Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-17 / 86. szám

1938 április 17 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 11 BEKESCS A BAI LESZÁMÍTÓ LOIPENZV A LTO B AN K RT. ANYAINTÉZET: A MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ ÉS PÉNZVÁLTÓBANK, BUDAPEST Folyósít Gyümölcsöztetés kpfpfpl^pí melyeket felmondás váltó-, folyószámla- és lombardkölcsönöket végett átvesz UClClClVClj nélkül visszafizet Jiranai emlék I. Zogu kirély e hó 27 én vezeti oltárhoz Apponyi Zseri grófnői. Rövid pár sor, da mindig orra gon­dolok, hogy az albán sohasem fcg mást látni uralkodójának hit­vesében. mint egy szent idegent. Az albán előtt két legszentebb vala mi az adott szó és az idegen, illetve vendége. Alkalmam volt meggyő­ződni EE albán határtalan szíves vendéglátásáról és idagen féltéséről. Világcsavargósom közben négy évvel ezelőtt eljutotlam a fővá­rositól délkeletre fekvő és ÁSbénia legnagyobb ipari vérosóba, Elba sanba. Elbasant és Tiránát körüi­belül egy 110 kilométeres pompá sen karbantartott szerpentin ut köti össze. Albániának egyetlen kilométer vasútja sincsen, de pompás autó­utjai pótolják azt. Eíe;>kívül a sürü repülőjáratok is póto'jik a vaaut hiányőt. E le 6 órakor indu'tam el Elba­sanből. Rettenetes vihar ért utói az ut felén. Megállósra kénysze­rültünk, mert az autó világítása is elromlott. Bslenyugodtam, hogy ez autóban ülve vőrom be a vihar elmúlását és azt, amig a soffőr a világítást kijavítja. Éjfélig még tűr­tem a mozdulatlanságot és az éh eéget. de a vihar lecsendesülésé­vei körülnéztem, hogy hova hu zódhalnék be, rriert a soffőr jelen­tette, hogy nem ludjd a világítást rendbehozni. Elég távolról világosságot lát­tam és elindultam. Mintegy negyedórai gyaloglás ulári eljuiolam egy mscjános ház­hoz. Bekopogtam. Pár percnyi várakozás u'án egy hatalmas ter­metű albán nyit ajlót és bizalmat­lanul rámnézva kérdez valamit. Miután albán ludácom csak a kö­czönésig terjedt, köszöntöm: Tusz­ja-ti-jetak. Magyarul arinyit jeleni, hogy Isten hosszabbítsa meg éle­Körösladány határában 170 magyarhold tanyásbirtok kedvező fizetési faltételekkel eladó. Felvilágosítást nyújt dr. Reisz József ügyvéd, Békéscsaba. Elegáns és divatos öltönyt, felöltő­és téli kabátot készít Krasznai Mihály uriszabó, Ferenc Jócaef tér 20. sz. Tegyen próbarendelést ted. Az albán fogadja köszönésem és most mór barátságosabb arccal, de még mindig tartózkodóan bel­jebb invitál. A konyhába jutottam, ahol egy pelróleumlőmpa tűrhető fénye egy nagyon egyszerű helyi­séget világított meg. Kézzel-lábbal tudatára adtam, hogy éhea vagyok és fóradt. Az albán egyszerre alázatossá válik. Levette a báránybőr süvegét és a kezembe adta. (Későbben a ti­ranai polgármestertől tudtam meg, hogy e sapka átadása azt jelen telte, hosy én vagyok a ház ure. Albániában csak a ház urának szabad sapkával a fején a lakásba belépni) Fogja a lőmpót és hiv a szoba felé. A szobában rajta kivül felesége, két gyermeke és egyetlen kecskéja tartózkodott. Belépésem ulán azonnal kitelepítette őket a konyhába és az egyetlen székre mutatva jelezte, hogy üljek le. Elővettem egy frankot, felé nyúj­tottam és mutattam, hogy enni szeretnék. Az albán mérgesen el­tolta a feléje nyújtott pénzt és ki­ment. Pár perc múlva bejölt egy kendőbe csomagolt darab kenyér­rel és juhsajttal. Pompás vacsora volt. Talár, a legelső étterem ra­gyogóan fehér abrosza mellett sem eshetett volna jobban étel, mint a sajt és kenyér a gyalulatlan asztalon. Mintán az albán — aki vaciorézásom ideje alatt a szo­bában félrehúzódva tartózkodott — látta hogy jóllaktam, kézen fog és a lémpát magéhoz véve kivisz az éléskamrájába. Sajton és kenyéren kivül itt semmi nem volt. Magyarázni kez­deü és azt veltem ki belőle, hogy azért vitt ki, hogy bizonyossá tegye előttem, hogy egyebe sajton és kenyéren kivül nincsen. Kiérve a konyhába, ismét beszélni kezd és a kecskére, majd a tűzhelyre mulat. Közben kihúzta övéből hatalmat, villogó pengéjű kését. (Ezek a kések igen nagy szerepet játszanak a még ma is előforduló vérbosszúra 1.) Lóllam rajla, hogy h elyeelő bólintásomra szívesen íeláldojnő ériem — a vendégért — egyetlen tejet adó kecskéjét. Tiltakozásomra visszadugta övébe kését és ismét bementünk a szo bába. Közben az eső elállt és tudo­mására edlam ez albánnak, hogy indulni kívánok. Kezet ráztam vele és elindultam abba ez irányba, ahol az eulót gondoltam. Alig teszek pár lépést, hallom, hogy a hátam mögött is cuppog­tatja valaki a bokáig érő sarat. Hálra nézek és a közben feljött hold fényénél látom, hogy vendég­látó gazdám követ, egyik kezében csomag, a másik kezében egy hatalmas fahusánggal. Szembe­fordulok vele és bevórom, mig mellém ér. Sró nélkül karon fog és mint egy szerető anya a jőrni tanuló gyermekét, veset a hegyről lefelé az autóhoz. Anélkül, hogy egyetlen szót is szólt volna, az autóhoz érve, a csomagot — amelvban ennivaló volt — átadja a soffőrnek, engem besegít a ko csiba, a magával hozott husángot mellém tesii és visszaindul. A segítségünkre jött holdfénynél bevénsforbgtunk Tirónóba. Más­nap alkalmam volt beszélni az akkori belügyminiszterrel (akit 2 évvel ezelőtt a király elleni láza­dásban való részvételért kivégez­tek) és elmondtam éjszakai ven­dégeskedésemet. A belügyminisz­ter felvilágosított, hogy az albőn annyira félti az idegent, hogy ha elhagyja házát, elkíséri a követ­kező házig és olt átadja ismét a ház urának tovább kíséretre. Ilyen a skiptárok vendégszeretete és idegenféllése. (—gó—) I P A rf a nyakhaj ulán * "Cl l dauerozása 6 csavarral 2 13 A«*4- óramvonalas dauer 12 csavarral 3 D teljes és tökéle­• "Cl I tes 6 hóig tartós gépondolálás DAUER Pl TV" a VJ 1 1 I fodrászaiban Sient István-tér 16. szám a'att „Ki tud róla?" Vasas Mihálynak, a békéscsabai származŐ8u festőművész-tanárnak regénye jelenik meg az egészen közeli jövőben, április végén. A regény cime: „Ki tud róla?" Békéscsabának a világháború alatti és utáni rajzát adja ez az alkotás, mely a beavatottak szerint eseménye lesz a tavaszi könyv­piacnak. A történet egy háborúba vonult békéscsabai férfi családjá­ról, annak küzdelmeiről, apró örö­meiről és nehéz szenvedéseiről szól. A regény lulajdonképeni hőse nincs is a szinen. Eltűnt a fronton. Ki tud róla — kérdi a hivatalos felszólítás. A regény választ ad a nehéz kérdésre. Emberien, egysze­rűen, de a mélybe látó egyszerű­séggel elmondja az itthonmaradt család nehéz életét. Néhány szót kell mondjunk még Vasas Mihőly atilusáról. Különös, szinte furcsa szép plasztikus írás­mód es. A festő beszéli el a tör­ténetet 8 csodálkozva vesszük észre, hogy a regény sodrában kezdünk mindent az ő színeket és formákat másképpen látó sze­mén ót nézni. A „Ki lud róla ?" a budapesti Faust könyvkiadó kiadásában je­lenik meg. Telefonszámunk: 176. Béreljen villamos tűzhelyet Használata tiszta, kényei mesjés olcsó Felvilágosítással készséggel szolgál a Viilamosmü városi irodája Széchenyi-ut 2. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents