Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-09-30 / 220. szám

1938 szeptember 23 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 A Manchester Guardian irja : A világ legbékésebb határa minden bizonnyal az, amely az Egyesült Állán kat választja el Kanadától. Negyven évi munka utón éppen mo^í végestók be felülvizsgálatát. A határ 1300 mérföldön az éssaki szélesség 49. köre mentén halad s a vidék oly ved, hogy e nagy hosz­szuságban csupán tizennégy ut vezet egyik országból a másikba. Körülbelül 3 láb maeaa kövek jel­zik a határt; as 1300 mérföldnyi területen összesen 959 határkő van. Az első számú határkő grá­nitból készült és 20 láb magas. A határvizsgálóknak többnyire lovon kellett járniok, mert a határvidéken alig vannak kocsiuíak. B. L. Jacnl irja a londoni „Bri­tannia and Eve" cimü folyóiratban, hogy a holloway i női fogházban iett látogatása alkalmával azt ta pasztalta, hogy a legtöbb fogoly ki van festve. A rúzst legtöbbször pirosiedelü könyvekről szedik le. Ezért legnépszerűbbek a fogház könyvtárának könyvei közül a pi­rosfedelüek. A púdert fogpor he­lyettesíti, szemöldöküket és szem­pilláikat pedig közönséges ceruzá­val rajzolják sötétre. Cr. Wilfred J. Fűik, az ismert amerikai lexikon- és szóiá^szer kesztő szerint az átlagos kutya szólóra hatvan szóból áll, any­nyiból, mint a másféléves gyer­meké. — Aki kevesebbre becsüli a kutyája szókincsét, — mondja dr. Funk — jegyesze csak fel a szavakat, amiket megért s megle­petéssel fogja látni, milyen terje­delmes szókinccsel rendelkezik. Rendszerest tanítással 250 szóig is ki l*het bővíteni a kutya szó­tárát. Állítólag a következő tíz s'íót ismerik legjobban a kutyák : í. ugass, 2. csend, 3. maradj olt. 4. ülj le, 5. gyere. 6. jónepol, 7. gyorsan, 8. ágy, 9. étel, 10. csont. Meglepetéssel állapította meg dr. Funk, hogy ezeken a szava­kon kivül milyen sok kutya ismeri még a^ „csók", „szégyeld megad", „rossií" szavakat. Október 10 én, Kina nemzeti füg­getlenségének ünnepén bankettet rendez dr. Kuo Tai Csi londoni kinai nagykövet. Minden bizonnyal ez lesz a világ legegyszerűbb ét­rendű diplomata bankettje. amen b­nyiben csupán egyetlenegy ételt, rizst fognak felszolgálni. A legújabb altató : a „szobafor­rás". Amerikában éa Angliában sok rosszul alvó ember szerelteti fel az uj készüléket, mely csende­sen csörgedező forrás hangját utá­nozza. A készülékben valóban viz csobog, de ezért nem növeli na­gyon a vízfogyasztást, mert mindig ugyanaz a vízmennyiség forog ben­ne. „Az álmot, ezt a népies szó­rakozást megkönnyíti a „szoba­forrós" felszerelése", mondja a Ti­mes. munkaalkalom kubikosoknak — napi 5-6 pengős keresettel (A B. K. tudósítója jelenti.) Illetékes helyről közlik a várme­gyében esetleg munkanélkül lévő kubikosmunkásokkai, hogy jó ke­reseihez (nepi 5—6 pengő) juthat­nak, hogy ha minél előbb jelent­keznek szerszámaikkal Békéscsa­bán, az I.-ányi ucca 2. ez. alatt, a Nemzeti Mur.kaközpont vezetőjé nél. Minthogy a munkaalkalom nem Békés vármegyében van, a mun­kahelyre való és a hazatérő vas uti jegyet, illetve útiköltséget is megkapják és fizetéselőleget is kap­nak a munkások. Ember és gép jelentősége és aránya a hadviselésben ősidőktől fogva törekedett az emberiség arra, hogy erejét gépek falhasználásával növelje. A harc ban is a fegyverek fejlődése foko­zatosan visszaszorította a testi erő uralmát s tette jelentőssé az erkölcsi erőket. Az ókorban használt fegyverek beszerzése nem okozott nehéz­séget, könnyű volt pótolni a be­állott hiányokat. Á támadó és védő fegyverek technikája egyen­súlyban volt. A puskapor és lőfegyverek fel­találása hatalmas változást idé­zett elő. A fegyverhatás jelentő­ségében nyert, a harcászat ezzel függő viszonyba került. A tapasz­talat mutatja, hogy az erkö'csi erők foka, az anyagi erők hatá­sával szoros és elválaszthatatlan kö'ciönhatásban áll. A tűzgépek beállításával egyre jobban felbomlik a haderők kö­srölli fegyverkezési egyensúly. Egyre fokozódik az ipar háborús jelentőlége. A felszerelés szapo­rodása. az anyagi szükségletek kielégítése erősen növeli a hábo rus költségekel. Sulyoibodnsk a kiképzéssel szemben támasztott követeiményak, megnehezedik a vezetés munkája. A fegyverek fejlődése és szapo­rítása kihat a hadsereg összeté­telére is. Két harctényezőnek — a lököerőnek és a tüterőnek — ez összehangolása, arányosítása képezi már a harcászat és had­seregszervezés vezérfonalát. A francia forradalom a háborút ez egész nemzet ügyévé avatja, néphadsereg lép a törlénelem porondjára. A nagy hadseregek fölállítását, mozgatását, ellátását a gép. a vosut teszi lehetővé, mely a tömegmozgatás főeszköza maradt. A távírógép módot nyújt a veze­tésnek az egymástól térben szét­választott csoportoknak egységes akarat szerinti felhasználására, bevetésére, esálial a cselekvések összhangénak biztosítására. A XIX. század végén rohamo­san folytatódik a hadviselés me­chanizálása. Egyre jelentősebb találmányok sorozata Indítja meg ezt az átalakulást. A seálliió szol­gálatban még dominál a vasul, de már jelentkeznek a robbanó motc.ok. A gyáripart az automata gépek tömege erősiti. Rohamosan fejlődik a ítüzr ség, a géppuska megjelenése pedig forradalmasítja a harcászatot. A hadigépek egész sorozatához csatlakozik a kor­mányozható léghajó és a repülő­gép. Az önműködő gépek elsősor­ban a védelemnek kedveztek. Á támadásnak csak akkor van si­kere, ha a védővel szemben er­kölcsben és támadó gépek ham­sában fölényt tud felmutatni. En­nek felismerése diktálja a haderő gépesítésének tempóját. Folyik ugyan mindenütt a hadseregek mechanizálása, de a szükséges fölény nincs biztosítva a támadó számára. Et idézte elő az állás­harco*, mely a támadó részéről az áttörésre való törekvést köve­telte. Az áttöréshez mély tagozás, fegyverzeli és anyagi fölény, ha­talmas tüzoltalom szükséges. A hihetetlen nagy anyagfogyasz­tás szükségessé teszi, hogy a hát­ország egyetlen nagy hadianyag­gyárrá alakuljon át. Igy folyik a gazdasági háború is, ahol a so­rompó a harcos és polgár között megszűnik. A harcászat a gépek harcává vált, de nem lehet mindent a gépre alapozni, mert a gép ura és megteremtője az anyag borzal­mas tomboláséban is halytállani tudó, bátor ember. Tudjuk a világháborúból, hogy a gépek és anyag, jelentőségben «<iyenranguak az erkölcsiekkel. Nagyhatású támadógépeket állit be mindin hadsereg fegyverkezé­sébe, szaporítja a harckocsikai, légi erőket, motoros kötelékeket stb., de gátat ssab ennek az or­szág anyagi (ipari) teherbírása. A gép sok embsrt pótol, de viszont a hátországban sok szakképzett kezet fog le. EE is korlátozólag hat a gépesítés mérvére. A gépek kimagaslóan fontosak lesznek, de az ember örök harcos tulajdonságai.- bátorság, kitartás, önzetlenség, hazasz 3retet és fa­gyelem változatlanul döntő ténye­zők maradnak. A gépeket ember teremtette, ember irányítja, a bru­tális gép felett csak az emberi géniusz diadalmaskodhat. 800 árdrágitó ellen eljárást inditottak a fővárosban (A B. K. tudósítója jelenti.) A gazdasági minisztertanács PZ élelmiszerellátás terén mutatkozó legutóbbi jelenségekkel foglalkoz­va, tudvalevően erélyesen állást foglalt részint a szórványosan mu­tatkozó árdrágítás, másrészt az áruelrejtések ellen és ezek meg­akadályozására a szigorú rende­letek egész sorát készül kibocsá­tani. Budapest székesfőváros vezető­sége részéről az elmúlt hetekben minden intézkedés megtörtént, hogy a fogyasztóközönség élelmi­szerszükséglete zavartalanul nyer­jen kielégítést. A főváros széles­körű és állandó vizsgálatot tartott a hentes- és élelmiszerüzletekben. II „flPOLLO FILm5ZinHÓZ TEL: 239. Sseptember 30 Az álarcos grófnő Előadások kezdete hétköznap 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Naponta az első előadás zóna. Az úgynevezett repülőbizottságok nagyon sok ilven üzletet vizsgál­tak. Mintegy 800 hentes- és élei­miszerkereskedővel szemben in­dult meg ae e'járás és esek meg­büntetése máris folyamaiban van az élelmiszerkihágási bíróságon. Békéscsaba-Felsönyomás postaügynökség helyett­levélfelvevö vasúti állomás (A B. K. tudósítója jelenti.) A garendási „Békéscsaba—Felső­nyomás" posiaügynökséget a sze­gedi postaigazgatóság szeptember 29 tői megszüntette. Szeptember 30 tói, péntektől kezdve a geren­dási vasútállomáson ugyancsak Békéscsaba—Felsőnyomás elneve­zéssel levélfelvevö vasutiállomást léteiitett a postaigazgatóság, ahol postai értékcikkek árusítását is végiik. A vidéki nyiltárusitásu üzletek vasárnapi munkaszünete (A B. K. _ tudósítója jelenti.) Szeptember 25-én vették kézhez a Kereskedelmi Érdekképviseletek a kereskedelemügyi miniszternek a nyitárusiiáfu üzletek vasárnapi és Szent István napi munkaszünetére vonalkoró randeletének tervezetét, mely az eddigi helyzettel szemben lényeges változtatásokat tartalmaz. A tervezet értelmében október 1 tői március 31 ig teljes munkaszünet kötelező. A nyári időszakban Budapesten a túlnyomóan élelmicikkek árusí­tásával foglalkozó üzletek reggel 7-től 8 ig tarthatnak nyitva. Lénye­ges megszorításokat tartalmaz a tervezet a vidékre vonatkozólag. Vidéken azok a városok és köz­ségek, ahol vasárnap hetivásárt tartanak, reggel 6 tói 9 óráig jogo­sultak árusítani, azok a városok és köz­ségek pedig, ahol he'i­vésár nincsen, csupán reggel 6 tói 8 óráig. A nyári időszak április l-től szeptember 30-ig tart. A vidéki városok és köiségek ke­reskedőinek többsége jogosult en­nél rövidebb, vagy teljes munka­szünetet kérni a II. fokú iparható­ságtól. a II. fokú iparhatóság vi­szont ilyen kérelem nélkül is meg­szoríthatja az árusítás időtartamát. A kereskedelemügyi miniszter 8 napi határidől szab meg az érde­keltségek részére véleményük nyil­vánítására s igy vasárnapi üzleli munkaszünet országos kiterjesztése előreláthatólag rövid időn belül életbe fog lépni. A rendelettervezet a mészáros- és hentesüzletek nyit­vatartási idejét nem érinti.

Next

/
Thumbnails
Contents