Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1938-11-13 / 257. szám
1938 november 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Chamberlain portréja Irta: Lusióg Géza Londonban megnyílt a parlament. EB megnyílt az ostrom Chamberlain ellen. Nehéz pattantyuk okádják a tüzet a hivatalos politika vezetőjére. Attlee, Churchill, Eden oldalén felvonultak Cecil és Cranborne lordok is, nem is szólva másokról. Sir Archiba Id Sinclair rőt és Duff Cooper-ről, akik ugyenciak jól kezelik az ó&yut. Le fogjak szedni a keresztviset Chamberlain-ről. Ékesen szólóan a fejére olvassák majd az összes állítólagos bűneit. Es talán elmondják kontárnak, mulyának, ostobának is. S mi les* a vége a parlamenti csatának ? Az öreg Chamberlain rándít egyet a vállán es — a karavén halad tovább, mint eddig haladott. Mert lapatyolhat az oppozíció, amennyi csak kifér a bagóiesőjén, Chamberlain tői egyet aligha vilathat el. Azt, hosy Gladstone s talán Pitt óta nem ült nálánál különb fickó a miniszterelnöki székben. Es korántsém igaz, amit az ellenfelei hánytorgatnak. Chamberlain sohase volt balek, se korlátolt. Az összes problémákat élesen, tisztén látja s — ami ritkaság angol államférfiaknál — a gondolatait szabatosan körvonalazza. Legföljebb azt vethelnők a szemére, hogy a psichológiai érzéke némileg fogyatékos. Hiény zik belőle a vérbeli s a céhbeii diplomata ösztönös szimata és a gondviielés rem ruházta föl azzal az intuícióval, amelynek a segítségével as egykori pesztonkája, Baldwin ugy megneszelte holmi semmiségekből a politikci áramla tokát, mint ahogy a tropper a prezin megneszeli a lódobogást a fűzzétek remegésébő!. De mit po cjékoljuk, mit vesztegetjük a dréga dől Chamberlain személyiségének a boncolgatásával feleslegesen ? I Hiszen ismerjük a politikáját, il letve annak néhány manifesztációját. Sajna, ez a politika ép olyan vitatott, mint az egyénisége. Vannak igen számosan, akik ugy találják, hogy a politikája gyalázatosan megbukott. Vlssont mások azt pedzik, hogv ez a politika üdvöt fakasztott Európára. De az egyik vélemény pontosan ugyanolyan keveset ér mint a másik, lévén mind a keltő pártos, elfogult. A franciák, akik csepülik, önkéntelenül a maguk néző szögéből birélják. Ugyanezt teszik a németek is, amikor magasztalják. Elfelejtik ebben a táborban s abban is, hogy Chamberlain angol érdekeket kepvisoí, semmi mást s csak ezek, csak az angol érdekek lehetnek az a próbakő, amelyen lemérhető s kémlelhető, nemes vagy nemtelen fémmel van dolgunk. Angol ssemmal nézve a dobokat, Chamberlain prcbiéméja 1938ban egy dilemmába c»uc»osodolt, illetve torkolt. Lehetséges e avagy lehetetlen megóvni a francia érdekeket, amelyek részben, de csakis részben fedik ez angol érdekeket is, anélkül, hogy acokat as érdekeket in kockára vesse, amelyek specifikusan angolok. Ugy gyanítjuk, hogy Chamberlain pro foro interno amenelt dönlött, amit a hajdani toryk az áliammüvésset legfelső meximéja gyanánt hirdettek: „Right or wrong, my country." Vagyis Chamberlain el volt és el van szánva Franciaországot megsegíteni egészen addig, amig Angliának célszerű. Tovább azonban egy erasszal se. Egy paraszthajszállal se I Valahogy igy latolgatja Chamberlain a probabiiitásokat. A francia angol szövetség adva van. Adva van pedig olyan régóta, hogy a franciák szinte magától értető dőnek veszik. Csakhogy óm a politikában nincsenek abssoiutumok. A politika nem ismer, nem is ismerhet csak relativumokat. Ahogy Bismarck vallotta, minden társulás csak a rebu* sic stanlitus klau zulájával állja a próbalétet. A jelen esetben a retus sic stantibus kleuzuléja a német vesaélv, amely egyként érinti Angliát és Franciaországot. Igaz, hogy az angolfrancia szövetségnek álli'ólag meg volnának az ideológiai alapjai is, lévén mind a két nyugati állam demokratikus szerkezetű s vázu. Ámde a poiiiikában ez ideológia — ürügy és semmi egyéb. Ürügy, ameiy kendőzheti a realitesi, de el nem mulaszthatja. A francia angol demokráciák a testvériséget csak azóta hangoztatják és szaj feószák, amióta bejba kerültek. Ha Laval terve sikerűi, vagyis, ha Olaszország Angliához és Franciaországhoz csatlakoiik. nem igen szavalnának a demokráciáról olyan rikáctoióan e londoni s párisi újságok. Sőt, ellenkezőleg. Mindezt persze jól tudja Chamberlain. S ehhez kepest nem is lót Franciaországban egyebet, mtnt ami, a pajzsot, ameiy Angliát védi. Hisz tulajdon apja volt az, aki elsőnek rémült föl a splendid isolalion esztelenségére s aki Franciaországnál kereseti oltalmat, minekutána előbb hasztalanul kopogtatott be Németország ajtaján. Apja volt az, eki Franciaországot választotta zsoldosul. Es pedig leginkább azért, meri ugy érezte, hogy a francia politika minden léts-et ellenére statisztikus, a német viszont dinamikus. A fiának, Nevilienek már nem állott a módjában választani. E'őssör azért, mert amikor a csúcsra hőgott, a francia szövetséget a lellőrra! együtt ől kellett vennie. tüzelésre csak tatai dió szenet használjon ! Legmagasabb fűtőérték — minimális hamutartalom. Minden mennyiségben szállít a Magyar Általános Köszénbánya R.-T. A Budapest ISel&rnsitóias Benjámin Márton Luther-acca 16. fakereskedő Telefonszám : 432. Raktáron van * d* rabo a -** é n-' 5 ks* kokaz és tatai koksz brikett Fekete vagy szürke szinben, kitűnő béléssel, jobbnál-jobb minőségben 41 P-től 154 P-ig KULPIN DIVATHÁZ Azután m^g B rémet hatalom akkorára nőtt, hogy nem lehet vontató kőié re fűzni. Ezek ulón lássuk, mii jelenteti FrarciaorszáK a diplomácia oslábláján, amikor Chamberlain ragad'a kezébe a gyeplőt. Mint ekíivumot könyvelhette el Froncieorezág javára, hogy — elleniéiben Germéniéval— megállott a növésben. Viszont paszszivum gyanánt szerepelt Franciaország hátrányára, hogv n sécurité rögeszméjétől űzve lepaktált boldog-boldoglalenral. csupa olyan államokkal, amelyeknek a játékát a croupier, Angira nem ellenőrizhette az internacionális ruleltesztalná!. Aktívumnak nézhette Chamberlain a francia hadsereget, amely egyfelől megvédte — ideig-óráig — Angliát a németek esetleges támadásétól s ugyanakkor fölmentette Angliát az általános védkötelezettség súlyos terhei aló'. Hála a francia ármédiának, Ansrlia nyugodtan folytathatta tradicionális életét, kalmárkodhatott, crickettezheteit, futballozhatott, golfozhatott békén. Nem hagyta persze Chamberlain számításon kivül Franciaország gazdasági javait sem. amelyek háború esetén Angliát táplálnák. Szóval jelentős volt az aktívum, de ugyanolyan jelentős volt a papsseivum is, a franciák obligációja a csehekkel s az oroszokkal, meg a románokkal szemben, amiért kefesaéget vállalni mindennél jobban fáiol! Chamberlain. Esse! a prss'iv-ummal annyira, amennyin* megbékült volna Chamberlain. De csak akkor, ha a nép szövetséar fe! nem bomlott volna, no meg akkor, ha a német imperializmus — ugy, mint 1914 ben — az anpoj birtokállományt fenyegetné. Am az elhiópiai kudarc óta Chamberlain joggal nem bizik a népszövetségi frigyláda varázserőjében s egyelőre legalább nem szurkol a német hegemóniótól, főleg gar.daftági vonatkozásokban. Mindezeken felül nemannyira Európa okoz neki főfájást, mint az — Empire. I^az, a francia szövetségi rendszer gátat vont a német expansió elébe, Da mit bánja Chamberlain a német expansiót, ha az nem kerestlezi az angol hatalmi szférái ? Ám vegye át a hegemóniát Németország Közép- s KeletEurópában. Mindaddig, amig a német erőfölösleg nem akar nyugatra hömpölyögni, mindaddig, amig a franciák silbakot állnak a Rajnánál, semmi baj. Az angolok — mondotta csípősen Clemenceau — szívesen kitartanék a franciák utolsó vércseppjéig is, ha kell. Hogy a francia biztpniágnak lőttek? Oda se neki. Imiig meg van az angol biztonság 1 Iit azután meg kell nyitnunk a parentézist s meg kell jegyeznünk valamit. Éspedig azt, hogy Chamberlain löbbedmagéval az angolok közül, soha nem bízott abban, amit az elvakultak, a vérmesek reméltek. Nem bízott abban, hogy akárki, akármi útját szegheti a német expansiónak. Ellenkezőleg, ugy gondolkozott, hogy a diplomácia bekerítheti ugyan Németországot s utjét vághatja a fejlődésének ideig óráig. De az eredmény végül mégis ugyanaz lesz. Németország kitör s eget kér. Mint businessman pontosan sztmolt a nyereségekkel s a vessteiégekkel. Belátta, hogy a világháborút elveszítették a nyugati hatalmak, amikor a dunai monarchiát eszteielenül, botorul széjjeldarabolták. EB belátta hűvös fejjel azt is, hogy Anglia babérain pihenve elgyengült s a felépüléshez lábadoeási időre van szüksége. (Folytatjuk.)
