Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-07 / 150. szám

ARA FILLÉR Békéscsaba, 1938 julius 7. csütörtök 66. évfolyam 150. szám A felsőház is megszavazta az uj kisajátítási elvet Változatlan szövegezésben elfogadták a szesztörvényf — Juhász Andor érdekes interpellációja a rendőrség fokozottabb védelméről (A B. K. tudósítója jelenti.) A felsőház tegnepi ülését tíz óra­kor nyitotta meg gróf Széchenyi Bertalan elnök. Az ülést nagy ér­deklődés előale meg nemcsak a napirenden szereplő törvényjavas­latok várható érdekes vitája miatt, hanem azért is mert napirend élőit Juhász Andor, a Kúria ny. elnöke Interpellációt intézett e belügy- ée igazságügy­miniszterhez ez u'óbbi időkben a közbi*toneé£Í kösegek e'len mind sűrűbben elkövetett merényletek tárgyéban. Juháise Andor felszó­lalásában többek közölt a követ­kezőket mondotta : — Reggelenként sunte félve vet­tem kezembe e lepoket, hogy nir cs e bennük megint ujabb meg­döbbentő hir a rendőri, vagy a Ciendőri kö^e^ek eilen elkövetett merényietekről. Nam régiben vi­déken egy rendőrnek halálos ki­menetelű, a műit napokban pedig a fővárosban két rendőrnek tulyo* sebeeüiéssel végződött megtáma désáróí volt hir. A társadalom &a lakja mind bétrabbsn és bálreb ban támad a r<sr.d őreire. — A legmélyebb hálával éi elismeréssel vagyok eltelve a köz- i rend hőseivel szemben. Életük kockáztatásával teljesítik nehéz kötelességüket, őrködnek a polgárság személyi és vagyonbiz­tonsága faiéit. A társadalomnak is teljes odaadással kellene melléjük állani a vesaedelemben, da leg­löbbsíör csak néma kötőmbős­séggei tekintik szolgálatukat. A bCnletőtörvénykönyv és a hatósági közegek védelméről szóló törvény megfelelően revidióiandó volna, hogy a gansszterizmus továbbfej­lődései megakadályoztassák. Aki réjuk emeli a kezét, villám­gyorsan a legsúlyosabban és a legtgf'gorubbbüntetésben kall, hogy részesüljön. — Interpellációm szövege a kö­vetkező : A közrend és közbizton­ság érdekeben elérkezettnek látja-e az időt az igazságügyminiszter és belügyminiszter ur, hogy a bűn­íetőtörvényköny és az azt kisgé­ezitő uj&bb törvények nuvelíáris uton való haladéktalan módosítá­séval a rendőrség és a csendőrség tagjai a jelenleginél hathatósabb védelemben s as ellenük elköve­tett merényletek szigorúbb meg' törlésben részesüljenek. (Allalános nagy taps.) Gondoskodni hell a rendőrség létszámának emelésérőll Keresztes-Fischer Ferenc bel ügyminiszter nyomban válaszolt ai interpellációnak a belügyi tárcára vonatkozó részeire. Köszöneteit mondott az elismerésért és meg­értéséért, amellyel a rendőrség de­rék munkájával szemben viseltet­nek és azért, hogy az interpellá­cióval a közvélemény figyelmél újból ráirányították arra a nehéz feladatra, amelyet ezeknek as em­bereknek végezniök kell. Az in« terpelláció mér rámutatott a segí­tés módjaira is, mert tényleg a létszámemelésről és a felfegyver­zés nivótartáséról kell gondos* kodnl. — Ma a gangssterismus nagy­városokban egyre jobban erősödik és ezért a rendőri kötegeket a modern követelményeknek meg­felelően kell felszerelni. A rendőrség felszerelése se fe­lel meg a modern idők követel­ményeinek. Örömmel jelentheti azonban, hogy a beruhásási program során egy összeget ki tud haeilani arra a cálra, hogy Ja rendőrséget mo­dern falszereléssel lássák el. A belügyminiszter bejelentését a felsőház minden oldalán nagy helyesléssel fogadták. Ezután Mikecz Ödön igazság­miniszter bejelentette, hogy mun­kában van olyan intézkedés, mely a csendőrség és a rendőrség kö­zegeit hatályosabb védelemben ré­szesíti. Korszerűen kell ennek érdeké­ben módosítani a felfegyverzési és fegy­verhasználati utasításo­kat. A büntetőtőrvénykönyv annakide­jén nem ismerte fol eléggé e cé­lok jelentőségét. — Megfontolás tárgyává fogjuk tenni — folytatja as Igazságügy­miniszter, — nem szükséges e a minősített bűnesetek kőié felvenni a hivatásuk közben hatósági kö­lesek ellen intézőit támadásokat, amelyeknek legenyhébb büntetése az életfogytigleni fegyház lenne. A felsőház a miniszterek vála­szát tudomásul vette, majd meg­kezdték a napirend tárgyalásé'. Báró Vay László mentelmi jogát nem függesztették fel, gióf We/n­ckheim Jócsef esetében padig a feUőhés a mentelmi jog felfüg­gessté»e mellett határozott. A 33 as bizottság félévi jelen­tése kepeién Szőke Gyula, a fo­kozott állatvédelmet sürgette és ki­fogéíolla a gyósyiíó szérumok drá­gaságát. Szíranyavszky Sándor föidmive­lésügyi miniszter infua is elismerte, hogy a szérumok drígök, és ezért a kormány támogatja azt a törekvést, hogy kartellen kivüli szérumgyár létesüljön. A felsőház ezután vita nélkül elfogadta a Szent István király em­lékére Székesfehérváron tartandó ország­gyűlésről szóló törvényjavaslatot és utána áttért a hegyközségekről és a szőlő és a gyümölcsgatdál­kodásról szőlő törvényjavaslat meg­vitatására. A hegyközségről, valamint a szőlő* és gyümölcsgasdálkodásról szóló javaslat vitájában Papp Kál­mán erjól bessélt, hogy hiányzik az exportlehetőség, nincs belső borfogyasztás nagyok ;as adóter­hek. G;óf Jankovích-Bésdn Józttf azt kivánta, hogy a szőlőterületeket kerítsék el, mert vadástatok al­kalmával sok kár eeik bennük. Szabd Iván arról beszélt, hogy a mezőgazdaság problémáit nem lehet a fcölda&ztal mellől intézni. Megfelelő szekértőre van szükség. Szíranyavszky földmivelésügyi miniszter hangoztatta : a törvény­javaslat gondoskodik arról, hogy a hegyközségek anyagilag meg­felelően megalapoizoliak legyenek. Nem volna helyes, állami támogatást vennének igénybe. ha A szociális politika nem gyengítheti a magyar jogot — R4 kell szoktatni as egyede­ket arra — mondotta a minisater, — hoay lehslőieg a maguk lábán járjanak és csal? végszükség ese­tén vegyék igénybe a» álismnak erou-iy is nagymértékben igénybe vett erőit. A miniszter beszéde utén elfogsdiék a javaslatot, majd megkezdték a szeszegyedáruság­ról ssóíó javes'at tárgyalását. Meskó Zoltán tábornok-orvos szerint a feisőház bizottsága kon­zervatív és egyéni érdekeket vé­delmezett, amikor a módosításo­kat elfogadta. A bizottság a szesskertel vé­delmét szolgálta, ami a közvéle­ményben nagy meglepetést váltod ki, A törvény végrehajtását lehe­tetlenné tennék, ha kisajátítással kepctolatban évekre nyu'ó perekre adnának lehelőséfe-et. A törvényja­veslel et» élíam érdekeit szolgálja A inukban sserzelt jogok nem válthatók át hatalmas tőkévé és nem tekinthelő örökös jognak. Helyteienüi járt el a felsőhál bi­zottsága. amikor nem a tárgyila­gosság és áldozatkészség, hanem az egyéni érdekek védelmének ál­lásDonljára helyezkedett. Papp József arról beszélt, hogy szükség van az ipari szeszgyá­rakra is. Az agráriusok se köve­telték az ipari szeszgyárak meg­szüntetését, caak a kontingens leszállítását a maguk javára. A felsőházi ellenzék nem a mono­póliumot és a szeszkartelt vádi és nem nemzeti ajándékról van itt szó, hanem arról, hogy sem a keresztény, sem a szociális politika nem gyengilheti a magán­Jogot és azon garanciákat, melyek a tulajdonjog évszázados alapjai. Még Széchenyi kezdeményezte, hogy a törvénykönyvbe beiktas­sák ama jogelvei: kisajátítás csak teljes és valódi vagyoni kártala­nítás mellett történhet. A törvény­javaslatot nem fogadja el. Szeberényi Zt. L^jos elfogadta a törvényjavaslatot, bármennyire is sajnálja, hogy a magántulajdon­hoz hozsányulnak. Reményi Schnetler Lajos pénz­ügyminiszter válaszol!. A felszóla­lók között a lényegben egyetértés uralkodott. Az a gyáros, akitől a termelési keretet megvontuk, ast tehetné gyárával, amit akar, de közérdekből kell, hogy esek a monopóliumtól megfosstotl gyárak, mint tartalékok megmaradjanak, mert elkövetkezhet olyan idő, amikor nagymértékben fokozni kell a szeszter­melést. Nem marad tehát más ut hátra, mint a kisajátítás és kártalanítás. A felszólalók közt eltérés csak a kisajátítás árának megállapítása tekintetében volt. f

Next

/
Thumbnails
Contents