Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-09-30 / 220. szám

30 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 szeptember 21 Végleges megegyezés történt a szudétanémet kérdésben (Éjszaka Ul kettSkor jelenük s) Münchenből jelenti a Német Távirati Iroda 9 Mussolini, Hitler, Chamberlain és Daladier éjjel félegy órakor egyei­menyi írtak aiá a német vidék átengedéssel kapcsolatosan. Mint már a korábbi híradások is beszámoltak róla, a ceheknek a terü!etekat 7—10 napon bellii kell átengedni, még pedig a tiszta német lakossága terüle­ten bizottság ntján és a vegyes területen népszavazás utján. A cse­heknek megtiltják, hogy kivonulásakor rombolást vigyensk véghez, mert kártérítést kötelesek űzetni, amennyiben rombolni lógnak. A magyar és lengyel követelések tekintetében a Sásrgyaíó leieknél az a felfogás érvé­vényesült, hogy a magyar és lengyel lakossága területeket népszavazás nélkül csatolják anyaorsságukhoz. Az olasz lapok szerint teljes kielégítést nyertek a magyar és lengyel követelések A Giornale d'Itélia Münchenből érkezett kéaő éjszakai jelen­tése kapcsán azt a hirt közli, hogy a szudétenémst kérdésbe egy­öntetű megállapodás jött létre és a magyar, valamint lengyel kö­vetelések is teljes kielégítést nyertek. Franciaország egyperces ünnepélyes csenddel adózott a müncheni találkozásoknak Franciaorszőg ée Páris tegnap egyperces ünnepélyes csenddel adósoit a müncheni tárgyalások­nak abban az órában, amikor a négy hatalom vezelő politikusa összeült elrendezni Európa sorsát. Egyperces ünnepélyes csenddel, amelyei a három nagy felekezet papjai imáikkal pecsételtek mep. A franciák a következő terv és beosztás szerint gondolják a müncheni talőlkozások lefolyását: Igen vajszínűnek látszik, hogy a franciák és angolok nem ellen sík a berchtesgadeni tervek alap­ján odaítélendő terüleíek egy­részének azonnal való megszállá­sát. Ha ez a megszállás meg­történik, a franciák és angolok azon lesznek, hogy francia és angol, esetleg más nemzetiségű csapatokból álló fegyveres erő mintegy függönyt vonjon a cseh és német csapatok közé. A franciők számolnak aszal, hogy a tárgyalásnak ebben a fá­zisában feltétlenül beszélni kell majd a magyer és len gyei igényekről is. mert hiszen ezeknek elintézé­se nélkül aligha lehet rnejd megkapni a né­met és különösen az olasz garanciákat, amelyek nélkül pedig a cseh kér­dés rendezése nem tekinthető vég­legesnek. Ha ilyen módon sikerül végleg lezárni a cseh kérdést, akkor Mus­solini valószínűleg előterjeszti az egész európai rendezésre kiterjedő terveit. A XI. Pius pápa rádiószózata XI. Pius pápa tegnap este fél nyolc órakor rődiószósatot inté­zett a világ népéhez. A pőpa szó­zata egyebek között a következő­ket mondja : — Millió és milló ember teljes feszültséggel várja az események folylalősőt. Felszólítjuk a püspöki kart, hogy e. hivők seregével ől­hatatosan imádkozzanak a világ­békéért. Nyúljon mindenki az ima fegyvertelen, da győzedelmes esz­közéhez Világpolitikai események hatása alatt a magyar követelésekről beszéltek a megyegyűlésen Ricsóy-Uhlarik Béla főispán erélyes rendszabályokat helyezett kilátásba a rémhírterjesztők ellen (A B. K. tudósítóiéi jelenti.) Békésvármegye Torvényhelósőgi Bizottsága tegnap délelőtt hatal­mas érdeklődés mellett tartotta rendes közgyűléséi Ricsóy-Uhlarik Bőla dr. főispán elnökletével. A nemzeti Hiszekegy elmondása ütőn Ricsóy-Uhlarik Béla dr. a követ­kező megnyitó beszédéi mondotta el : Tekintetes Térvényhatósági Bi­zottság 1 — A világtörténelem megváltoz­hatatlan törvényszerűsége, hogy nemzetekkel ssembsn elkö/elett kirivó igazságtalanságok véglege­sen nem rögzíthetők le, s az el­nyomatást előbb vegy uíőbb min­dig es igasséK győzelme követi. Husz évi nehéz és sokszor sziníe elviselhetetlen szanvsdég, s a ma­gyar haza után való végtelen vá­gyakozás, rengeteg megaláztatás ulán, végre láthatóan közeledik egy millió felvidéki magvar testvé­rünk számára a felsiabadulősnak az órája, e ha az anyaországhoz való visszatérésig sok megpróbál­tatás és küfdelem vár is a ma­gyar nemzet összességére, a be­teljesülés még sem maradhat el, a iámét büszkén és boldogan vall­hatják magukat magyarnak a szé­gyenteljes cseh jőrom alatt síny­lődött testvéreink. — Külföldi nagy barőtaink tá­mogatása segil bennünket a ma­gyar igazság nagy győzedeménél, hogy azonban nem elhagyatottan és reménytelenül állunk a törté­nelem ezen uj fejezete élőit, asl kizárólag a magyar nemzet világ­történelmileg is nagy Fiának és egyedül hivatott Veíérének, Ma­gyarország Kormányzójának, vitéz nagybányai Horthy Miklósnak kö­szönhetjük. — Inditvőnyozom, hogy a tör­vényhatóság mai közgyüléae a magyar feltámadős érdekében vég­Kelt önfeláldozó tevékenységéért Főméltóságu Kormányzó Urunk­nak törhetetlen ragaszkodással és mély hódolattal köszönetét nyil­vánítsa éa Isten bőséges áldását ás kegyelmét kérje további ország­és nemzetépítő munkájára. — Sajnálattal kell m gsmlekez­nem arról, hogy amidőn a magyar nemzet minden felelős tényezője teljes erejével a magyar siker ér dekében végez önfeláldozó mun­kát, akkor egyes lelkiismeretlen és kishitű egyének, menekülési szándékot hangoztat­nak és itt a megyénkben is a legvadabb év legképtelenebb ha* zug rémhírekkel merészelik nyugtalanítani a köz/é­lejiényt, s a nemzet ezen sorsdöntő órái­ban defaitista hangulatot terjeszte­nek gyáva egyéniségük következ­tében. Nemesek megvetéssel kell elfordulnunk ezektől, a magyar­ságra méltatlan elemektől, hanem példás és radikális büntetéssel fog­juk sújtani az ezer éves magyar nemzetnek ezen — c»ak hétköznapi életben — hő»ködő parazitóit. — Elvben bejelentem az igen tisztelt Törvényhatósőgnak. hogy as 1929. évi XXX tc. 65. § (3) bekezdése alapján Gallotsik Elek dr. orosházi ügyvédet !'<tzte;etbeli vőrmegyei főügyésszé, Raskó Sán­dor dr. szolgabírót pedig tisztelet­beli főszolgabíróvá kineveztem. A főispán be izédét nagy tet­széssel fo«ad!a a közgyűlés. Napirend előtt kért enaedélyt Kovácsy Albert (Oroahőr,a), aki azisal kezdte beszédét, hogy a mai események mellett Békésvőr­megye sem mehet el minden to­vábbi nélkül. Kifejtette, hogy a mostani történelmi időkben elő­térbe jutott a magyar igacság. Hangoztatta, hogy a politikai bosaorkőny konyáhban 20 évvel ezelőtt kifőztek egy torz államot, emeiy állandó tűzfészekké vőlt Európában. Mindnyájunk vágya, hogy ez a mondva csinált állam csak a múlté legyen. Elsőnek a magyar nép őszinte barátja Mus­solini (Éljenzés) kijeniette, hogy a magyar követelések nélkül nem lehet megoldani a vőlságot. Hivatkozott eaulán Magyaror­szág többi őssinte barátjára, akik magukévá tették a magyar ügyet. Kifejtette, hogy Imrédy Béla mi­niszterelnök és magyar kormány erélyesen és önérzetesen képvise­lik a magyar érdíkeket. Javasolja, ho áy a közgyűlés háláját távira­tilag fejenze ki Mussolininek, Hit­lernek, Mosczisky elnöknek és Im­rédy Béla miniszterelnöknek. A közgyűlés egyhangú lelkese­déssel tette magáévá a javaslatot és a főispán határozatilag kimon­dotta. hogy a törvény hatósági bi­zottság táviratilag üdvözli a fenti államférfiakat. Az alispán jelenléséhez, (ame­lyet már közöltünk) ellőnek Te­legdy Lajos dr. szólalt fel és arra mulatott rá, hogy a vármegye fő­ispánja és alispánja a legnagyobb jóakarstlal intézik a vármegye szociáüe ügyeit. Sérelmezte, hogy a községektől 10 napon beiül kér­nek szociális ügyekről kimutatást. Kijelentette, hosiy a munka több hó­napot kíván. Továbbá a munkás lakások lehetetlen állapotáról be* ssélf. Megfelelő munkás lakásokat kellene építeni. A kormány elren­delte az egészségházak építését, ezzel szemben itt alig történik va­ami. Kevesli nszegény gyógysze­rekre előirányzott összeget. Eien a téren nem szabad sporólni kéri, hogy a főispán ezekben a kérdé­sekben jérion el a vármegye ér­dekében. Örömmel látja az alis­páni jelentésben, hogy fokozott tevékenységgel kívánja eilátni a közjóléti ügyeket. Kéri a törvény­hatósági bizottságot, hogy a fő­ispánt és az alitpánt támogasssa munkájában. (Éljenzés). Mitlasovszky János (Orosháza) •jóvátette, hpgy Orosházán egyet­len szülőszoba volt, de jelenleg olyan állőpotban van. hogy nem felel meg a célnak. Kéri az alis­pánt, hogy amennyire lehetséges orvosolja a bajt. Márky Barna alispán válaszolt ezután a falszolalásokra és Te­legdy Lajos dr. (Békés) felszóla­lására kijelentelette, hogy Bákés­vérmegye tartozott az elsők közé, mely munkáslakósokat épitetl s az erre irányuló törekvést öröm­mel teszi magőévá, da egyelőre a szüeséges összeg nem áll rendel­kezésére. Az egészségügyi prob­léma megoldása hihetetlen össze­get emésztene fal és csak hosszú évek kitartó munkája áran lehet­séges megoldás. Mitlasovszky Jőnos dr.-nak ki­jelentette az alispán, hogy kár hogy a felszólaló korábban levél­ben nen jelentette ba az esetet, akkor már hamarabb segíthetett volna a bajon. A megyegyülés ezuián egyhan­gúlag elfogadta az alispáni jelen­tést, majd rátértek a tárgysorozat megvitatására, amelynek kima­gasló pontja az árvaszéki ülnöki állás betöltése volt. A közgyűlés az állást Raskó Sándor tb. főszol­gabíróval töltötte be. A megyegyülés déli 12 órakor ért végeit. Értekezletet tartanak szombaton a békés­csabai Légoltalmi Liga körzetvezetői (A B. K. tudósítója jelenti) A Légoltalmi Liga vasárnap meg­alakult békéscsabaicsoporlja szom­baton délután körzetvezetői érte­kezletei tartanak. Az értekezlet tárgya a lakosság légoltalmi ki­képzésének megszervazeae. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre

Next

/
Thumbnails
Contents