Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-25 / 292. szám

1938 december 25 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 A f*a . . . egészsége a családvédelem fontos része. Orvosa is megmondja, mit jelent neki a hanaui „mesterséges magaslati nar>". Vigyázzunk, utánozzák. Kapható a szaküzletekben. Kérje a színesen illusztrált uj ismertetést. Vezérképviselet: SIEMENS, kvarclámpa-osztály, Budapest, VI., Nagymező-utca 4. Fölerakaí AEG-Unio, Budapest, V., Rudolf-tér 5. WMm..HÁGASLATI NAP viseletei, éppen olvan teljesen kii lörbözők népszokásai is. Ahogyan a csernyi—ba'ogi hfgyi parasztok és fadönlögeték máglya körül tán colnak és m dvetáncot lejtenek, érezni lehet a pogányos Krisztus előtti időket. Józanabb és komolyabb a nyitrrv deki mayyar pa ra*zt t rati'> ünnepsépe mint a Mosztecsko környékbeliek féktelen vigadozása. Egészen mások a trebalicei—pöstyéni lakodalmi szokások, mint a Bosác környékiek. A szlovák és magyar farsangi s-okások, májusi áhítatok és bethlehemi énekek, valamint a húsvéti öntözések érde kes é ményt és elmélyülést mutatnak e népek lelkében. Azt mondják, hogy ezek a népek primitívek, talán azért, mert nem ismerték a hazugságokat és a meg alkuvást. Most már csak az a feladat hárul ránk, hogy az tfsrégi Az egekkel kacérkodó hegyek és az egymásba futó szelid dombok romantikus birodalma telistele van bűbájos mondákkal. .. . Fehér sziklákon a vilják énekelnek .. . Telihold idején tündérek fonják patak partján aranyszőke hajukat és törpe manók kergetik egymást bukfencet hányva az erdők tisztásain. Radenci körül talán harminc sis tergő forrás ontja vizét Vihar előtt bugyborékolnak e források, ilyenkor a jámbor paraszt keresztet vet és suttogva mondja: odalenn most készülnek lakomájukra a boszorkányok, főzik a gombócokat, sistereg és forr a poklok tüze . . . Kicsiny házakban esténkint még mindig régi dalokat énekelnek harmonika mellett és a népköltészet e csodálatos, épségben maradt strófáinak hőse: Kralj Matjaz, a törökverő vitéz király . . . Sarics doktor. Radenci fürdő igazgatója hivta fel elsőnek figyelmemet a Mátyás-legendákra. — A szlovén népköltészet legkimagaslóbb alakja Mátyás, a magyar kirá'y — mondtt nekem a csöndes délelőttön, amikor elindul tunk, hogy megmásszuk a dombot, amelynek mélyén a monda szerint Attila pihen — és Kralj Matjaz személye a szlovén népköltészetben formanyelvet megmentsük egy ujabb kor számára. Mert minden népmü vészét csak ugy élhet eleven életet, ha ihletét és megnyilatkozásainak sajátságait tajának lelkében és formanyelvében keresi és egyúttal organikus foiytaiá m. nem pedig meg tagadása a megelőző korszakok népművészetének * A Pöstyénfürdőn rendezésre kerü'ő etnográfiai és iparművészeti kiánitás abban fog különbözni az ilyenfajta kiállításoktól, hogy nem lesznek be állított kópiái a népéletnek, hanem a kiállítás keretén belül a Pöslyén és Nyitra környékbeli lányok és legények be fogiák mutatni az igazi falusi életet, ami magán fogja viselni a szines paraszti élet minden szépségét a földben gyökerező illatával együtt. G^renday Géza. minden más alakot felülmúl. Oivastam valahol, hogy: nincsen példa arra egyetlen nép költészetében sem hogy hőséül idegen nép fejedelmét tegye meg . . . Heteken keresztül utaztam iártam a csodálatos Szlovéniában Mátyáslegendák után. Rengeteg tudóssá! beszéltem. A radenci fürdőigazgstón kivül Novak Vilko muraszombati gimná ziumi tanár, Franz Hrastelj. a tudós nuribori lelkész, Jankó Glaser, a maribori muzeum igazgatója, Orozen celje-i professzor, Gloner Józse? dr., a ljubljanai muzeum igazgatója és rajtuk kivül még m<sok segítettek hozzá, hogy a szlován hegyek kö zött szálló Mátyás legendák közül mentül többet megmentsek — a magyar irodalom számára. Históriai alapja e legendáknak ke vés. Feljegyzés alig maradt arról, hogy Kralj Matjaz maga Szlovéniában járt volna. Mindössze jegyese élt a celji várban, amelynek romjai között órákon keresztül bolyongtam Amikor Hunyadi Jinos Brankovics György fogságába esett, megígérte a vitéz Scender bégnek, hogy unokáját, Ciliéi Uirik Erzsébet leányát megházasitja Lászlóval. Később e megállapodás oda módosult, hogy a szépséges Erzsébet Mátyás hitvese lesz. A megállapodás idején Ciliéi Ulrik leánya csak tízéves volt még és a házassággal várni kellett. Ké sőbb kitűzték az időpontot is • ezernégyszázötvenháron december haló dikán iett volna Vajdahunyad varában a menyegző. Erzsábet hatalmas kísérettel útnak is indult Erdély felé... D

3 : gyász lett a nász helyett és Ciliéi Erzsébet pusztító járványban meghalt Vajdahunyadon. Bécs elfoglalása után járt e vidéken a törökverő Mátyás, a pluji vár falában méi ma is mutatnak egy hatalmas go'yóbist, amely a monda szerint ágyúinak egyikéből került ide, valahol Radenci körül A Mátyás-legendák alapja mindenütt az, hogy Mátyás egész seregével egy hatalmas hegy barlangjában alszik. Négy ilyen hegyet mutattak nekem Szlovéniában A Pecse és a Bocs itt vannak Maribor és Radenci vidékén, az ezerszáz méteres Krim Ljubljanánál emelkedik, a Snezik pedig Krajna O.aszországhoz került részén van A szláv legendákban mindig szereplő tölgyfa alatt, hatalmas kerek kőasztal mellett alszik a barlang előtt Kralj Matjaz. Olyankor ébred meqverte Frigyes hadait is, azonban a mondák, legendák és népdalok nem e néhány átvonulásából maradtak itt. Az ok más: A fekete seregben — »cerna voiskac nak hívják errefelé Mátyás seregét — rengeteg szlovén hős harcolt. Amikor ezek Mátyás halála után hazajöttek, magukkal hozták Mátyás vitézségének és igazságosságának hirát. E katonák meséiből születtek meg a legendák és népdalok A maguk szüzességében megmaradtak évszázadokon keresztül. .. fel, ha hivő paraszt jön arrafelé. És csak hivők láthatják alakját. Sza kálla évszázadok óta nő. Körülcsavarja az asztalt, m*r hatszor, hétszer csavarta körül. És ha majd akkora lesz a szakáll, hogy kilencszer öleli át az asztalt.- akkor Mátyás felébred Boldogságot, bákét és igazságot hoz a földre, A nótaköltészet hálás mindig annak, akit a szeretetébe vesz, Nem engedi, hogy elrabolja őt a halál. Ahogyan a francia veteránok még mindig hisznek abban, ho^y a nagy BÉKÉSMEGYEi KERESKEDELMI BÜNK RT. A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK LEÁNYINTÉZETE Telefonszám: 43 és 82. Békéscsaba, Szt. Isf i?áfl»téf» 3. Telefonszám: 42 és 82. Betéteket előnyösen gyümölcsöztet Kölcsönöket korlátlan összeg erejéig folyósít Paá* Jób karácsonyi riportja : Mátyás legendák a szlovén hegyek között A aöld begyek kSsKtt, ahol kiken csillogó tengerszem »k pihennek légvan felbókkel csékolédzé sziklák birodalmában, év századok 61a csodálatos legendák sz&itnak apáról ! nkra. E legendák hftse i Kralj Matjaz, aki nem halt meg, hanem alszik a barlangok mélyán. Velo együtt várják az ébredéit feleség®, Alencica ós a cérna voiska, a feket? se reg Ha felébred egyszer, akkor mindenkit megszabadít a gondoktól és akkor njra igazság lesz a földön • . . A szlovén népköltészet legkimagaslóbb alakja, ,, Kralj Matjaz", elegendő, hogy csak kirántsa hüvelyéből villogó kardját i máris kilenc török feje lerepül . . . „Kralj Matjaz" a szlovén irodalomban Az első Mátyással foglalkozó szlovén könyvet a radenci fürdő könyvtárában találtam meg. Ez dr. Karol Strekelj népdalgyüjteménye Az első kötet úgyszólván kizárólag Mátyásdalokat közöl. Rengeteg variációban. Az epikus népdalköltészet remekei e kis versek. Három csoportba sorozhatók : az elsőben arról énekelnek, hogyan mentette meg Mátyás aráját, a szépséges Alencicat, a másik Mátyás török rabságáról mesél, a harmadik pedig a vitéz király haláláról. A népdalokat Auersperg Anton Alexinder gróf, aki Anaszta sius Grün néven ismert irója volt a fzlovén hegyeknek, a mult század közepén németül is kiadta. Oton Zupanic, a sz'ovének legnagyobb költője balladát irt »Kralj Matjaz* cimen. E ballada az egyik mondát dolgozza fel. ... A barlang mélyén alszik Má tyás. a törökverő hős. Körötte pihennek páncélban vitéz katonái, a cérna voiska hősei. Ifjú sz'orén téved a barlangba. Jöttére Mátyás kinyitja szemét. Az ifiu elkéri a kardját és lassan kihúzza hüvelyéből. A fekete sereg ébredni kezd. Men tői jobban húzza ki a szablyát az ifjú, annál hangosabban ébred a sereg. A fiatalember megijed é? visszateszi hüvelyébe a kardot. A katonák visszaesnek a barlang földjére és alszanak tovább . .. Cankar Iván, az ismert szlovén iró » Kralj Matjaz in Potepuch Marko* cimen regényt irt. Ez Pável Ágoston dr. szombathelyi reálgimnáziumi tanár, városi muzeumi igazgató avatott fordításában »Mátyás király és Mihaszna András* cimen a Nyugat kiadásában magyarul is megjelent. A könyv mottója: Kadar bo Kralj Matiaz Onde bo kmetic dobro kmetovel . . . Pável Ágoston igy adja vissza e sorokat: Ha visszatér Mátyás kora. Boldog lesz a paraszt sora . . . E dalnak alapja az.- Mátyás megígérte a népnek, hogy nem hal meg soha. hanem visszatér és meghozza mindenki számára az igazságot, jólétet és örökké tartó békét . . . ...Jankó Glasernek, a marihori muzeum tudós igazgatójának két gyereke van. Egy leány, meg egy fiu: a fiút Matjaz-nak hívják, a leányt Alencica-nak . . . Ha majd kilencszer csavarja szakállát az asztal köré Mátyás király . . .