Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-12-11 / 280. szám

632 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 december 25 PaálJób riportjai egy ország pus

ztulásáról; ÖTVEN NAPIG A KRÁTER TETEJÉN Rongyos katonák az útszéli árokban — Őszinte portré a mozgósításról — Halló! Iü a ilporter becséi 1 Helysz ín közvetítést adatik kedves olvasíím Késmárktól. EIAttünk tet&l cl egy széles rét: a Jernsaálem-kegr éta Golaberg alatt. Telin Bteaer ember hensperrg ezen a rít-n. fgj réstüköakttenarnha no, nagyobb részük asonban csak karsialaget viaef. Akiaak tarisznyája van; mz mígués. Ebben a tar/tzoyiban Jíf4I» hazai van, vagy legalább la volt... Figyelem s kt^dffdik a kftivatitéa I Ma reggel uj cikkel lett gazdagabb a molléri pdsle. Megérkezett a tábori levelezőlap. Szürke szinü, ölvén fillérbe ksrül és ez van rányomtatva i „DŐLNI POSTA" A hadba vonult katonáknak ezen a levelezőlapon lehet irni. ... A levelezőlapokat cenzúra nélkül továbbítják. Bizonyos, hogy elmennek. Az már más kérdés, hogy meg is érkeznek e . . . Reggel nagy sirás verte fel a hotelt. Mariskának, az egyik pir.cárlánynak az apja jött elbúcsúzni. Az epa már ötvenhét éve». Dd be kell vonulnia. Hova ? Nem ludja. Buceusni jött a lányától. Es a bu csuzáskor odaadta neki egyetlen kinciét, vastag ezüstóráját... A lányok mind összeiöilek ez emeleti hallban, a kávéház előtt, öassze vissza beszéllek, azt hitlük, hogy valamiféle gyűlés van. DJ aztén kisült, hogy csak a Mariska apjától buciuznak e'. Poprádon kérésziül au'óval lementünk Késmárkra. Az országúton alig lehetett járni. Folyton menetelő csepMokat hagylunk magunk mögött. Rarga teg autó előzött meg. Vadul hajtottak ezek a kocsik, senki sem kimóite őket. Poprád és Késmárk között talőn négy kocsi is oll feküdi ai árokban. Akikkel felfordult, azok a sorsukra hagyták. Gyönyörű teherautókkal találkoztunk és modern eu'óbuszokkal. Valamennyit rekvirálták. Az egyi ken ez állott: „Zipser Bier", a másikon rajla volt még a cédu'a, hogy „luxus auló kirándulások számára." Nagyszalók és ÁUóIálrafüred kö zött az országút árkában ezer meg ezer katona feküdi. Itt aludtak. Szánalmasan néztek ki szegények. Valamennyit a szudétavidékrői hozlék ide, a hadvezetőség nem ekarta őket a német határon hagyni. Valakinek az lehetett a terve, hogy ezekkel a katonákkal a szepességi némei falvakban tar'ják majd fenn a rendet. Nagyszalók tele van ka fonákkal, akik onnan kiszorultak, azok ilt aludtak az árokban. Még szerencse, hogy az idő csodálato ián enyhe. Á poprádi állomáson katonavonat katonavonat után robog keresztül Zsolna és Kassa irányában egyaránt. Eiek a katonák már rendesen fal vannak szerelv?. Eze ket a frontokra viszik. As állomás épületébe civilnek belépni nem stebad. Posztok állnak a bejárat előtt. Ex^reruhóban. Vastag zöld keztyüve!. As érdeklődőknek azt mondják: menjenek át a kocsmőba, ha majd btfut a „vonat", a portós éljön. A korcsmában alig pár utas ül. A vonatok katonákkal vannak tele. Nincsenek mőr osztályok. Az uccákon csak katona. Késmárk. Ennek a csöndes városnak a képe egészen megváltozott. A legu'óbbi népszámlálás adatai szerint Késmárknak kerek tizezerötszáz lakósa van. Most — ugyanennyi katona állomásozik itt. Késmárkon van a 202 számú hegyi (ü«ére»red. Randes állománya másfélezer ember. A kaszárnya még nem épült fel. A mozgósítással még kilencezer embert hoztak ide. Szlovák, maayar és némellakta területekről. Esek kö zül csak másféleiret tudlak mundérral ellátni. A rrondérdepóban egyszerre c;ak arra jöttek rá, hogy kevés a ruha. Több, mint nyolc ezer ember ruha nélkül maradt. Eteket meghagyták civilben. Feltűzött sturonnyal civilek járkálnak az uccín. A cseh és szlovák rendfenntartó Jó bútor olcsón PST BUTORHÁZBAN Békéscsaba

y Andrássy-ut 25 ss. Telefons 32. kárpitozott bútorok nagy választékban szervezetek tagjai. Szokolisták, a Slobodny Fréz tagjai és kommu ni«'ák. Összevissza katonacsoporlok vonulnak fel. Dalolnak. Öiszevissza szlovák, magyar (s német katonanótákat. Azl, hogy: „Mein Madel ist eine Soldatenbreut", meg, hogy -Harmircketles baka vagyok én", „In der Htimal da gibt es ein Wiedtr»ehen

M és „Ferenc József kiállott a kapuba ..." A lisztek benn ülnek a Freyer kávéházban és a Cityben, esténkint vidám ez élet . . . Nincsen magánlakás, ahova ne kvértélyoztak volna be katonákat. Minden iskola, középület, gyár, a régi vér tele van. De isy sem lehet e'talyezni egy tizezerölszáz lakosú városban tizeztrölszáz katonát . . . A legények legnagyobb része a szabadban alszik. Még ez se baj addif, amíg enyhe az idő. Da mi lesz, ha esik és ha keményebbre vélik a hideg? A legtöbb embernek nincsen takarója sem. Pénteken este hirdették ki a moigósitási parancsot és vasárnap es történt Késmárkon : Diluián öt órakor parancsolvasás. Csehül. Ulána előlép hat magyar fiu, civilben, karszalagoBan és közülük az egyik ezt mondja : — I istállóm, mi nem értettük a parancsot. Mér pedig ha nem értettük, meg se tudjuk tartani. Tessék nekünk azt magyarul is fel olvasni. . . Az őrnagy nem tudja mit csináljon. Telefonéi Kassára, a hadteslparancsnokséghor, ott azt felelik neki, hogy majd másnap megkérderik Prágában, hogy milyen válatzt aJjanak. Fél óra múlva az őrnagy újra felhívja Kassál. Erre art mondják neki : legyen amit akar és hagyja őket békén. A parancsot lefordiljék németre és magynrra éa ezentúl mindennap három nyelven olvassák fel ... Késmárk felett, a Jeruzsálemhegy és a Golzbera alatt hatal mas rét terül el. Mindennap ide viszik ki a legénységei. De a legtöbbet ki sem kell vinni, mert hiszen a zöme uayis itt aludt. Menázsi nincsen. Négy öt kanlin dolgoiik a reten, hallatlan üzleteket csinálnak. Akinek pénze van: estik, ekinek nincsen pénze, annak felkopik az álla. Egy napon elterjed a hir: mindenkinek szabad krump it szedni a földeken, meri a falusi nép bevonul! és a kiumli a földeken rohad. No8sa ki a rétekre. Jönnek a cigányok nagy zsákokkal, aztán BZ éhes katonák is ráfanyalodnak. Ssedik a krumplit, amig csak a faluban maradt asszonyok el nem tavarjék őkel. A csendőrök is kivonulnak a rétre rendet csinálni... Zíold nincs. Az ötödik napon parancsba adják : „M'ndenki, aki száznegyven kilóméter körzetben lakik, négy napi szabadságra hazamehet, hogy otthonról meleg ruhát, takarót és ennivalót hozzon magával." Aki haza akar menni, annak a vasuli jegyet meg kell fizelni. A szabadságot egy cédulán kell kérni és ez a cédula huBz fillérbe kerül .. . Késmárk uccáín megjelenlek az első kolduló kalonák . . . Nem kértek többel, csak husz fillári a cédulára éu az útiköltséget . Háromezernégyszáznegyven kalona ment szabadiágra .. . A. DUFF COOPER *A, nyugati hadszíntér A „Talleyrand" szersőjének hazájában és Németországban egyaránt nagysikerű könyve a legizgalmasabb és legtanulságosabb olvasmány. Megtudjuk belőle, hogyan látták a világháborút a Ju'só oldalon". Ára 6 pengő Megtekinthető minden könyvesboltban . . . Közülük kétszáznál kevesebben jöttek vissza ... E«y hét múlva megkezdődölt a menázsiosztás. Felállították a gulyáságvukat a réten és bablevest főzlek bennük. Ahány éhes cigány, munkakerülő. mihaszna-alak csak volt Késmárkon, az mind karszalagot szerzett magának és jelentkezett a csajkával az ingyen ebédért. Éjszakánként ez egész környékről ösazehordták a szalmát, hogy legalább legyen mire lefeküdni... * A csehszlovák hadsere? egymilliókétszázezer ember mozgósítására volt felkészülve. ... A mozgósítási parancs kétmillióhétszázezer embert szakított el haiu'ról . . . Voltak garnizónok, ahol bálákban maradt meg a mundér, mégis a bevonulóknak negyedrészét se tudták felszerelni. A lapokban cikkek je'entek meg ezzel a címmel : „Hogyan védekezzünk légi támadás esstén gázmaszkok nélkül ?" Csak október elsején jelent me? az első hir arról, hogy milyen vonatok indulnak Pozsonyból „ A határok hermetikusan le voltak zárva. At országutakat drótakadályokkal rekesztették el. Ig'ón, Lőcsén, Késmárkon, Poprádon nagy volt a felháborodás, hogy a cssheknél meghagyták a rádiókat. Pozsonyban. Kassán szintén. A tilalom kihirdetése után három napig Csorbán még lehetett rádiót hallgatni, mert a liptószentmiklósi kerületben csak később szedték el a készülékeket. . .. Da azért mindennap értesülve voltunk az eseményekről... A rádióamatőrök szorgalmasan dolgozlak. . . . Pór méter drót, kicsiny csillám, régi telefonkagyló és tudtuk, hogy mii üzen a rádió .. . Szeptember huszonkilencedikén B prágai kormány által stubvén* cionáll és Zsolnán nyomtatott Magyar Újság — már csak négy oldalon jelent meg — vastag betűkkel szedett hírben arra kérte bizományosait, hogy „munkánk zavartalan^és hiánytalan elvégzése érdekét an" fizessék ki előre az árusítási pénzeket . . . E célból a lap munkatársai — I — fel fogják „mélyen tisztáit bizományosainkat" keresni. „Feltéllenül szíveskedjenek részükre fizetést eszközölni. . ." ... A prágai kormánynak ekkor mér nem volt szüksége arra, hogy magyar nyelvű organuma iegyen ...