Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-08-07 / 177. szám

1938 augusztus 5 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja s Lustig Géza Nincs bb e lakács pók, mely ügyességben a fíar cia diplomáciá­val versenyezne. Most áruikor egyre jobban szorul a nyakán a hurok, most amikor a német-ró­mai birodalom föléledt poraiból, újból, serénykedik a vetél lője. Ó/etosan szövi a hálóját, récéről-recére. Lengyelországot, utána Romániái fonta be először. Azután sorjára vette az angol diplomácia hathatós segítségével, Törökországot mejd Bu'gőriől is. Es alig simult el a pörpatvar, mi az aif xandreítei srandssék miatt dult, máris ujabb hódítást jelentenek a sürgönyök. Jelentik, hogy Ata Türk országa c»inos íummécikát vett kölcsönbe a londoni piacon. Je­lentik, hogy Bonnet, Figarónak méltó utódja, Ankarába utazik, de­gesire tömött bugyellériasel. Egy idejüleg híre jött annak is, amire kevesen számítottak, htre jött Bul­gária rreghódolésának. Szaloniki­ben, a mult vaiőrnap délutánján a francia és az angol követek ün­nepélyesen semmisnek nyilvőni­tották a neuiíly i diktátumot s el­ösmerték Bulgéria katonai egyen­jogúságát. Ennek a gréciánek a fe­jében Bulgária hajlandó külső po­litikáját a balkáni szövetség dia­pasonjára átirni. Es rövidesen francia pénzügyi szakértőkbői álló küldöttség indul n Marica völgyébe, hogy tanulmányozza, miként s mi­vel segíthetnének a nyugati de­mokréciék az újonnan felesepott barátjukon. Akárhogy, akármilyen szög alatt nézzük is a dolgokat, el kell is­mernünk, hogy Bulgária leszere­lése mestervágás volt, olyan ami­lyenért se Casilereagh sőt Tal­leyrand se röstelkedhetnék. Ámde még pompásabb még remekebb a sakkhúzás, amelynek nyomán Törökország a nyugatiakhoz ju­hádzotl. Pedig igasán nem volt köny­nyü elfelejteni, amit müveitek véle. Allenby s Lawrence ugysiólvőst meztelenre veiKőztették az ozmán birodaimat. Le kellett mondania Egyiptomról, le Arébiáról. És le keÜ6tt mondania Díinápolyról, a szultánok ősi temetKező helyéről, ahol a Basaretek, az Ibrahimok, a Síelimek csontjai poriadnak. Es Ata Türk orssága nem átallotta megbehélni Angliával, azzal az Angiiéval, amely mindenéből ki­forgatta és nem átallotta Francia­országgal, amely Angliának a pő­rére velkőztetésben segédkezett, szövetségre lépni. Ezen szerződés értelmében amelynek a hordereje alig fölmérhető, mind két állam nem csekélyebbet vállalt mint ilyesmiket. Sem az egyik sem a másik nem lehet tagja sem olyan politikai sem olyan gazdasági ala­kulatnak, amelynek az éle akár egyikük akár másikuk ellen irányul. Ha netán az egyiket bárki megtá­madná a másiknak nem áll jogá­ban a támadót akár politikailag akár gazdaságilag megsegiieni. Et nunc venimus ad fortiasimum 1 Mind a két szerződő állam kezes­séget vállai ezirányban, hogy a mediterraneum déli sarkában a birtokot megzavarni 8 meghábori tani nem engedi s nem türi Uli posstdelis, ita possideatis I Vagyis Törökorszőg beszegődött ások so' rába, akik — jobb hijőn — meg­alkusznak azzal, ami van. Olaszországban ez a paktum meglehetős visszatetszést szü't. Teljes joggal. Hiszen az Impero Romano megalapítása óla a mo hammedán vilőg fö'ött Olaszor szágra hárult a proteclorátus. Vi­szont a Duce föltétlenül szőmolt az uj eshetőségekkel is. Alig ha gondolhatta, hogy Anglia és Fran­ciaorszőg ölbe lelt kezekkel szem­léli ami végbe megy az Adriai, az Egei, a Fekefe tengeren, s last but not lepst Spanyolorszóg part­vidékein. Anglia és Franciaország, sióval a nyugati hatalmak egyre jobban tért veszítenek a mediter­rőneurron s ha csak nem akarják reménytelenül föladni a játszmőt, egyensulyozniok kell. Ezért sietett Görögországot meggyúrni 8 Török­országot megnyerni. Annál inkább mert ezeknek is lúdbőrzik a hátuk az olasz hegemóniától. Ugy körülbelül egy évvel ezelőtt B Dardanelláknál li'okzatos módon nyakra-főre süllyedtek el a hajók. Legfőként azok, amelyeken a Szov­jetunió csapatokat és muníciót fu­varozott volna Spanyolorszőgba. Nem tellett hossru idő bele s ki­derült a rejtély. Bizonyos tenger­aletljőrók követték el a suskust, csupa olyanok amelyek Lerosban állomásoztak. Lerozban, a Dode­kanesos egyik szigetén, amelyet ez olaszok megvihalaílan felleg­várrá alakítottak. Az angol lapok ijedten kommenlóltők az esetet és az admiralitás nógatására Hec• tor Bywater hatalmas cikk soro­zatot szentelt a kérdésnek. Meg is éllepiíotta az igazságot. Leros olyan szálka — ez az igazság — amit nehéz kitépni Anglia húsából. Se Ciprus, ae Hoiffa, se Port S?aid nem birkóz­halik meg véle. Ám nem csak az angol flotta parancsnokságot biriz­gálta kellemetlenül as ügy. An­kara is, Athén is megszeppent. Hogyisne, amikor Leroaból az ágyuk csövei rájuk is azegződnek. Nosza, íziben megkötötték a sy­raeusi egyezséget. Sőt, uccu, Lon­donba is átrándultak, holott ez év április 28 án nyélbe ütődött a vő­sár. Anglia fegyverkezési hitelt nyitott mind a két állam­nak, de ugyanakkor fenntartotta magénak ezt a jogot is, hogy ad libitum, ad nulum beleszóljon éa belenyúljon mind a két ország gazdaságába. Erre a bujtó ágra ojtotta aztán a francia diplomácia a maga vesszejét, akarjuk mon­dani paktumát. Van ám az egész szisztémának néhőny bibije. Néhőny súlyos bi­bije, amit Gayda éles szemével azonnal kitapintott. Mindenekelőtt a szemükre lob­banthatják az arabok, sőt az iz­lamitők valamennyien Franciaor­szágnak, hogy saját érdekeiért el­Felejthetetlen estében lesz része, ha felkeresi Békéscsaba egyetlen körösparti szórakozóhelyét, a KOVÁCS-KERTET Árvái Jenő !ék Csillag Áruháza Békéscsaba, Szent István-tér 8. árulta a gondviselésére bízott Szí ria érdekeit. Ám Franciaország, amely a mardaterius hatalom ösz szes oblieációit vállalta Szíria irá­nyéban, Frarcia ország, amelynek gyermali birodalmát jórészt izla­miíők lakják, nem veheti könnyen az ilyen gyanusi'őst. Eit a gyanú­sítást c*ek ugy odá? hatja el ma­réról, ha e tárgyalásokon, amelyek Pária é* Ankara és Bagdad között javában folynak, nem felejtkezik meg erról, amit 1921-ben igért, nem felejtkezik meg arról, hogy AU xandretlet a szírek jusaolték. Szinajéban is nagv ostobnség volt, hogy a Nagy Libanont Franklin­Bouillon eivágta Szíriéitől a nem hagyolt nyitva a traniiló kereske­delemnek máa ulat, mint Alf xand­retlet. Ezt a hibát reparálni többé nem igen lehet. De arról mér ku­tya kötelességük gondoskodni a franciáknak, hogy Alf xandrettet, amely egyre nő jelentőségében, ne terhelje semmiféle szolgalom, mintahogy kutya kötelességük gon­doskodni arról ia, hogy Alexán­drette újfent azzó legyen, ami volt az ókorban, a Ptolemaeus Eupa­torok idején, Selencía ku'csa, Áztia legfőbb aortája. Aznap, amikor a franciák azzá tescik A'rxandrettet amivé az angolok Haiffől, nem lesz mit röstelleniök a azirek előtl és iámét hangzani fog a Lsvante Jó­zsef atyának, a szürke eminenciő­nak R'chelieu tótum fectumőnak a jóslatától. Ju Oriente Gallia prae Domináns 1 Feltéve persze, hogy Olaacor­azőg meg nem bokrosodik. Lévén neki több keresni va'ója a mara noatrumon. Szeptember 1.-én kezdődik Budapesten a Lakberendezési Őszi Vásár Ebben ez évben szeptember 1 — 12 ig larljók meg Budapesten az Ősti Lakberendezési és Háatsr­fősi Vásárt a városligeti Iparcser nőkben. Evutlal az Őszi Vásár hérom szempontból bír óriási je­lentőréggel. Az egyik ar, hogy maredéktalanul mulatja be a mo­dern lakberendezés minden kel­lékét éa minden ujilásót, a másik az, hegy egész rendkívüli módon valósággal kioktatja az érdeklő­dőket a modern háztartás minden tudnivalójáról, a harmadik pedig az, hogy egész bizonyosan felien­dili a tespedő idegenforgalmat. Herminc szekma keretében vo­nulnak fel arok az iparok, ame­lyek a családi otthon kényelmé­ről gondoskodnak, nagyszabású asztalteritési verseny, szemléltető főzőiskola, befőzési verseny, az élelmiszerek tárolási módjának demonstrálása, a helyes világítás, a takarékos fűtés és minden más gyakorlati tudnivaló bemutatása valóságos háziasszonyi akadémia lesz. Az Őszi Vásárra utazó vidéki közönség részére a magyar köz­lekedéti vállalatok ezúttal is 50°/o­oa rrenetdijkedvezményt engedé­lyeztek, még pedig mőr augusztus 29 tői kezdve. Orosz Iván riportja: Csak gombnyomásrafolyik a viz Szent László kutjából Gyalogtúra a Mátrán keresztül a Kékesen át A forró nyőri napban, a har­mincötfokos kánikulai hőségben, amikor a vonat elhagyja Hatvant és as átszóllŐ8 után felzöldelnek, felkéklenek a Máira azemetnyug­látó hegyei, a mátrai bérctető enyhe hajlatai, valahogy egy8zerre meg­pihen az utas azeme, felüdül a lelke éa amikor ujabb őtszőllős után Gyöngyösre ér az utazó ván­dor, keressen bőr gyógyirt betegségé* re, fáradt lelkére, vagy legyen csak egyszerű turista, aki azögea cipő­ben, bottal a kezében és hátizsák­kal a háton megy kereani a szí­nest, a változatost, vagy a csen­des nyugalmat, itt egyszerre újnak, derűsebbnek érzi magát. A Mátra­vasut hangulatos kocsijőban ülve pedig, lőgy ringató dalt dudorász előtte a mellényzsebbe való pa­rányi kávédaráló mozdony, el ia felejli minden bujőt-bajőt, a zső­bás fájdalmát éa amikor magához öleli a Mátra tiszta ózonja és bű­bájos hangulata, igy szerelne ki­lépni az életből éa belevetni ma­gát örökre a hegyek tiszta megér­tésébe, az erdők boldogságot ontó rengetegébe. Mátrafüreden a kora délutánban csak a strandon éa a kisvasút ál­lomásőn van élet. Ha fürdéssel kezdi valaki a kirándulását és ugy indul neki a véghetetlen lehetősé­gek, tűrők, kirándulőaok ezer al-

Next

/
Thumbnails
Contents