Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1938-12-11 / 280. szám
1938 december 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irjac Lusftig Géza Istentelenül rossz ropja lehetett az öreg Chamberlain nek a mult héten. Bridgewater-ban, egy pótválasztás alkalmából ciufosan le stavazták. A: ilyesmi ügyen gya korta megesik Angliában. Megesett a legnngyobb vezérekkel is, még D sraeli vei, meg Gladstone-val is. Csakhogy Bridgtwaler városában nem az dőlt el, ha vajon ez vagy az a szürke gentlemenn jut be a parlamentbe, hanem as, ki az ur a csárdában — Eden avegy Chamberlain. S ugy lólazik, szemmértékkel nézve, a birodalom inkább hajlik az első, mintsem az u'óbbi felé. Ez még hagyján lett volna. Ám tetézte a jelenlegi kormány szégyr n t ez is, ami Bleckpoolban lejátszódott, a munkáspárt kongresszusán. E:en ugyanis arról és nem másról folyt a vita napokon keresztül, szabad-e, illik e támogatni azt a politikát, amit Chamberlain, a „vén salabakler" üt. Es felvetődött a gyekorlali dilemma: megváltoztalhatjék e vagy •em a szakszervezetek ama irányzatot. amely Baldwin óla uralkodik. Turn it over — böjtöljük ki a nehézségeket — vélekedtek sokan. Bór voltak olyan hangok ir, amelyek szerint elérkezett az idő, amikor nyomást kell gyakorolni a chamberlaini politikára. Ha másként,nem megy a dolog, az álla lános xzlréjk hüvelyszoritójával. Ámde Ciirine a választmány nevében szembeszállott a hepciáskodó túlsókkal. As angol munkásság — dörögte — korántsem ellensége, tőt ellenketőleg, odaadó hive az angol véderő minél gyorsabb, minél hatalmasabb kiépité sének. De ex as se nem hive annak a politikának, amelynek szolgálatába áliitja a kormány Anglia Óriási mértékben növekvő fegyveres erejét. Citrine szerint azonban ezen a politikán csak csupán az angol nép vélloatalhat, szabatosabban, az általános választásokon kibontakozó népakarat. Politikai jellegű, általános sztrájk az anpol szakszervezeti törvényekbe ütközik. Ennélfogva nem helyénva.ó, illetve elveendő. Cilnnenek a a választmánynak ebbeli fö.fogatát a kongretsius jelentékeny többsége oszlottá s magáévá avatta és ezzel példái statuált nemcsak odahaza, de Franciaországban is, ahol Jouhaux-ék nem akarnak a legalitás élőit meghajolni és seját káiukra, talán vesztükre z^bolátlenkodnak s békétlenkednek. A munkaspérl állásfoslalása emlékeztei a „gavallérok" okfejtésere, Hampden, Eliot, Falkland. Pym dialekiiájára. akik fellázadlak a király sorozatos törvényszegései s bitorláséi ellen, de a királyság intézményét a saját testükkel óvíák. Angliában még a forradalom is respektálja a jogot, mint az állami élet lolpkövéf, umelyet szétrombolni könnyü.ám ujraépileni módfelet nehéz. I^ar, a jogi szempon tokon felül egyéb meggondolások is környékezték s suvailotlák a Citrine-ék aititudejét. Például az, hogy Angliában minden olyai fajta mozgalom, amely a kisebbség aka rátát a többségre óhejlaná erőszakolni, a limine gyanús és népszerüt'en. S ha a szakszervezetek zsarolni próbálnának az általános munkaszünet derebos bcxtrével, cudarul fdsí'Jnének s keservesen lakolnának. Űrökre eljátszanék azt az eshetőséget, hogy a kormányra jussanak. Kereken, a politikai stlréjk Angliában — merő ellentétben Franciaországgal — nem éles, de igencsak ciorba fegyver. Ctorba pedig azér>, mert a polgárháború rémét idézi föl, amitől az angolok jobban undorodnak, semmint az ördög a szentelt barkától. Es a munkáspárt azt reméli, hogy nemsokára a nyeregbe ül het, persze csakis a törvényes esek ötök segítségével. Nemcsak odahaza az anyaországban, hanem a dominiumokban is kifelé áll a Chamberlainek szekerének a rúdja. Kanadában például ugyancsak az orrukra koppintottak nemrégiben. Ezt a siövetségi államot a konzervatívok 1 urallék mind^ídeig éspedig tulmomrtan. O.yan konzervatívok, akik Edenék frakciójához huinak jobbéra. Eezel a párital szemben azenban újfent igencsak lébrakapott a munkások pártja, ameiy a diktatúra gyü öleiében Edenéket ismesszi-messzi túlszárnyalja. Anynyira Iébrekepolf, hogy a saskatchevei választások alkalmával a konzervatívokat csaknem az ö»«sses mandátumaikból kitúrta. És most, amint az edmonsloni kongresizus némileg hivalkodva állapilja meg. a szövetségi parlamentben, sőt a községi tanácsokban is munkások vezetnek. És ezek a munkások jóvalla radikálisabbak angliai elvtársaiknál, amit mi sem bizonyít csattanósabban és cáfolhatatlanabbá, mint BT, hogy a pértgyülésük szocialista tervgazdaságot, nemkülönben a bank- és a hitelintézetek, valamint az öszszes kulciiparok aaonnali szocializálását követelte. Lastlv. not le astly élesen kárhoztatta Chamberlain tétovázását, gyávaságnak, elv telenségnek minősítvén azt. Oklóber közepén zajlottak le ez általános választások Uj Zílandban is. Az a mindent elsöprő tiker, amit ez újzélandi községi választásokon aratott a munkás párt, nim hagyott kétséget aiiránt, hogy emitt is győzni fog. Hatel mes lendülellel indult a küzde lembe és úgyszólván lehengerelt minden ekadályt. Nem is szabad tüzeíesre csak tatai dió szenet használjon ! Legmagasabb fűtőérték — minimális hamutartalom. Minden mennyiségben szállít A^ a Magyar Általános Köszénbánya R.-T. ^ Budapest i&elárusitójai Benjámin Márton Lutbet-ucca 16. fakereskedö Telefonszám : 432. Pol/4ómn uq n . lB,a i «« é n» l oi á s» 5 ke- 4 ée'» brikett, núKldrUn Vdll : koksz és Utal koksz brikeit Fekete vagy szürke szinben, kitűnő béléssel, jobbnál-jobb minőségben 41 P-től 154 P-ig KULPIN DIVATHÁZ csődé kosnunk rej'a. A párt a társadalmi biztosilás terén valóra váltotta minden igéretél. Az egész földkerek séo^n nir.csen ország, amely Uj Zilanddal vetekedhet nék a népjó éli intézmények tekintetében. Persze, nem mer t ép egészen simán a dolog. A tőkések gyakran sugolódtak és fel is horkantak. S amikor a negyvenórás munkahetet is bevezette a szocialista kormény, a nagytőkések azzal feleltek, hogy se lé, se tova, bojkottálták az újzélandi ipart s Ausztráliában fedszték összes saükst gleteikel. A kormány viszonylag fölemelte az ausztráliai portékák vámtételeit s részben maga vette él a nagykereskedők m s a nagyipar funkcióit. Persze az októberi választásokon a szavn ?ók többsége melléje állolt s Uj Zéíandot továbbra is stocialislák cirigéljík. Chamberlain éknek joggal esheiik zokon ez a kudarc. Meri sehol olyan élesen nem kri tizélják őket, mint ép ebben az ir.ci fir.ci államocskáben. Igar, a a munkáspárti kormányzat nem újdonság az ötödik világrészben. Idestova huasenöt év óta egyenesen divat. Csakhogy legújabban furcia 82int kezdenek ölteni ezek a n. urtkéskorményok. Nemcsak radikális ízrciálpoiiiikét folytainak, da igyekeznek a szóda isia tervgazdasági eszméket is gyakorlatilag megvalósítani. Hogy egyebet se mondjunk, a konzervatívok annak idején az egész vasúti hálózatot függetlenítették az állami ellenőriéitől, ugy, ahogyan ait az anyaországban látták. A munkás pSrti kormány as egész forge'mat állami vetetésre bízta, sőt, miután az au'ó jármüvek lultágoson elszemtelenültek és nem rösteltek versenyt fúlni a KŐzparipáve', az áldatlan és szaporátlan verseny kiküszöbölése végett az autóforgalmat is részben szocializálta. Az acélgyártás szocializálása mellett a kormány azzal a gondolattal is bíbelődik, hogy sorra államosítsa a bányaüzemeket is. Legfőként pedig helyteleníti mindazt, amit Chamberlain a külpolitika ciuszós parkettjén müve'. Sütik mér a kitolófánkot a prímé miniszternek 1 S nemsokára asztalra is szolgálják. Ám kérdés, nagy kérdés, mi jön, ki jön a levitézlett Fabius Cunctator után. tó^ K?pható: Hirsch Jánosnál Békéscsaba, Andrássy-ut 6. Rosenbaumnál Békéscsaba, Szent István-tér 2. (Ar.drássy uti o'dal)
