolyam. 1878. 9. szám. _____Ingvaron, vasárnap, március 3. Az Ung megjelen minden vasárnap. A. szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjak, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. „Jäger Kiadó-hivatal: Károly örökösei“ nyomdája. könyvTársadalmi és vegyes tartalmú lap. Az ungvári közmivelődési társulat közlönye. Előfizetési feltételek: egy évre 6 forint, félévre 3 forint, negyed évre 1 forint 50 kiajczár. Egyes szám ára 12 kr. Hirdetések szintúgy mint előfizetések az Ung kiadó-hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 krajcár. Ungvár városában életbeléptetendő lakbérleti szabályok érdekében. A kinek akár mint házbirtokosnak, akár pedig mint a peres felek képviselőjének alkalma volt lakbérletekből kifolyó s a bíróságoknál folyamatba helyezett pereknél szerepelni, bő alkalma nyilt és nyílik naponta tapasztalni, hogy a bérlőnek a törvénykezési eljárás szabályai igen sok módot nyújtanak az efféle természetű pereknek elhúzására. Számtalan eset merült fel csak a helybeli bíróság előtt folyamatba helyezett ilyen pereknél, miszerint a háztulajdonos a bérhátralékon kivül bérlője ellen, részint a béridő lejárta — részint pedig a bér pontos fizetésének elmulasztása cimén a bérbőli kimozditás iránt port indítván, az alperes makacssága és buzavonása folytán 1—2 évig sőt néha több ideig is elbuzatott. Ugyanis akadnak olyan bérlők, kik például ha valamely lakást egy évre kibérelnek, lakásukba bevonulnak s csekély butraikat — melyeknek értéke talán az egy negyed évi bérösszegnek sem felel meg, s azon kivül egyéb vagyonnal nem rendelkeznek, beviszik lakásukba. Bekövetkezik a negyedévi fizetési idő, a bérlő sem akkor, sem pedig későbben bért nem fizet, sőt a béridő leteltével a lakásból önként nem vonul ki. A háztulajdonos panaszt emel a kapitányságnál, ki maga elé idézteti a bérlőt s utasítja őt a lakás kiürítésére. A bérlő puszta állítással feleli: hogy ő pl. szóbeli egyesség utján a lakást még egy évre bérelte ki, mire tanúi vannak stb. Ily állítással szemben a városi hatóság többé nem lehet illetékes az ügy elbírálásába bocsátkozni, kanem utasítja panaszlót jogainak az illetékes bíróság előtti érvényesítésére, A háztulajdonos ennek folytán kénytelen a kir. járásbiróság előtt bérlője ellen a kimozditás iránt pert indítani; a bérlő a húzás-halasztás minden eseteit felhasználja, felebbez, szóval a pert elhúzza hosszú ideig, mi alatt a lakásban bent van, bért nem fizet; végre a háztulajdonos talán 2 év múlva megnyeri perét s a bérlő itéle- tileg kötelezve van a bérletből kivonulni; ő ekkor eleget is tesz az ítélet rendeletének, kivonul s nehány forintot érő bútorait vagy ott hagyja, vagy engedi elárvereltetni, miből a háztulajdonos a perköltségeket is alig fedezheti. Ez által vészit pedig vagy két évi bért, azonkívül az által, hogy talán jóhiszemben a lakást másnak adta bérbe, kiszámithatlan anyagi kárt szenved. A felhozott eset csak egyikét képezi azon számtalan visszaéléseknek, melyeket egyes bérlők elkövethetnek. Városi háztulajdonosaink egyébként eléggé ösmerik azon sok kellemetlenséget s veszteséget, melyet nékiek az efféle bérlők okoznak. Legyen pedig a törvénykezési eljárás bármily jó és gyors, ezen utón e téren igazságszolgáltatást kapni azonnal nem igen fognak, mert ott a hol alakszerű tárgyalást kiván a törvény, s a bizonyítékok előadását, ott az ügy eldöntése minden esetre időt igényel, legyenek azok pedig bár hetekre terjedők is, a bérlet kérdésénél ez is sok. A kisebb polgári peres (bagatell) ügyekben való eljárásról szóló törvény, ezen bíróságot tette ugyan illetékessé midőn kimondta, hogy a békehíré itéi bérleti ügyben, a bérelt laknak vagy tartozmányainak kiürítése iránti keresetekben feltétlenül, de ez szerintünk — s tekintettel különösen Ungvár városára — nem lesz oly kielégítő, és sokkal célravezetőbb volna ha Ungvár város képviselete lakbérleti szabályokat alkotna s ezeket felsőbb helyen megerősittetné. Ily lakbérleti szabályok mellett a bérelt laknak vagy tartozmányai kiürítésének kérdése a szó valódi értelmében a legrövidebb idő alatt döntetnék el a városi tanács erre hivatott közege által, nem volna kitéve a háztulajdonos a sok kellemetlenségnek, bosszantásnak, s azonfelül megkiméltetnék a veszteség és költségektől. A fővároson kivül a mint tudjuk: Debrecen, Arad, Temesvár, Pozsony, Kassa bírnak ily felsőbb- helyen jóváhagyott szabályrendelettel. Hogy mennyire hiányzott egy ily szabályrendelet az ország többi városaiban is, elvileg elismeri a most munka alatt lévő s talán rövid idő alatt törvénybozásilag is szentesítendő uj per- rendtartás, melynek javaslatában a 378. §. kimondja: »szabad királyi s törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városoknak jog adatik, hogy a bel- és igazságügyi minister helybenhagyása mellett lakbérleti szabályokat állapíthassanak meg«. Kivánja a közönség érdeke, alkalmat fog nyújtani az uj törvény határozott engedélye arra, hogy Ungvár városában is rövid idő múlva egy a lakbérletekre vonatkozó szabályrendelet alkottassák. Ennyiben kívántuk az eszmét a sajtó terén megpendíteni, remélve, hogy a képviseletben akadni fog egy polgártársai iránt jóakaratu tag, ki erre nézve a szükséges kezdeményező lépéseket megteendi- Zsil emberi nem táplálkozása és tápszerei. (Folytatás.) Ivóvizet tudvalevőleg kutakból vagy folyókból (forrásból, patakból) mernünk. Mindkettő forrásvíz illetőleg esővíz, mely likacsos földbe behatolt különböző tömör földrétegeken keresztülfolyt ós földalatti folyása közben kutban felforgatott, vagy pedig sziklahasadékokból a felszinre lépve, mint forrás jelenik meg, a felszínen tovább patakká, folyóvá, folyammá válik. Azon tulajdonánál fogva, miszerint majdnem minden anyagot feloldani képes, azon rétegekből, melyeken keresztül hatolt, a levegőből melylyel érintkezett, olvadékony anyagokat olvasztott fel vagy nyelt el, melyek mennyiség- és minőségre nézve különböznek az átfolyt rétegek anyag tartalma, és az ut hossza zserint. így tartalmaz ivó vizünk külöm böző mennyiségű ásványanyagokat, főleg szénsavas és kénsavas sókat, konyhasót, meszet, szabad villanysavat, levegőt stb. Ily ásványokban bővelkedő vizet ásványvíznek, sok szabad szénsavat tartalmazót, savanyuviznek nevezünk. Ez alkatrészeknek teljes hiánya valamely vízben azt élvezhetlenné teszi. Párolt és esővizet csakis rázás és konyhasó hozzáa dása után ihatunk, mig a tenger vize nagy ásványtartalma miatt nem iható. A levegővel érintkező viz ezenkívül levegőt is tartalmaz, mit a főzéskor felszálló légbuborékok, és azon körülmény is bizonyít ják, hogy állati szervezetek élhetnek benne. Kellemes frissítő izét szénsav tartalmának köszöni, állás közben e szénsav elillau, miért is a kutból merített viz pár órai állás múlva ízetlenné lesz, és ugyanaz okból a tóvizét sem használjuk. Az elősorolt szükséges és előnyes anyagokon kivül előfordulnak azonban másnemű a vizet tisztát- laniíó és rontó hatányok is. Igen csekély mennyiségű szerves sók, különösen légenysavas ammonak minden vízben találtatnak. A légenysavas sók nagyobb mennyiségei az ivóvízben azok legnagyobb hátrányára válnak. Legnagyobbrészt úgy kerülnek bele, hogy a kút közelébe vezetett csatornákból, árnyékszékbó'l, trágyadombról vagy tisztátalan udvarból a kútba átszivárogtak, állati hullák, konyhahulladékok bsle- vetődtek. Hasonló módon, de nagyobb mennyiségben a folyóba kerülnek. Az ilyen megfertöztetett ivó viz ieghathatósabb terjesztője és fentartója mindenféle kóranyagoknak, egyes házak és egész városok egészségi viszonyait képes megrontani. Egy cholera vagy hagymázbetegnek ürülékei az ivó vízbe kerülvén, egész városrészeket megmérgezni vagy járványt előidézni képesek, mint ez az 1666-ban Londonban uralgott cholera jár vány alkalmából hivatalosan lett megállapítva. Előbbeni időkben valahányszor egy öldöklő, a lakosságot megtizedelő járvány fellépett, 8 a papság isten igazságos büntetését látván benne, általános bőtök, processiók elrendelésével vélt a bajon segíthetni : a népösztön mindannyiszor az ivó vízre irányozta a közfigyelmet s a kutaknak és fürdőknek mérgezett voltát tulajdonitá a járvány tulajdonképeni okának. A méreg minősége fölötti tájékozatlanságában, roszakarattal párosult tudatlanságában, a nép természetes e mérgezéssel egyik másik gyűlölt néposztályt, a római császárok idejében az első keresztényeket, a közép és újkorban a zsidókat, vagy a községben lakó boszorkányokat vádolta és üldözte. Nagyon indokolva van ennélfogva, hogy nagy városok tömérdek összegekéi költenek jó vízvezetékekre és vizszürődési eljárásokra, és mint pl. Bécs városa több mértföldnyi távolról vezetteti be a jó üde forrásvizet. Igaz, hogy ilyen anyagi áldozatokra csak gazdag városok képesek ugyan, de kisebb helységek nem. De az adott viszonyok keretében is sokat lehet elérni némi értelemmel és jóakarattal. Ha valahol a lakosság ro3z egészségtelen ivó vízre van utalva, azt egyszerűen berendezett szűrő készülékkel íb tetemesen javíthatja úgy a község nagyban, mint családja részére minden egyes ember csekély fáradság ós költség mellett. Mennél könnyebb feladata van azonban oly helységeknek és elöljáróságoknak, melyek jó és egészséges ivó viz felett rendelkeznek, ennek tisztántartására ügyelni, megfertőztetósét gátolni, — a kegyes természet megbecsülhetlen adományát épen tartani. Ez könnyű és szent kötelessége minden egyes embernek, minden helyhatóságnak! —- És mégis vajmi gyakran látunk ellene vétkezni. Tiszta, kavicsos medrü, sebes folyású Ung vizünk a jó ivó viz minden kellékeivel bír, szintúgy az Ung csatorna. Mindamellett azonban — különösen az utóbbi szerves anyagoknak sokkal nagyobb szá- zaléktartalmával bir, mint a jó ivó víznek bírnia szabad. A viz mély állása mellett látni lehet, mint erednek a város- és az ungparti házak csatornái a viz medrébe; döglött állatok ós mindenféle hulladékok, pecegödrök stb. kényelmesen, a legrövidebb utón a folyóba vezettetnek, — vargák, mosónők, kényök-kedvök szerint választják a helyet mestersé- gök folytatására, nem törődve azzal, hogy az igy bőségesen szolgáltatott korhadt undok anyagok innen közvetlenül tulajdon és szomszédjaik gyomrába kerülnek 1 A közegészségügy iránt kevésbé közönyös lakosság és elöljáróság a népegészség oly hatalmas tényezőjének mint az ivó viz, oly szántszándékos megrontását el nem tűrhetné. Mily üdvös célt lehetne jtten elérni kis eszközökkel. Nem valami nagy áldozatokról van nálunk szó, csak egy kis felvilágosítás nyújtásáról, egy kis erély kifejtéséről az erre hivatott közegek részéről. Az állatországból származó tápszerek közt leginkább tekintetbe jönnek: tej, sajt, hűt, tojás és zsiradékok. A tej az egyedüli tápszer, mely legalább az első életévre nézve, tökéletes tápkeveréknek mondható, minthogy mindazon anyagokat a legszerencsésebb arányban egyesíti, melyekre a gyermeknek szervképzési és hőtermelési tekintetben szüksége van: nagymennyiségű vizet, fehérnyét, zsírt és cukrot; továbbá vérsókat, különösen a csontképzésre oly nagyfontosságu villanysavas meszet. (Folyt, következik.)
