Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-11-13 / 257. szám

1938 november 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Chamberlain portréja Irta: Lusióg Géza Londonban megnyílt a parla­ment. EB megnyílt az ostrom Cham­berlain ellen. Nehéz pattantyuk okádják a tü­zet a hivatalos politika vezető­jére. Attlee, Churchill, Eden olda­lén felvonultak Cecil és Cranborne lordok is, nem is szólva másokról. Sir Archiba Id Sinclair rőt és Duff Cooper-ről, akik ugyenciak jól ke­zelik az ó&yut. Le fogjak szedni a keresztviset Chamberlain-ről. Éke­sen szólóan a fejére olvassák majd az összes állítólagos bűneit. Es talán elmondják kontárnak, mulyának, ostobának is. S mi les* a vége a parlamenti csatának ? Az öreg Chamberlain rándít egyet a vállán es — a karavén halad tovább, mint eddig haladott. Mert lapatyolhat az oppozíció, amennyi csak kifér a bagóiesőjén, Chamberlain tői egyet aligha vi­lathat el. Azt, hosy Gladstone s talán Pitt óta nem ült nálánál kü­lönb fickó a miniszterelnöki szék­ben. Es korántsém igaz, amit az ellenfelei hánytorgatnak. Cham­berlain sohase volt balek, se kor­látolt. Az összes problémákat éle­sen, tisztén látja s — ami ritka­ság angol államférfiaknál — a gondolatait szabatosan körvona­lazza. Legföljebb azt vethelnők a szemére, hogy a psichológiai ér­zéke némileg fogyatékos. Hiény zik belőle a vérbeli s a céhbeii diplomata ösztönös szimata és a gondviielés rem ruházta föl azzal az intuícióval, amelynek a segít­ségével as egykori pesztonkája, Baldwin ugy megneszelte holmi semmiségekből a politikci áramla tokát, mint ahogy a tropper a pre­zin megneszeli a lódobogást a fű­zzétek remegésébő!. De mit po cjékoljuk, mit vesztegetjük a dréga dől Chamberlain személyiségének a boncolgatásával feleslegesen ? I Hiszen ismerjük a politikáját, il letve annak néhány manifesztá­cióját. Sajna, ez a politika ép olyan vitatott, mint az egyénisége. Vannak igen számosan, akik ugy találják, hogy a politikája gyalá­zatosan megbukott. Vlssont má­sok azt pedzik, hogv ez a politika üdvöt fakasztott Európára. De az egyik vélemény pontosan ugyan­olyan keveset ér mint a másik, lé­vén mind a keltő pártos, elfogult. A franciák, akik csepülik, önkén­telenül a maguk néző szögéből birélják. Ugyanezt teszik a néme­tek is, amikor magasztalják. Elfe­lejtik ebben a táborban s abban is, hogy Chamberlain angol ér­dekeket kepvisoí, semmi mást s csak ezek, csak az angol érdekek lehetnek az a próbakő, amelyen lemérhető s kémlelhető, nemes vagy nemtelen fémmel van dol­gunk. Angol ssemmal nézve a dobo­kat, Chamberlain prcbiéméja 1938­ban egy dilemmába c»uc»osodolt, illetve torkolt. Lehetséges e avagy lehetetlen megóvni a francia ér­dekeket, amelyek részben, de csakis részben fedik ez angol ér­dekeket is, anélkül, hogy acokat as érdekeket in kockára vesse, amelyek specifikusan angolok. Ugy gyanítjuk, hogy Chamberlain pro foro interno amenelt dönlött, amit a hajdani toryk az áliammü­vésset legfelső meximéja gyanánt hirdettek: „Right or wrong, my country." Vagyis Chamberlain el volt és el van szánva Franciaországot meg­segíteni egészen addig, amig Ang­liának célszerű. Tovább azonban egy erasszal se. Egy paraszthaj­szállal se I Valahogy igy latolgatja Chamberlain a probabiiitásokat. A francia angol szövetség adva van. Adva van pedig olyan régóta, hogy a franciák szinte magától értető dőnek veszik. Csakhogy óm a po­litikában nincsenek abssoiutumok. A politika nem ismer, nem is is­merhet csak relativumokat. Ahogy Bismarck vallotta, minden társulás csak a rebu* sic stanlitus klau zulájával állja a próbalétet. A je­len esetben a retus sic stantibus kleuzuléja a német vesaélv, amely egyként érinti Angliát és Francia­országot. Igaz, hogy az angol­francia szövetségnek álli'ólag meg volnának az ideológiai alapjai is, lévén mind a két nyugati állam demokratikus szerkezetű s vázu. Ámde a poiiiikában ez ideológia — ürügy és semmi egyéb. Ürügy, ameiy kendőzheti a realitesi, de el nem mulaszthatja. A francia angol demokráciák a testvériséget csak azóta hangoztatják és szaj feószák, amióta bejba kerültek. Ha Laval terve sikerűi, vagyis, ha Olaszország Angliához és Francia­országhoz csatlakoiik. nem igen szavalnának a demokráciáról olyan rikáctoióan e londoni s párisi új­ságok. Sőt, ellenkezőleg. Mindezt persze jól tudja Chamberlain. S ehhez kepest nem is lót Francia­országban egyebet, mtnt ami, a pajzsot, ameiy Angliát védi. Hisz tulajdon apja volt az, aki elsőnek rémült föl a splendid isolalion esz­telenségére s aki Franciaországnál kereseti oltalmat, minekutána előbb hasztalanul kopogtatott be Német­ország ajtaján. Apja volt az, eki Franciaországot választotta zsol­dosul. Es pedig leginkább azért, meri ugy érezte, hogy a francia politika minden léts-et ellenére statisztikus, a német viszont dina­mikus. A fiának, Nevilienek már nem állott a módjában választani. E'őssör azért, mert amikor a csúcsra hőgott, a francia szövetséget a lel­lőrra! együtt ől kellett vennie. tüzelésre csak tatai dió szenet használjon ! Legmagasabb fűtőérték — minimális hamutartalom. Minden mennyiségben szállít a Magyar Általános Köszénbánya R.-T. A Budapest ISel&rnsitóias Benjámin Márton Luther-acca 16. fakereskedő Telefonszám : 432. Raktáron van * d* rabo a -** é n-' 5 ks* kokaz és tatai koksz brikett Fekete vagy szürke szinben, kitűnő béléssel, jobbnál-jobb minőségben 41 P-től 154 P-ig KULPIN DIVATHÁZ Azután m^g B rémet hatalom ak­korára nőtt, hogy nem lehet von­tató kőié re fűzni. Ezek ulón lás­suk, mii jelenteti FrarciaorszáK a diplomácia oslábláján, amikor Chamberlain ragad'a kezébe a gyeplőt. Mint ekíivumot könyvel­hette el Froncieorezág javára, hogy — elleniéiben Germéniéval— meg­állott a növésben. Viszont pasz­szivum gyanánt szerepelt Francia­ország hátrányára, hogv n sécurité rögeszméjétől űzve lepaktált bol­dog-boldoglalenral. csupa olyan államokkal, amelyeknek a játékát a croupier, Angira nem ellenőriz­hette az internacionális ruleltesz­talná!. Aktívumnak nézhette Cham­berlain a francia hadsereget, amely egyfelől megvédte — ideig-óráig — Angliát a németek esetleges támadásétól s ugyanakkor fölmen­tette Angliát az általános védkö­telezettség súlyos terhei aló'. Hála a francia ármédiának, Ansrlia nyu­godtan folytathatta tradicionális életét, kalmárkodhatott, crickettez­heteit, futballozhatott, golfozhatott békén. Nem hagyta persze Cham­berlain számításon kivül Francia­ország gazdasági javait sem. ame­lyek háború esetén Angliát táplál­nák. Szóval jelentős volt az aktí­vum, de ugyanolyan jelentős volt a papsseivum is, a franciák obli­gációja a csehekkel s az oroszok­kal, meg a románokkal szemben, amiért kefesaéget vállalni min­dennél jobban fáiol! Chamberlain. Esse! a prss'iv-ummal annyira, amennyin* megbékült volna Cham­berlain. De csak akkor, ha a nép szövetséar fe! nem bomlott volna, no meg akkor, ha a német impe­rializmus — ugy, mint 1914 ben — az anpoj birtokállományt fe­nyegetné. Am az elhiópiai kudarc óta Chamberlain joggal nem bizik a népszövetségi frigyláda varázs­erőjében s egyelőre legalább nem szurkol a német hegemóniótól, főleg gar.daftági vonatkozásokban. Mindezeken felül nemannyira Euró­pa okoz neki főfájást, mint az — Empire. I^az, a francia szövetségi rendszer gátat vont a német ex­pansió elébe, Da mit bánja Cham­berlain a német expansiót, ha az nem kerestlezi az angol hatalmi szférái ? Ám vegye át a hegemó­niát Németország Közép- s Kelet­Európában. Mindaddig, amig a német erőfölösleg nem akar nyu­gatra hömpölyögni, mindaddig, amig a franciák silbakot állnak a Rajnánál, semmi baj. Az angolok — mondotta csípősen Clemenceau — szívesen kitartanék a franciák utolsó vércseppjéig is, ha kell. Hogy a francia biztpniágnak lőt­tek? Oda se neki. Imiig meg van az angol biztonság 1 Iit azután meg kell nyitnunk a parentézist s meg kell jegyeznünk valamit. Éspedig azt, hogy Cham­berlain löbbedmagéval az ango­lok közül, soha nem bízott abban, amit az elvakultak, a vérmesek reméltek. Nem bízott abban, hogy akárki, akármi útját szegheti a né­met expansiónak. Ellenkezőleg, ugy gondolkozott, hogy a diplo­mácia bekerítheti ugyan Német­országot s utjét vághatja a fejlő­désének ideig óráig. De az ered­mény végül mégis ugyanaz lesz. Németország kitör s eget kér. Mint businessman pontosan sztmolt a nyereségekkel s a vessteiégekkel. Belátta, hogy a világháborút elve­szítették a nyugati hatalmak, ami­kor a dunai monarchiát eszteie­lenül, botorul széjjeldarabolták. EB belátta hűvös fejjel azt is, hogy Anglia babérain pihenve elgyen­gült s a felépüléshez lábadoeási időre van szüksége. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents