Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-08-07 / 177. szám

1938 augusztus 5 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja s Lustig Géza Nincs bb e lakács pók, mely ügyességben a fíar cia diplomáciával versenyezne. Most áruikor egyre jobban szorul a nyakán a hurok, most amikor a német-római birodalom föléledt poraiból, újból, serénykedik a vetél lője. Ó/etosan szövi a hálóját, récéről-recére. Lengyelországot, utána Romániái fonta be először. Azután sorjára vette az angol diplomácia hathatós segítségével, Törökországot mejd Bu'gőriől is. Es alig simult el a pörpatvar, mi az aif xandreítei srandssék miatt dult, máris ujabb hódítást jelentenek a sürgönyök. Jelentik, hogy Ata Türk országa c»inos íummécikát vett kölcsönbe a londoni piacon. Jelentik, hogy Bonnet, Figarónak méltó utódja, Ankarába utazik, degesire tömött bugyellériasel. Egy idejüleg híre jött annak is, amire kevesen számítottak, htre jött Bulgária rreghódolésának. Szalonikiben, a mult vaiőrnap délutánján a francia és az angol követek ünnepélyesen semmisnek nyilvőnitották a neuiíly i diktátumot s elösmerték Bulgéria katonai egyenjogúságát. Ennek a gréciánek a fejében Bulgária hajlandó külső politikáját a balkáni szövetség diapasonjára átirni. Es rövidesen francia pénzügyi szakértőkbői álló küldöttség indul n Marica völgyébe, hogy tanulmányozza, miként s mivel segíthetnének a nyugati demokréciék az újonnan felesepott barátjukon. Akárhogy, akármilyen szög alatt nézzük is a dolgokat, el kell ismernünk, hogy Bulgária leszerelése mestervágás volt, olyan amilyenért se Casilereagh sőt Talleyrand se röstelkedhetnék. Ámde még pompásabb még remekebb a sakkhúzás, amelynek nyomán Törökország a nyugatiakhoz juhádzotl. Pedig igasán nem volt könynyü elfelejteni, amit müveitek véle. Allenby s Lawrence ugysiólvőst meztelenre veiKőztették az ozmán birodaimat. Le kellett mondania Egyiptomról, le Arébiáról. És le keÜ6tt mondania Díinápolyról, a szultánok ősi temetKező helyéről, ahol a Basaretek, az Ibrahimok, a Síelimek csontjai poriadnak. Es Ata Türk orssága nem átallotta megbehélni Angliával, azzal az Angiiéval, amely mindenéből kiforgatta és nem átallotta Franciaországgal, amely Angliának a pőrére velkőztetésben segédkezett, szövetségre lépni. Ezen szerződés értelmében amelynek a hordereje alig fölmérhető, mind két állam nem csekélyebbet vállalt mint ilyesmiket. Sem az egyik sem a másik nem lehet tagja sem olyan politikai sem olyan gazdasági alakulatnak, amelynek az éle akár egyikük akár másikuk ellen irányul. Ha netán az egyiket bárki megtámadná a másiknak nem áll jogában a támadót akár politikailag akár gazdaságilag megsegiieni. Et nunc venimus ad fortiasimum 1 Mind a két szerződő állam kezességet vállai ezirányban, hogy a mediterraneum déli sarkában a birtokot megzavarni 8 meghábori tani nem engedi s nem türi Uli posstdelis, ita possideatis I Vagyis Törökorszőg beszegődött ások so' rába, akik — jobb hijőn — megalkusznak azzal, ami van. Olaszországban ez a paktum meglehetős visszatetszést szü't. Teljes joggal. Hiszen az Impero Romano megalapítása óla a mo hammedán vilőg fö'ött Olaszor szágra hárult a proteclorátus. Viszont a Duce föltétlenül szőmolt az uj eshetőségekkel is. Alig ha gondolhatta, hogy Anglia és Franciaorszőg ölbe lelt kezekkel szemléli ami végbe megy az Adriai, az Egei, a Fekefe tengeren, s last but not lepst Spanyolorszóg partvidékein. Anglia és Franciaország, sióval a nyugati hatalmak egyre jobban tért veszítenek a mediterrőneurron s ha csak nem akarják reménytelenül föladni a játszmőt, egyensulyozniok kell. Ezért sietett Görögországot meggyúrni 8 Törökországot megnyerni. Annál inkább mert ezeknek is lúdbőrzik a hátuk az olasz hegemóniától. Ugy körülbelül egy évvel ezelőtt B Dardanelláknál li'okzatos módon nyakra-főre süllyedtek el a hajók. Legfőként azok, amelyeken a Szovjetunió csapatokat és muníciót fuvarozott volna Spanyolorszőgba. Nem tellett hossru idő bele s kiderült a rejtély. Bizonyos tengeraletljőrók követték el a suskust, csupa olyanok amelyek Lerosban állomásoztak. Lerozban, a Dodekanesos egyik szigetén, amelyet ez olaszok megvihalaílan fellegvárrá alakítottak. Az angol lapok ijedten kommenlóltők az esetet és az admiralitás nógatására Hec• tor Bywater hatalmas cikk sorozatot szentelt a kérdésnek. Meg is éllepiíotta az igazságot. Leros olyan szálka — ez az igazság — amit nehéz kitépni Anglia húsából. Se Ciprus, ae Hoiffa, se Port S?aid nem birkózhalik meg véle. Ám nem csak az angol flotta parancsnokságot birizgálta kellemetlenül as ügy. Ankara is, Athén is megszeppent. Hogyisne, amikor Leroaból az ágyuk csövei rájuk is azegződnek. Nosza, íziben megkötötték a syraeusi egyezséget. Sőt, uccu, Londonba is átrándultak, holott ez év április 28 án nyélbe ütődött a vősár. Anglia fegyverkezési hitelt nyitott mind a két államnak, de ugyanakkor fenntartotta magénak ezt a jogot is, hogy ad libitum, ad nulum beleszóljon éa belenyúljon mind a két ország gazdaságába. Erre a bujtó ágra ojtotta aztán a francia diplomácia a maga vesszejét, akarjuk mondani paktumát. Van ám az egész szisztémának néhőny bibije. Néhőny súlyos bibije, amit Gayda éles szemével azonnal kitapintott. Mindenekelőtt a szemükre lobbanthatják az arabok, sőt az izlamitők valamennyien Franciaországnak, hogy saját érdekeiért elFelejthetetlen estében lesz része, ha felkeresi Békéscsaba egyetlen körösparti szórakozóhelyét, a KOVÁCS-KERTET Árvái Jenő !ék Csillag Áruháza Békéscsaba, Szent István-tér 8. árulta a gondviselésére bízott Szí ria érdekeit. Ám Franciaország, amely a mardaterius hatalom ösz szes oblieációit vállalta Szíria irányéban, Frarcia ország, amelynek gyermali birodalmát jórészt izlamiíők lakják, nem veheti könnyen az ilyen gyanusi'őst. Eit a gyanúsítást c*ek ugy odá? hatja el maréról, ha e tárgyalásokon, amelyek Pária é* Ankara és Bagdad között javában folynak, nem felejtkezik meg erról, amit 1921-ben igért, nem felejtkezik meg arról, hogy AU xandretlet a szírek jusaolték. Szinajéban is nagv ostobnség volt, hogy a Nagy Libanont FranklinBouillon eivágta Szíriéitől a nem hagyolt nyitva a traniiló kereskedelemnek máa ulat, mint Alf xandretlet. Ezt a hibát reparálni többé nem igen lehet. De arról mér kutya kötelességük gondoskodni a franciáknak, hogy Alf xandrettet, amely egyre nő jelentőségében, ne terhelje semmiféle szolgalom, mintahogy kutya kötelességük gondoskodni arról ia, hogy Alexándrette újfent azzó legyen, ami volt az ókorban, a Ptolemaeus Eupatorok idején, Selencía ku'csa, Áztia legfőbb aortája. Aznap, amikor a franciák azzá tescik A'rxandrettet amivé az angolok Haiffől, nem lesz mit röstelleniök a azirek előtl és iámét hangzani fog a Lsvante József atyának, a szürke eminenciőnak R'chelieu tótum fectumőnak a jóslatától. Ju Oriente Gallia prae Domináns 1 Feltéve persze, hogy Olaacorazőg meg nem bokrosodik. Lévén neki több keresni va'ója a mara noatrumon. Szeptember 1.-én kezdődik Budapesten a Lakberendezési Őszi Vásár Ebben ez évben szeptember 1 — 12 ig larljók meg Budapesten az Ősti Lakberendezési és Háatsrfősi Vásárt a városligeti Iparcser nőkben. Evutlal az Őszi Vásár hérom szempontból bír óriási jelentőréggel. Az egyik ar, hogy maredéktalanul mulatja be a modern lakberendezés minden kellékét éa minden ujilásót, a másik az, hegy egész rendkívüli módon valósággal kioktatja az érdeklődőket a modern háztartás minden tudnivalójáról, a harmadik pedig az, hogy egész bizonyosan feliendili a tespedő idegenforgalmat. Herminc szekma keretében vonulnak fel arok az iparok, amelyek a családi otthon kényelméről gondoskodnak, nagyszabású asztalteritési verseny, szemléltető főzőiskola, befőzési verseny, az élelmiszerek tárolási módjának demonstrálása, a helyes világítás, a takarékos fűtés és minden más gyakorlati tudnivaló bemutatása valóságos háziasszonyi akadémia lesz. Az Őszi Vásárra utazó vidéki közönség részére a magyar közlekedéti vállalatok ezúttal is 50°/ooa rrenetdijkedvezményt engedélyeztek, még pedig mőr augusztus 29 tői kezdve. Orosz Iván riportja: Csak gombnyomásrafolyik a viz Szent László kutjából Gyalogtúra a Mátrán keresztül a Kékesen át A forró nyőri napban, a harmincötfokos kánikulai hőségben, amikor a vonat elhagyja Hatvant és as átszóllŐ8 után felzöldelnek, felkéklenek a Máira azemetnyuglátó hegyei, a mátrai bérctető enyhe hajlatai, valahogy egy8zerre megpihen az utas azeme, felüdül a lelke éa amikor ujabb őtszőllős után Gyöngyösre ér az utazó vándor, keressen bőr gyógyirt betegségé* re, fáradt lelkére, vagy legyen csak egyszerű turista, aki azögea cipőben, bottal a kezében és hátizsákkal a háton megy kereani a színest, a változatost, vagy a csendes nyugalmat, itt egyszerre újnak, derűsebbnek érzi magát. A Mátravasut hangulatos kocsijőban ülve pedig, lőgy ringató dalt dudorász előtte a mellényzsebbe való parányi kávédaráló mozdony, el ia felejli minden bujőt-bajőt, a zsőbás fájdalmát éa amikor magához öleli a Mátra tiszta ózonja és bűbájos hangulata, igy szerelne kilépni az életből éa belevetni magát örökre a hegyek tiszta megértésébe, az erdők boldogságot ontó rengetegébe. Mátrafüreden a kora délutánban csak a strandon éa a kisvasút állomásőn van élet. Ha fürdéssel kezdi valaki a kirándulását és ugy indul neki a véghetetlen lehetőségek, tűrők, kirándulőaok ezer al-