Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-25 / 292. szám

2 BEKESMEGYEI K0ZL0NY 1938 december 13 császár nem hali meg, a szlovén népköltészet fél ezredév óta várja, hogy »felébredjen Krajl Matjaz*. A vitéz király olyan nagy hős hogy a legendák szerint elegendő, hogy puszta kardját kihúzza hüvelyéből és máris kilenc török katona feje hull a porba. Alszik a barlanpjában mint Barbarossa Frigyes Kyfhausenben, Nagy Károly Salzburg mellett, Artus, a britték utolsó királya, vagy a dán Holger Kronburgben. Egyszer egy paraszt bort vitt a kocsiján és meglátta a királyt. Mátyás jóságos 6zóval kérdezte tőle * »Vannak-e még varjak a földön ?

l Felelte . a paraszt keresztet vetve: »Bizony vannak még, felséges királyom!« Felelte Matjaz: »No akkor menj csak a dolgod után, én alszom tovább és ha majd nem repülnek a varjak a levegőben, felébredek.* Radenci környékén mesélik még: »Élt itt a vidéken egy gonosz földesúr. aki rosszul bánt a néppel. Maljaz kralj felébredt, lejött a faluba, igaz ságot tett, a földesurat elkergette, aztán visszament és alszik tovább* Még Orfeusz alakját is Mátyásra aplikálta a népköltészet. Egy monda szerint Mátyás elhunyt szerelmesét vissza akarja hozni a túlvilágról. Hegedűvel megy el a pokol kapujáig, upy játszik, hogy mindenkit megríkat. Egyszerre azonban a tila lom ellenére megszólal és — Alencica megy vissza . . . Nemcsak a saját hőstetteit, hanem apjának, Hunyadi Jánosnak vitéz ségét és még a Cilleiek morális ballépését is kénytelen magára venni. Hunyadi János neve a szlovén népdalokban: Szibinyani Jank és Szilágyi Mihályt itt is, mint DélSzerbiában, Szvilojevicsnek hívják. Mátyásról szóló népdalok: a szlovén epikai költészet remekei Mátyás feleségét Alencicanak hívják. Alencica rejtélyes alak. Csak később tették meg őt Mátyás hitvesévé. A név a nép közül való. Ragyogóan szép, mint minden mithológiai alak. A népdalok első csoportjában, mialatt Mátyás a török ellen harcol, kastélyát török martalócok támadják neg és Alencicát elrabolják. Egy madárka, amelyik a faágon dalol, meséli el a tragédiát Kralj Mstjaznak. A király barátcsuhát ölt magára és ebben az álöltözelben indul el, hogy visszaszerezze hitvesét. Hosszú keresgélés után ráakad. A török szultánnak azt mondja, hogy megölte Mátyást és ezért nagy a becsülete Marjetitza, a török császár szépséges lánya segit Alencica megszabadításánál. Marjetitza is-,halálosan szerelmes Matjazba. Éjjel három aranykulcsot ad át neki és Mátyás hitvesével és a török császár lányával keresztül ússza a Dunát ; . ; Amikor maga is török fogságba jkerül, akkor is a török szultán lánya szabadítja ki. Mátyás halála már a Cilleiek legendájából való .Mátyásnak szeretője van. Egy dobos ^szépséges feleségéhez jár éjszakánként. A dobos egyszer rajtakapja a szerelmeseket. Leszúrja Mátyást, Mátyás a halálos ágyon fekszik és hivatja a bugát. Arra kéri, nézné meg a sebét. Ha a seb vörös : hivassa a felcsert, ha fekete : hivasson papot ... A seb fekete... Mátyás meghal. Temetésre kondul a harang. A szép dobosné ebédel. A lélekharang megkondulására ijedten ejti ki kezéből a kanalat . . . Az urával együtt menekül ... De Mátyás nem halt meg, alszik a Pecsa hegy barlangja előtt, a tölgy fa alatt . . ; A jó aranypénzt a szlovén nép Mátyásról nevezte el. Mert csak Mátyás veretett igaz dukátokat. Amig aranypénz volt forgalomban, ezeket Matjaz-dukát nak hivták . . . . . . Érdekes, hogy Muraközben, amely a világháború végéig Szent j István birodalmának volt része, nem éltek sohasem Nályás legendák a nép ajkán . . . De pár száz méternyire a régi határtól már Mátyásról énekeltek szüretnor és Mátyásról mesélt uno káinak a nagyapó. Perkonig József Frigyes k'agenfurti egyetemi tanár aki a világháború alatt »Di stillen Königreich« cimen regényt irt, amely ben egy zászlóalj életét elevenítette meg, felhasználja a Mátyás legen dákat, amelyek évszázadok óta él nek a nép ajkán. A ljubljanai muzeumban, amely az elmu t évszázadok, sőt évezredek gazdag kincsestára, külön teremben vannak a méhkaptárak. amelyeknek különös alakú falait a fantázia szülte alakok népesitik be. Itt is láttam Kralj Matjazt. Hosszú szakállával ül a kerek asztal előtt, feje karjain pihen és alszik. Széles, nagy kardja hüvelyében pihen és hófehér szaBékésmegyei Általános Takarékpénztár R.-T. Békéscsaba, Szent István-tér 5. Békésvármegye legnagyobb betétkezelő intézete Foglalkozik a banküzlet minden ágával Takarékbntéteket előnyösen gyümölcsözfet és felmondás nélkül visszafizet Folyásit váltó-, folyószámla- és lombardkölcsönöket Értékpapír vétel és eladás. Deviza-osztály. kálla hátszer éri már körül az ásztalt . . . Öreg kalendáriumok címoldalán gyakran szerepelt ez a kép . . . Ma már csak iskolai könyvekben olvassuk nyomtatásban a Mátyáslegendákat. A mai generáció — igy mondta nekem a ljubljanai muzeum igazgató, — inkább újságot olvas és rádiót hallgat . . . • Vilko Novak muraszombati gimnáziumi prfesszor urat az édesanyja házában, Belatincban találtam meg, amikor Sarics iga7gató ur szíves volt kivinni hozzá. Tőle sok érdekes részletet hallottam. A tanár ur maga is irt néhány tanulmányt, ezek főleg szlovén lapokban jelentek meg. Novak tanár ur nagy elismeréssel beszélt Pavel szombathelyi kollégájáról. Pável tanár ur idevaló embsr, Cankovan szülelett <?s ismert ma gyar-szláv nyelvész. Évekkel ezelőtt a szombathelyi muzeum kiadásában megjelent egy tanu

Tmánya a szlovéniai Mátyás-legendákról Ahhoz azonban, hogy a kétségkívül érdekes anyagot szakszerűen fel lehessen do'gozni, évek mnnkájára lenne szükség. Karol Strekelj a Mátyás népdaloknak száz és száz változatát jegyzi fel. Minden hegy lábánál uj Mátyás mondára akad a folklór tudományának kutatója. Ennek a békés mun kában élő, szelid szivü népnek, amelynek ősei vitézül harcoltak a fekete seregben, ötszáz esztendő óta egyetlen nemzeti hőse van csak: Kralj Matjaz ... És egyetlen ma gyar Mátyás mondát se találtam meg a szlovén hegyek kö?ött. Még csak hasonlót se a cinkotai nagy icce meséjéhez. Ezekben a legendákban a törökverő Mátyás él, Mátyá3, az Igazságos csak egyetlen mondában ezerepel . . . A hata mas anyag megérdemli, hogy komoly tudósok behatóan fog lalkozzanak vele. A riporter csak a mának ir, munkája olyan, mint a falevél: ha elsárgul, lehull a földre és az érdekes riportba holnap unottan csomagoi|a megtalpalt cipőjét a suszter . . . Komoly tudósoknak kellene hoz zányu ni a csodálatosan szép szlovén hegyek romantikus, de lassan feledésbe menő népköltészetéhez . ,. Munkásszemmel Irja: Murár Pál Megszületett a minden idők megváltója . . . Mielőtt még megszületett volna, már élt a nyomorgó tömegek képzeletében, élt a szabadulás olthatatlan, forró vágyában. Szenvedésből, a keresés fájdalmából, a nyugtalanság kínjaiból, sarjadzik az eszme : a világmegváltás gondolata. Igy történt az a világhódító Rómában, amikor az élet megszokott ritmusából kiszakadtak az embertömegek. Az ókori Róma gazdasági és társadalmi rendjét éppen ugy porba döntötték a benne rejlő ellentétek, mint ahogy a mai világrend csődbe vitte a huszadik század emberiségét. A világhódító Róma roskadozó oszlopainak tövében kivirágzott e kereszténység, a messiási hit, a csodavárás, Amikor a tömegek lába alatt megmozdul a föld és pánik tör rá a világra, amikor vala mely társídaimi rend eresztékei meg lazulnak és recsegve, ropogva dőlnek össze szilárd intézményei, akkor mindég erőt vesz , az embereken a — Messiásvárás És a Messiás jön, nem késik 1 Az igazi Messiás majd nem kétszer évvel ezelőtt megszületett. A hatalmasok istenkáromlónak, népbolonditónak tartották, aki: a kivetettek szegények és bűnösök barátja s halá'ra keresték Ma pedig íróla neveztetik a nagy kereszténység. Ez a világ most is megcsúfolja, elitéli azokat, akik az életben az igazságot akarják s keresik. Erkö esi válság tépte, szaggatta Róma társada'mát. Az akkori hatalmasok nem láttak a mélység dolgait, sejtelmük sem volt arról, hogy az igába tört rabszolganépek irdatlan mélységében erjedésnek indult minden. Megszületik-e a fölszabadító, aki földöntúli isteni erővel megszabadítja a népet és kivonszo'ja a rabság sötét éjszakájából. Megszületik e a csoda, amely megvált a szenvedéstől és leoldja a szolgaság bilincselt, Ez az álom ringatta Róma elnyomottjainak le'két. Es az idő megérett, fölhasadt méhéből világra jött az emberi tömegek vágyának gyermeke : a Messiás. Messiás váró idő van most is, mint volt kétezer esztendővel ezelőtt, mikor a római imperializmus igája alatt nyögött a világ. Most megint csodára vár a szenvedők óriási tömege. Most megint egy alkonyathoz érkeztünk, mert most megint zűrzavarba omlott minden

r mert most megint vak bizonytalanság köde üli meg a lelkeket. Egykor megszületett a világ megváltója. Legutóbb pedig München felől hangzott el a Béke dicső szózata De az emberek mintha nem értenék meg a megváltás teljes tö kétetes nagy müvét. Világszerte folytatódik, tart a nagy készülődés egy végső összecsapásra, egy rettenetes háborúra. Kérdezzük tehát, vájjon megszületett-e ennek a kornak is a megváltója? Vájjon lesz e olyan csoda, amely ezt a világemberiséget a reá zuduió veszedelemtől megszabadítja ? Lusz, — hogyha csoda nem, de egy igaz valóság, amikor beteljesül a megváltás, — ebben hisznek az élet elesettjei, ebben bíznak a nyomorúság meggyalázottjai, akik elfáradtak, és kiknek fájdalom az élet ... És bizonyos, hogy nem hiába hisznek, bíznak az élet megváltásban, a nagy változásban azok, akik az önmaguk fölszabadulására k?szek . . . A kapitalizmus világháborúja előidézte a társadalom politikai, gazdasági és erkölcsi egyensúlyának a felbomlását. Egymásnak a fészkeit fölgyújtották a nemzetek és nem tudják ezt már jóvátenni. Akik Jta uralkodnak a világon, minduntalan válságról beszélnek, de nem akarják elhinni, hogy a válság milyen alapos, fundamentális. Nem gondolnak arra, hogy a rendkívüli ellentétesfeszültség s gyűlölet következtében, ez a társadalmi nemzedék nemcsak mindenét, de önmagát is elveszítheti. Nem számolnak azzal, hogy egy ujháború ennek a mostani civilizációnak a végkatasztrófája is lehet. Ma tudni kell azt, hogy a nagy sorsfordító esztendőkben élünk, olyan átmeneti korszakban, amikor könnyen bekövetkezhetik a nagy bukás, az összeomlás a világ fölött. Ehhez hasonló időket az emberiség akkor élt át, amikor az ókori civilizáció bomlása rengette meg a világot. Akkor azonban a romok alatt lassan és biztosan uj világot sarjadzott. Most jól esik erre gondolni, a keresztény civilizáció ünnepén a béke és szeretet meghirdetése napján. Azonban iesz-e elég hite az embereknek az örök idők Messiásában és a megváltásban, a világokat megszabadító társadalmi erényben, erkölcsi erőben akkor, hogyha egyszer mégis rombadönti a gonoszság ezt a világot?..