Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-30 / 246. szám

1938 október 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irja s Lustig Géza Gyorsan repü'nek, változnak as idők. Még gyorsabban a felfogások. Cíak tegnap volt, hogy a demokrácia ölre ment e pápasággal. Ma pedig? Ugyanakkor, amikor a tóté is államok szinte tobzódnak ez antiklerikális jelszavakban s a gyűlölködés s a rágalom minden fegyverét latba vetik a katholika anyaszentegyház elleni harcban, mondott, ehol a demokrácia mutatja az irányt, ennek a sajátságos tünetnek az ellenkezője észlelhető. A liberálisok, Angliában épugy, mint Franciaországban, a legnagyobb hódolattal, a legőszintébb elismeréssel szólnak a pápaságról és egyre-másra dobják sutba azokat a vaskos előítéletese-, amelyek az elmúlt évszázad során reájuk nehezüllek. Az encikopedislók nyomón eddig szüntelen azt lobbantották a pápaság szemére, hegy világi célokra tör s a kinccsel, amelyet a megváltó rábízott, hűtlenül sáfárkodik. Ebben a hamis meggy őr ődésben élt s hall olyan páratlan elme is, aminő Cavour volt. De lém, a jelenkor 'örökre megcáfolta ezeket a balgaságokat, mes cáfolta és elavitotta. A pápaság — sua sponte — ünnepélyesen lemondott minden territorális igényéről s azzá lett, aminek indult: fp'rilus síné corpore. Es mini spirituális hatalom, bátran fölvette a küzdelmet a politikai élet hatalmas alakulatéival. Mindig azt hirdették felő:-r, hogy merőben anyagi s politikai érdekek szerint igazodik s jóvalla inkább földi, semmint égi javakra tör. Es íme az Ecclesia mindenét a serpenyőbe dobja olyasmiért, ami csöppet sem anyagi: a lelkiismeret szabadságéért. Annyira kockára veti min denét, hogy beavatottak újból és újból nyíltan mérlegelik: nem kell-é vájjon XI. Piusnak is osztania azt a balsorsot, emt-'y dicső elődjeit sújtotta. Emlékeztetnek szerbeszámba V//. Gergelyre, VII. Ptusra és másokra, akiket számüze^sbe kergetlek a hatalmaskodók. Hogy elképedne Michelet, ha föltámadna 1 És viie együtt Quinft s tutti quanti I öt, akik a pápaságot ugy aifitotték be, mint holmi antikiisztus megtestesülését s nem győiték eléggé ostorozni a szellemi terrort, amelyet állítólag kifejteit, ugyancsak nagyot bámulnának. Bámulnának s kényszeredetten eiösmernék, hogy amit irtak nem volt más, mint pengő érc és zengő cimbalom, a prófétával szólva. Látniok adatnék, hogy az az intézmény, amelyet ők a lelkiismereti szabadság elnyomója gyanánt b'Cimé reltek és káromoltak, ma egyetlen islápja, egyetlen ügyvédje a lelkiismeret szabsdrágának. Sajna, módfelett kevesen figyelik a nagyszerű párharcot, amit az egyház a gomolygó sötétséggel viv. Még kevesebben azokét a kijelentéseket, amikel XI. P ut egyremásra bocséjt szárnyra. Pedig ugyancsak megszívlelendők volnának. Levőként azok, amelyek a fej s a vér mithoszáról lépik le a fátyolt. Százával idéehelnők a nagyszerűbbnél nagyszerűbb allokuciokat.de megelégszünk egeyel, azral, amelyei őszentsége a Confédération Francaise des Syndicats Chrétiens zarándokaihoz intézett csak a minapában. Kereken viszszautasitván ama jelszól, miszerint minden az államért lenne és semmi nincs as állam nélkül, ekként folytattai „Ebben az esetben nagy szabású bitorlással állunk szemközt — mondotta XI Ptus. Mert, ha van s ha volt totális rendszer, de jure s de fecto, akkor az az egyház rendszere. Mert az ember teljességgel az egyházhoz tartozik s kell is, hogy ahhoz tartozzék Hiszen az ember alany Istennek teremtménye, az isteni megváltásnak a tárgya, az Isten szolgálatéban áll és arra rendeltetett, hogy ezen a földön Istennek, a túlvilágon Istennel éljen. Isten gondolatainak, eszméinek, jogainak képviselője pedig egyes egyedül az egyház. Valójában tehéí egyedül ae egyháznak a joga és kötelessége az egyénre való igény totali tésát követelni, csak egyház tarthat igényt az egész emberre, aki egészen az egyházé,lévén egészben Istennek a tulajdona. Erre a pontra nézve semmi kétely nem lehet ebban, aki nem akar mindent tagadni és aki nem akarja magát egészen minden alói kivonni. Ami minket illet, adjunk hálát Istennek, hogy ilyen iskolába járunk és az igazságnak szép s gazdag fényében sütkérezünk." Nemcsoda, hogy Nuchermann páter e nyilatkozat olvasásakkor felujjongott, ekként : „Minden bekövetkezett, amit csak a régi apologéták hirdettek és nepról-napra borzalmasabban igazolódik Keiieler püspök szava, hogy Európa a szörnyűségek poklává váinék azon a napon, amikor a kereszténység utolsó parányi maradványa is eltűnnék belőie. Ép a lelkiinség, ép a hamis totalitás szol Schiff Cipőház Békéscsaba Andrássy ut 5. ajánlja nagyon erős iskola divatos és tartós női kiváló minőségű férfi • fF°a cipóit Szolid árairól és megbízható minőségéről közismert! DIVATHÁZ gélatéban e'követett szellemi öngyilkosság bizonyítja, hogy a kereszténysége k ujabb epokája van bontakosóban, alant a lelkek mélyén." Ámde Őszentsége remcsak a totális államelmélet ellen b°szél és száll pörbe.Talán még jobban elítéli annak kisérő jelenségét, az anlisiemi izmust. Mondják gyakorla ismétli a legszűkebb környezeté ben Bloy nak, a legnagyobb kaIholikus pamfíeli%ténak a jeligéjét: „Az engedetlenek nyeka, amelyet mér Mózee olyan keménynek talált. ellenállott az emberek dühé nek, mint egy erőa fém, amelyen minden szerszám kicorbul. A lovagok kardja B a mohemedánok szablyája ép ugy el öri rejia, mint a csőcselék bunkója." Szükségtelen egyébiránt emlékeztetnünk arra, hogy a pápaság Rómában ugy vigyázott a zsidóságra, mint a szemefényére. Igás, hiába tiltakoztak a szentek s a pépák a népek gyűlölete, irigysége, vaksága ellen. Soha nem hallgattak reájuk. Valahogy démonok avatkozhattak a perbe, a Noctis Spiritus s a hűli gánok ép Ui<y azt hitték, mint a mai zsidóüldözők, hogy igazuk ven. Pedig mér a XII. században elébük kiáltotta clairvauxi szent Bernát: „Ne nyúljatok Izrael fiaihoz, mert ők a Messiás husa és vére s ha bántjátok őket, könynyen megeshetik, hogu az Urnák a szemét sértitek." Felszóialt az üldözések ellen Szent Gergely is. Epugy, mint a pápák közül II. és III. Sándor, III. Ince, IX. Gergely. Ezeknek a sorát sérja be XI. Pius, eki már 1928 ben, pontosan április hetediken ekként körvonalazta álláspontját: „A szent szék megvédelmezte a zsidó népet az igazságtalan üldözésektől eddig is • megvédi ezután is. Ép ugy, ehogyan elítéli a népek közötti gyűlöletet, a legnagyobb mértéhben elitéli ezt a gyü* löletet is, amely az ellen a nép ellen irányul, amely eaykcron Istennek választolt népe volt, azt a gyü'öietet, amelyet manapság általában antiszemitizmus sióval jelölnek." Ezt a szeveret meg is erősítette. Sőt e Civiita Calto'ica utján még pontosabban körülirta a véleményét és megállapította, hogy: 1. Az antiszemitizrrus keresztényellenes. 2. A szószólói távol állanak a katholikus dogmáktól. M'gállepitjtte, hogy pártérdekből o zsidók ellenségévé szegődni sem erkölcsi,sem valiási érdekekből nem igarolható becstelenség. Ami pedig a fsji s a népi ergumen'umokat illeti, ugyanaz a Civiita Cattolica azokra is csat'ar.óban megfelelt. „Még jobban elitéljük az antiszemita he'c politikai formáit, akkor is, amikor elindítói hazafias motívumokra hivatkoznak." Sajna, ebben az esetben nem éli egészen as ódon psroemia: Roma locuts, csuea finite I Rheanmettal Hungária Resntor írógépek gyári lerakatg Javitassa Írógépét k írógép construcleur Békéscsaba, Andrássy-ut 19.