Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-08-07 / 177. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 augusztus 14 kalmaira, itt lemosás az A'föld porát, a közeli fenyőerdők csábos illata szolgáltat fürdői éhes legtisztább bekölnisést. A fürdés után de jól is esik egy pohár sör a közeli vendéglő lerrsszón, ahol egy Hortobágyért „rajongó" fiatalember magyarózza önt6Ít hangon, hogy olt jobb hangja van a ciárdában muzsikáló banda primősának. Az lehet — gondolom magamba, de hogy szebben el tudná muzsikálni az éppen akkor húzott nótát, a Szőke vize a Tiszának .. . kezdetűt, azt már nem hiezem. Alkonyaira a forgalom is megnő. Autóbuszok, imposőns kivitelű aulókarok, különféle autók jönnekmennek. Mi is útnak indulunk és mősfélórás sétának beillő, a holdfényes estében való tura után Mátraházára érkezünk. A tüdőbetegek Mekkájában, a szanatóriumokban mór csend honol. Ceak valahol a hegyek aljáról lágy harmonikaszó hangzik felénk. Valamelyik szerelmei legény önti az érzelgős tangóba nagy vágyódását. Da fent a Galyatetőn és a Kékesen, a pazar kivitelű és előkelő ssőllókban égnek a villanylámpák. Fényük messze látszik és mellettük a jazz buja zenéjére táncol Európa minden részéről idesereglő pénzes pihennivégyó, akik szórakozással igyekeznek még maradandóbbá tenni a Mátra feledhetetlen hangulatát. Szerény •sóllősunkon. a mőtrahőzi luristaházban eltöltött éjszaka ütőn, korőn nekiindulunk a Kékes le'őre. Csonkaorszőgunk legmaga sabb ponljőn fílvezelő gyalogút melleit találjuk meg Szent László forrását. Jól tudjuk mindnyájan a szines magyar legendából, hogy amikor László királyunk a kunokkal hadakozott, nagy volt a szárazság és a kutak, patakok mind kiapadtak. A Mátra aljában, B3ne vidékén táborozó szent király aggódva látta a vízhiányt és azt, hogy, hogy serege amiatt szétszóródni készül, pár maghitt emberével felvonult a Kallók völgvén, de vizel nem talált sehol. E^y kis pihenő után imához fogott, majd bevégezve, igy kiáltott fel: Magyarok Istene nem hagyhat el bennünket! —és kardjával a törmelékes hegyo'dalba több helyen beleszúrt és a hegy oldalából bő vizű, kristálytiszta források fakadtak ki. László kirőlyunk forrása ma emlékművel van megjelölve, de a viz a forrásból c*ak Gombnyomásra folyik. Amit Szent László imával és karddal szerzett meg, azt ma a modern ember egy gomb megnyomásával kapja meg. A hűs vizzel megtöltjük kulacsainkat és megyünk tovább. A Kékes-tető paser kivi elü páhojában csend van. Csak pőr pincérféle jőr ki-be a ssálló kapuján. Még elgyönyörködünk a sziklakertek virágpompájában s két kisgyermek szalad ki a Beállóból és fut ie az uton a szállóelőtli parőnyi, kristályvizü madenci hüsébe fürödni. Bájos kép. E őttünk padig a gyönyörű lankák, páwilszőnyeges hegyoldalak közölt felénk integet az Alföld végeláthatatlan síksága. Hasagondolunk. Ábrándozásunkat a két kis gyermak zavarja meg. Még egy pillantás az alföldi síkság felé és felmegyünk olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési kapható PST BUTORHAZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! a Kékes tetejére, Csonka hazánk legmagasabb csúcsára. De bizony innen nem látunk semmit. A környező fák elveszik a kilátási, a régi kilátótorony összeomlott és igy meg kell elégednünk azzal a tudattal, hogy e pillanatban csonka hazánkban mi voltunk a legmagasabban. Borongó hangulattal ereszkedünk le a túlsó oldalon a vadaskerten át és amikor egy tisztőson megpihenünk, faltünik előliünk Rudasfürdő bájos panorámája. Fővárosi, előkelő, kitűnően bevezetett textil-részletüzlet magánfelek látogatására helyben lakó körzetképviselőt keres. Ciak szakképzett korrekt urak nyújtsák be ajánlatukal „Magás jutalék" jeligére Biockner J. hirdető irodájába, Budapest, IV., Városház u. 10. Négyszeresen nagyobb a szaporodási arányszám Gerendáson az országos átlagnál Ahol legkisebb a pótadó Békésmegyében A déli napsütésben iszik a nyár, felülről a napsugarak égetnek, alulról a csorvás— gerendási beIonul leheli ránk a forróságot. A meső még dalol, löbbfelől is hallani a cséplőgépek bugását. Ez a legszebb muzsika, minél tovább szól ez a bugás, annál derűsebbek lesznek az arcok tőle. Gsrendás Békésmegyének egyik legfiatalabb községe, mindössze tizennégy éves. 1924 bsn alakult önálló községgé. Hateser kai. holdnyi határa van, mind a halezer hold kitűnő fekíta termőfö'd. Lakosainak száma pontosan 2220, római katolikusok, evangélikusok , és reformátusok lakják a f?Jut vegyesen, de ez még sohasem okozott baji Gerendáson, mert az emberek igazi keresztények, akik nem szeretik a háborúságot. Két templom van a községben, egy katolikus és egy evangelikus, az előbbit még az Apoonyi család épitette, a« utóbbit két évvel ezelőtt adták ót a hivatásának. Régebben Apponyi birtok volt a község helyén és a lakosok között sokan vannak ma is. akik az Apponyi gasdanágban voltak alkalmazva. Annakidején ez a terület még B ékéecsabához tartozott és megalakulásakor Békéicsaba testéből vált ki. Gyakran előfordul, hogy egyes határrészek megsínylik későbben az ilyen kiválásokat, de Gerendás nem sínylette meg, sőt szépsn fejlődik és bebizonyította életrevalóságát. Érdemes be mutatni a nyilvánosságnak. Ahol csak negyvenhárom százalékos a pótadó Felkerestük hivatalában a főjegyzői, mert ő illetékes arra, hogy a község éleiéről elsőnek beszéljen. Nem kívánt sokat beszélni önmagukról. Panaszkodnia nem kellett és ha valami rendben van, minek arról beszélni. Beszéljenek a tények. Azért annyit mégis sikerült megtudni, hogy Gerendás községnek nincsen semmi adóssága, igaz, hogy vagyona sem igen van, de azt mondják itten, hogy igy mégis jobb, mintha vagyon lenne és agyon volna terhelve. — Egy dologra azonban büszkék vagyunk — jelentette ki a főjegyző. — Kevés helyen ilyen kedvező a helyzet a népszaporodást illetőleg, mint Gerendáson, ugyanis itt a népszaporodáB az orszácros állagot négyszeresen lu'haiadji. Megtudjuk még, hogy az adózás tekintetében egészen sp -ciális a helyzet. Ugyanis ae adófizetők nagyrésse Békéscsabáról O/osházárói és más közeli községekből kerülnek ki, akiknek csak annyi közük van Gerendáshoz, hogy a földjük annak határéban van. A nagyobb földtulajdonnal rendelkező gazdák is nagyrészt vidéki lakosokból kerülnek ki, a benszülötlek közül is vannak u?yan tehetősebbek, de sűrűn előfordulnak törpebirtokosok is. A kötelezettségüknek a községgel szemben azonban mindenik hiven igyekzsik elegei tenni. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt esztendőben százszőzalék adó folyt be. Kiváló egészségügyi viszonyok Mint fentebb említettük, az országos átlagol négyszeresen meghaladja a község szaporodási arőnyszáma, én mintegy fényes bizonyítéka annak, hogy a község egészségüpyi viseonysi kiválók lehetnek. Benedek Bíla dr. községi orvos ismerteit egy statisztikát az elmúlt évről, amely szerint meghalt 21 ember és ezzel szemben született hatvan ember. A Stefánia Szövetség itt hatalmas munkát fejt ki Benedek Bála dr. fáradhatatlan vezetésével. Minden slefánia-napon huszonöt harminc gyermeket részesítenek gondoíősben és ugyanennyi anyőt látnak el tsnéciokkal. Meg is látszik a gondos orvosi felügyelet eredménye, mert egyik csöppség szebb, mint a másik. Mondhatni teljes sikerrel veszik fel Gerendás egészségügyi gondozói a harcot a hőség következtében fellépő betegségekkel. A Zöld Kereszt akció is kiveszi a részét a jótékonyságból, amennyiben bizonyos időköEÖnkét cukrot osztanak ki az anyák és csecsemők részére. Mindent egybevetve, itt is érezni lehet a vőrmegye egészségügyének őpolására irányuló törekvéseket. Érdekes megemlíteni, hogy a községnak egyet'en ártézi kútja van, de majdnem minden házban akad ihatóvizü kut. Szerencsére ez a helyset nincsen ártalmára as egészségügynek, mert a talajvíz meglehetősen mé'yen fekszik és igy egészségügyileg is kifogástalan