Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-23 / 240. szám

, J ü ii ;<J bcr _3 Fu FsV.fl'v| KoZLC*V Tűzifa S hasáb, vágott, aprított minden minőségben és fajtában Szén S különböző fűtőértékű Koksz S óbudai és pécsi Brikett s tatai FaSzéll S retorta, román és jugoszláv minden mennyiséget házhoz szállitunk. Bizalom hiteliroda. Tüzelőanyag és árukereskedelmi Kft. iroda : Ftrenc József tér 18. sz. telefon : 225. telep: Andrássy ut 54. sz. a. Visszapillantás a magyar véderöalkotmány történetére A fíwyveres erő az or*z5a véderőalkotmányán épül fel. U óbbi határozza meg annak nagyságát, nagybani öisieléte'ét. valamint mindama áldozatok összességét, amelyeket az állam polgárainak a fegyveres erő megteremtése és fenntartása érdekében viselniők kell. E téren törvény erejű rendelkezésekre van szükség, amelyek végeredményben az illető ország véderőalkottnányát képezik. Nsm lesz talán érdektelen, ha a magyar véderöalkotmány történetén végigtekintünk. A honfoglalás korában hadlszervezelűnk alapja a lörzsszervezet volt, amely minden alkalmas embert kalonáskodátra kötelezett. A fővezéii lisztet a fejedelem töltötte be. Sient litván nevéhez fűződik a kalandozások beszüntetése és az addig nomád életet élő magyarok letelepítése. E telepek siabsdjai voltak a katonakötelesek. Miután a telepek rendszerint váiak körül alakullak ki, utóbbiakat as akkori hadügyi ezervezet uj alapjának tekinthettük. A földbirtok nagy része a király kezében össsponto suli, aki kimagasló vitési tetteket földdel jutalmazott. A birtokedományozás nyomán aleku't ki a hűbériség bizonyos neme, — a tulajdonképeni nyugati hűbériség nálunk ismeretlen fogalom volt — amely a föld haszonélvezete ellenében vállalta a katonáskodást. A tatárjárás szomorú következménye kény8zeritették IV. Béla királyt, hogy a kipusztult harcos vérkatonák helyébe földmiveseket telepítsen. Etek a telekjobbágyok szolgáltatásukkal járultak hozzá a honvédelem szükségleteinek előteremtéséhez. A harcosokat természetesen nem pótolhatták, ami azután később fokoiatosan a zsoldo« rendszerhez vezetet'. Nagy Lajos az őiiesség bevezetésével a nemesség elszegényedésének igyekezett gálal vetni, hogy honvédalmi kötelezettségeiknek továbbra ia meg tudjanak felelni. A kalonakötelezellség kiterjesz|és<M jelentette Ziigmond király 1435. évi dekrétuma, amely pontosan megszabta, ki mennyi katonát köteles állitnni. A mindinkább fokozódó török veszedelem a honvédelem ügyét erőteljesen előre vitte. Mérfö'dkö vet jelent ezen az uton Mátyás király uralkodásé, aki ezt tartotta, hogy minden alkalmas polgár egyúttal katonaköteles. Emellett békében zsoldos hadserege is volt. Mátyás király hadieregének létszáma 1475 körül, ami or Magyarország 4 milliós nép?s«ége Annijáéval volt egyenlő, elérte a 163 eser fői. Mátyás halálával hadserege is falbomlott. Hiányzott a kemény kéz, amely a főurakat kötelezettségeik betartáséra szorította volna. A töiök veszedelem falismirésével hoztak ujyan különböző ha lározatokal, azonban a honvédelem nem sok hasznát látta ezek nek. A következmény a mohácsi vész lett. A török hódoltság kezdetével as ország területe három részre szakadt. A Habsburgok a törökök fikentartására kiépítették a végvárak rendszerét, melyet a mezei hadak és várőrségek védtek. A mezei hadak alkotó elemei a királyi haderő és nemzeti hadsereg voltak, végszükség esetén az egész parasztságot fegyverbe lehetett szólítani. Jelentékeny szerephez jutottak az idegen zsoldosok is. öiszefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mohácsi vész utfin önálló Schiff Cipő

ház Békéscsaba Andrássy ut 5. ajánlja nagyon erős iskola divatos és tartós női kiváló minőségű férfi Szolid árairól és megbízható minőségéről közismert! hadügyünk visszafejlődésnek indult. Hiába szólalt fel Z-inyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája, az önálló magyar nemzeti haderőt élelrekelteni nem tudta. A törököt a császári hadak verték ki, aminek politikai visszahatása nem is maradt el. Buda törökkéire jutása u'én Erdély önálló fejedelemség lett. Hadereje az áliandó és felkelő seregből álll. Előbbi fenntartáséhoz a magyarok, székelyek és szászok közösen járultak hoszé, az összetyilt pénzen azután zsoldosokat tartottak. Hadügyünk fejlődésének további fontos mozzanata az állandó hadsereg bevezetése. S9jnos, nem a magyar nemzet kezdeménye ite, h*nem ez uralkodó. Az 1715. évi VIII. I. c. reguláris katonaság, vagyis állandó hadsereg felállításét rendelte el, amely egészen az uralkodóé volt. Az országgyűlés szerepe mindöisze arra korlátozódon, hogy a szükséges emberanyagot és pénzt rendelkezésre bocsátotta. Est a hadsereget tehát önálló magyar nemzeti haderőnek nem tekinthetjük. Az ura'kodóhéz és a bécii kormány beolvasztási törekvései mind határozottabb formát kezdtek ölteni, ami ellen a magyar nemzet állandóan fel emelte ugyan szavát, a haderő fenntartásához szükséges eszközöket azonban továbbra is megadta. A politikai harcok a magyar hadügy megszervezésére és felépítésére kedvezőtlen hatással voltak. Az országgyűlés igyekezete oda irányult, hogy hosszú időre ne kösse le magát az uralkodóval szemben és igy módja legyen a hadügy terén hoiandó további áldozatok fejében mind ujabb és ujabb nemzeti követelések kielégítését elérni. Uy pl. az 1807. évi országgyűlésen követeilék a magyar vezénylési nyelvet, a katonai tisztségeknek magyarokkal való betöltéséi. Említést érdemel az 1827. évi VII. dekrétum, amely a Ludovika Akadémia szervezetével foglalkozik, továbbá az 1830. évi IX. törvénycikk, amely 48.000 újoncot ajánlott fel és kimondotta, hogy a magyar és határőrezredek élén csak magyar lisztek állhatnak. Az 1848. évi XXII. I. c. megszervezte a nemzetőrségei, amelynek vagyoni cenzus alapján 20 és 50 éves éleikor köiött minden magyar állampolgár tagja volt. A szabadságharc su'yát a nemzetőrség és a ca. és kir. hadseregnek as ország területén álló csapatai viselték. Emellett a magyar kormány nem feledkezett meg szabadciapatok és a népfelkelés felállításéról sem. A világosi fegyverleiélelt hazánkban az abszolutizmus korszaka követte, rre'ynek as 1867. évi ki egyezés vetett véget. Ezzel időszerűvé vált a katonai kérdések rendezése is, ami az 1867. évi törvényekkel vette kezdetét. A fejlődés további folyama a közös hadsereg és ezzel párhuzamosan a magyar honvédség kiépítéséhez vezetett. Etekkel kezdte meg és fejezte be a volt Monarchia utolsó nagy küzdelmét. A véderővel kapcsolatos összes törvények, melyeket ebben az időszakban hoztak, a volt Monarchia két államának közjogi harcai közepette jöttek létre és magukon viselik ennek a harcnak minden következményéi. Nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a Habsburgok birodalma IfÜ^ ta ÁRAMMEGTAKAPITŐ BERENDEZÉS KAPCSOLÖtA BEKAPCSOLVA KB. 30% _ ÁRAMOT TAKARÍT MEG. MA PEDIG A KULCSOT A ZÁRBÖL ELTÁVOLÍTJUK. ILLETÉKTELENEK NEM HASZNÁLHATJÁK RÁDIÓNKAT! Kapható r Hirsch Jánosnál Békéscsaba, Andrássy ut 6. Rosenbaumnál Békéscsaba, Szent István-tér 2. (Andrássy-uti oldal,) felkészületlenül kezdte meg élethalál h&rc$t. A világháború, bár borrrlmasan megcsonkítva, visssaadta hazánknak teljes állami függetlenségét. A békediktátum béklyóitól megszabadulva Magyarorsság az előtt a kérdés előtt áll, hogyan szervezze meg végleges formában legféltettebb kincsének, állami önállóságának legbiztosabb zálogát, az önálló nemzeti hadsereget. A világháború óta eltelt idő szétoszlatta a pacifisták álmait és bsbizonyitotta, hogy ma is épp ugy, mint azelőtt, csak az erő imponál. A gyengét félretolják, sőt megvetéssel kezelik. Eseréves multunk, élni akarásunk, legszentebb célkitüiéseink arra köteleznek, hogy a szükségei áldozatokat, melyektől ma még egyetlen nemzel sem riadt vissza, mi is a teljesítőképességünk felső haláréig vállaljuk. Vaoárii - yh9

> -r VQoCll U. és mezogaidasági gépek olcsón Frankónál Békéscsaba, Sít. István tér 26. Telefon : 443 BENZINKÚT - AUTÓOUJ Gyakorlott rofoskereskedő segédet azonnali belépésre kereaünkt Levilbeli megkereséseket, fizetési igény megjeiSiéséve', lehetőleg azonban személyes bemutatkozást kérünk. Első Hangya Szövetkezet Mezőberény