Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-07-07 / 150. szám

26 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 julius 3 ! Különváltan élő felesége lakása előtt mellbeszurta magát az elhagyott férj Az életunt embert súlyos állapotban szállították a békéscsabai kórházba — A feltőhíz egyesített bizott­ságéi azt javasolta, hogy a bíróság a kisajátítási törvény alapján álla­pítsa meg a kártalanítási árat. A kisajátítási törvényt azonban a jelen esetre alkalmazni nem lehet. — Egészen különleges helyzet­ben, különleges törvényt kellene alkotni, nehogy bizonytalanság áll­jon elő. Néhány részletkérdésre válaszolt, majd a javaslat eredeti szövegében való elfogadásét kérte. A felsőház általánosságban elfo­gadta a szeszjavaslatot, majd meg­kezdődött a részletes vita. A jegyző felolvasta a bizottság­nak a 23. § ra vonatkozó módo­sítását, amely szerint a kisajátítási ér ellen a kisajátítási törvény alap jón lehetőség van bírói jogorvos­latra. Gaár Vilmos szólt a módosi* tóshoz. — Mi, akik a bizottságban ke­resztülvittük a módosítást, teljes mértékben át vagyunk hatva a jelenlegi kormány iránti bizalom­tól. A bizottságban való állásfog­lalásunk az igazság és a jog vé­delmében történt. A kisajátítási tervezett formája, ahogy a kor­mány óhajtja, nem felel meg sem a té­teles tőrvényeknek, sem az igazságnak, sem _ az etikai jognak. Vissza kell utasítanom Meskó Zol­tánnak azt a megjegyzéséi, hogy mi, akik a módosítást megszavaz­tuk, a szeszkarteinek nemzeti aján­dékot akartunk adni. Tisztában kell lenni elsősorban azzal, hogy szeszkartel tulajdonképpen nincs is. Az egyéni gazdálkodás alap ján álló államban nem lehet ae állam feladata, hogy az egyesek munkájával megszerzett vagyont ellenérték nélkül elvegye, még köz­célból sem. Tomcsányi Móric elismerte, hogy e felsőház bizottságénak intenciói elvi szempontból helyesek és in­dokoltak voltak, de a bizottság módosítása jogilag nem állhat mear. Reményi Schneller Lajos pénz­ügyminiszter ismét felszólalt. Rá­mutatott arra, hogy a jövedelme­zőséget gondos mérlegeléssel ál­lapították meg. Amit az óllam a gyáraknak fisét, megfelel a mai értékeknek. A szavazás következeti. A fel sőhéz többsége as eredeti szöve­gezést fogadta el s a szeszjavas­laiot végszerkei etében is elfogadta módosítás nélkül. Következett a Nemzeti Bank re­formjáról szóló törvényjavaslat tár­gy fláaa. Székács Antal helyesli a Nemzeti Bank alapszabályainak módosítá­sát, különösen as agrárváltók in­tézményének bevezetését. Elisme­réssel szólott erről az óvatos elő relátó pénzügyi politikáról, melyet a Namzeti Bank az ország érde­kében folytat. Ezután elfogadták a Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatot, majd különböző nemzetközi egyez­ményekről szóló jelentéseket foga­dott el a fe'sőház vita nélkül. A napirend letárgyalása után Radvánszky Albert báró elnök be­jelentette, hogy a felsőház meg­kezdi nyári szünetét. Legközelebbi ülését előreláthatólag ősszel tartja. Ezzel a felsőház ülése két óra után néhány perccel véget ért. (A B. K. tudósítója jelenti.) Megdöbbentő öagyilkossági kísér let történt tegnap délután fél négy óra tájban Békéscsabán. Gáltczki János 40 éves békéscsabai keres­kedősegéd, Csánvi ilcca 32. szám alatti lakos, a Feleőkörössor 11. számú ház előtt egy hatalmas zsebkés­sel mellbeszurta magát, azonban nem vesztette el eszmé­letét, hanem a kerítésnek dűlve megvárta, mig a járókelők segíte­nek rajta. A járókelők ezután ér tesitették az esetről a mentőket, akik pillanatok alatt a helyszínen termettek és a szerencsétlen em­bert beszállították a békéscsabai kórházba, ahol nyomban ápolás alá vették. Gáliccki különváltan él a fele­ségétől és tegnapelőtt arra kérte ez asszonyt, hogy térjen vissza hozzá, majd amikor a felesége megtagadta kérését, meg­fenyegette, hogy megöli, mire az asszony életveszélyes fe­nyegetés miatt feljelentési tett a | rendőrségen. Gőliczki később ki­jelentette, hogy amikor feleségét megfenyegette, nem volt józan. Egyelőre nem tudni, hogy a ke­reskedős8géd milyen szándékkal, de újból fel akarta keresni a fa­leségét a Felsőköröisor 11. szóm alatti lakásán, azonban, amikor odaért, zárt ajtói talált, da zörge­lésre életjelt adott magáról a fe­lesége és visszament a lakásba kulcsért. Amikor az asszony kinyitotta az ajtót, megdöbbenve látta, hogy férje támolyogva dől ne­ki a kerítésnek és mel­léből ömlik a vér. Ekkorra már több járókelő is a helyszínre ért és igyekeztek sa­gitségére lenni a szerencsétlen embernek, majd kihívták a men­tőket. A kórházban megállapították, hogy Giiiceki zsebkésével a szív alatt mély sebet ejtett, da a kés pengéje szerencsére nem érte a szivet s így bár állapota megle­hetősen súlyos, da nem életveseé lyes. a vádlott ezen tényeível igenis elkövette az álla­mi és társadalmi rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bün­tettet. Mégis a tábla ugy találta, hogy as enyhítő szakasz alkalmazásá­nak helye van, mert a vádlott nyíltan müködötl, mint kezdemé­nyező és vezető, működése tehát ellenőrizhető és éppen ezért a működése folytán előállható ve­szély is kisebb voli. Enyhítő kö­rülménynek vette a királyi Ítélő­tábla, hogy Siálasi teltének indi­tóoka korlátlan politikai rajongása. Az ítélet ellen a vádhalóság képviselője, valamint a védő egy­aránt semmiségi panaszt jelentet­tek be a Kúriához. Rögtön uténa felállott Miskoíczy Ágost dr. és a következő indít­vány! tette i — Tekintettel a meghozott íté­let eulyosságára, indítványozom, hogy a királyi ítélőtábla helyezze előzetes letartóztatásba a vádlot­tat, mert szökésétől alaposan tar­tani lehet. A tanács határozathozatalra vo­nult vissza, majd pár perc múlva újból bevonult az ítélkező tanács és az elnök kihirdette a határo­zatot. amely szerint a királyi íté­lőtábla Siálasi Ferenc nyugal­mazott őrnsgy előzetes letartóztatását elrendeli. A védő ez ellen rögtön felfo­lyamodást jelenteti be. Adóügyekben rendkívüli választmányi ülést tart a Kereskedelmi Csarnok csütörtökön (A B. K. tudósítója jelenti.) A Kereskedelmi Csarnok elnöksége a választmányt csütörtök este fél 9 órára rendkívüli ülésre hivta össze. A szokatlan egybehivásnak az az oka, hogy a békéscsabai adóhivatal felhívta az egyesületet, hogy szakmánkint 2 kereskedőt delegáljon a nettó haszonku'csok tekintetében lefolytatandó tárgya­lásokra. Ugyancsak ez a választ­mányi ülés foilelkozik az uj va­gyonadó végrehajtási utasítása alapján az üzleti leltár és készle­tek forgalmi értékeinek meghatáro­zásával. A tárgyak nagy fontossá­gára való tekintettel az elnökség teljes számú megjelenést kér, de örömmel látja az érdeklődő nem választmányi tagokat is. Előléptetések a békéscsabai rendőrkapitányságon A Budapesti Közlöny szerdai szómának közlése szerint a békés­csabai m. kir. államrendőrség ka­pitányságánál julius elsejével as alábbi előlép'eiéssk történtek: amint tegnap már jeleztük, dr. Bor­dás Árpádot, a kapitányság veze­tőjét. valóságos rendőrtanécsossá, dr. T. Papp Z«gmond rendőrfogal­mazót valóságos rendőrkapitánnyá, dr. Molnár Ferencet valóságos rendőrfogalmasővó, vitéz Koncz Bélát kilenc: dik fizetési osztálybeli detektivvé, Bárd De2sőt hivatali segédtisztté léptették elő. Háromévi fegyházra ítélte a tábla Szálasi őrnagyot és elrendelték előzetes letartóztatását (A B. K. tudósítója jelenti.) A királyi ítélőtábla hélfőn kezdte meg tárgyalni Szd/así Ferenc nyu­galmazott őrnagy ismeretes fcün­ügyél. Keresztessy Gyula dr. táblai tanácselnök, a szüneti tanács el­nöke as itéletkihirdetáet tegnapra tűzte ki. Már jóval fél Hzenegy előtt zsú­folásig megtelt a tárgyalóteremhez vezető folyosó, amelyet ezúttal is rendőri készültség szállott meg. Birók, ügyéssek, hírlapírók — köz­tük több külföldi újság tudósiiója, — s ezenkívül nyilaskereetes fiatal­emberek és igen nagyszámú nő jelent meg és amikor megnyíltak a tárgyalóterem ajtói, a hatalmas termet pár perc mulvR aeufolásig megtöltötték az érdeklődők. Miután az elnök figyelmeztette a megje­lentekel, hogy a letssés és nem­tetszés nyilvánításától tartózkodja­nak, rögtön kihirdette a királyi Ítélőtábla ítéletét. Eszerint a tébla a törvényszék ítéletét megvállostatia, bűnösnek mondotta ki Szálasi Ferencet ass 1921, évi III. törvénycikkbe ütköző, az állami éa tár­sadalmi rend erőszakos felforgatására és meg­semmisítésére irányuló bűntettben és ezért há­romévi fegyházzal súj­totta. A királyi ítélőtábla alkalmazta a bün'etéa kiszabásánál az enyhítő szakaszt. Elítélte ezenkívül politikai jogainak Öl évre való felfüggesz­tésére. A vizsgálati fogságból tíz napot vett kitöltöttnek. Rövid in­dokolásában a királyi tábla meg­állapította, hogy Szálasi Ferenc az ország történelmi alkotmányának megváltoztatására törekedett. Megállapította a királyi ítélőtábla, hogy Szálasi tíz évre parancsura­lom létesítését akarta és intézke­dései foganatbavétele céljából utó­lagos népszavazást kívánt elren­delni. Az ítélet indokolása szerint Szálasi Ferenc a parla­ment munkáját népcsa­lásnak tekintette és ezzel lázított az ország alkot­mányos intézménye ellen is. Mindezek megállapítása után a tábla ugy találta, hogy a tör­vényszék tévedett akkor, amikor Szálasit ctupén lázadásra való szövetkezés vétségében mondotta ki bűnösnek, mert

Next

/
Thumbnails
Contents