Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-17 / 86. szám

12 BEKESMEGVEI K0ZLONV 1938 április 17 BEKESMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI SANK LEANYINTÉZETE Telefonszám! 43 és 82. Békéscsaba, Szt» István-tér 3- Telefonszáms 43 és 82. Betéteket előnyösen gyümölcsöztet Kölcsönöket korlátlan összeg erejéig folyósít Sokrates lakomája Irta: Ruszkai Sándor Sokrales fiatal korában nősült és akkor még nem tudta a szépet megkülönböztetni a jótól. Ezt később keserűen meg is bánta, mert az első esztendők viharos örömei után, mindinkább kibujt feleségéből az igazi énje és ahogy az évek gyülekeztek Sokrates feje fölölt, ugy oldódtak fal az asz szonyban az ifjúság jelei az elégedetlen lélek örökösen tajtékzó háborgásában. Xantippe elégedetlen voll, mert az ura nem tudta ellátni mindavval, amivel az athéni asszonyok szoktak hivalkodni. Különben sem érlelt Sokrates az asszonyokkal való bánáshoz. Gondolatai mini hófehér galambok keringlek az érlelem végtelen kupolája alatt, da nem tud.a, hogy ezer szónál is többet ér egy szép hazugság, vagy egy hajlékony füsfavessző, ha arról van szó, hoay az asszonyi meg kell fékezni. Mikor mór nem birta elviselni az asszony csípős száját, amiből csak örökké a panasz sziszegő kigyói bújlak elő, elmenekült otthonról és ilyenkor Sokrates szép testű és szép lelkű fiuk társaságába ment, hogy megossza velük a bölcsesség asztalánál halhatatlan gondolatait. Ecérl fogták rá, hogy fiuszerelem követője, habár ez alap lalan rágalom voll, mert amikor felébredtek benne atesl kívánságai, Sokrates utja csak a zúgolódó, de kívánatos Xantippéhez vezette, aki a kilátásba helyeselt köntösért, vagy gömbölyű hasú amphoráért csak neki adta teste felgyulását. Ezek a Xanlippehez való megtérések mindinkább ritkábbak lellek, mert Sokrates meditációi és a dolgok felett való elmélyedései nem voltak olyan eszközök, amelyekkel az athéni nőnek a kívánságait, akármilyen szerények is voltak azok, ki lehetett volna elégileni. Igy a békétlenség napról-napra nagyobb lelt a házban és ennek következtében Sskratesnak nem volt egy percnyi maradása sem az asszony mellett. A hire azonban nőttön-nőtt és Sokrates, mint a gyöngyöt könnyező kagyló, ebben az időben ejtette ki száján a legszebb szavakat, melyek elterjedtek Hellas egyik végétől a másikig. De ha néha-néha haza is meni Sokrates, Xantippe a legep róbb.a legmegalázóbb szidalmakai zúdította az arcába és ilyenkor Sokratest sokkal jobban megrázta az önmaga értéke felett érzett kétely, mint ahogyan felemelte őt mások hódolatteljes elismerése. Ezidőbsn történt, hogy Kréta sziMAVAUT AUTOBUSZNIENETREND Érvényes 1937 október 3-tól Békéscsa ba—Gyula 820 1 245 ind. Békéscsaba „C»aba"-szálló érk. 1055 1310 850 1 310 é

rk. Gyula vérosháza ind. 1020 12® Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 * Békéscsaba—Szarvas * 1320 ind. Békéscsaba „Csaba'-szálló érk. 805 1414 érk. Kondoros ind. 714 1455 érk. Szarvas ind. 630 1530 érk. Öcsöd ind. 555 Menetjegy: Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40 — Menettértijegy: Kondorosra P 3.80, Szarvasra P 5.50 — * Csak hétköznap közlekedik. Békéscsaba—Szeghalom—Püspökladány—Hajdúszoboszló—Debrecen 600 617 635 J22 753 840 919 955 — ind. 1320 ind. 1337 érk. 1355 érk. 1441 érk. 1505 érk. — érk. — érk. — érk. Békéscsaba MÁV p. u. érk. — 1805 Békéscsaba .Csaba"-sz. érk. 810 1800 Békés ind. 753 1 743 Mezőberény ind. 735 1725 Szeghalom p. u. ind. 6

48 1 638 Füzesgyarmat ind. 622 1 610 Püspökladány Rákóczi ind. — 1518 Hajdúszoboszló ind. — 1443 Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 1410 Menetjegy: Békésre P 1.—, Mezőberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3.20, Fgyarmatra P 3.80, Hszoboszlóra P 6.30, Debrecenbe P 7.50. — Menettértijegy: Békésre P —.—, Mezőberénybe P 2.50, Szeghalomra P 5.50, Fgyarmatra P 6.70, Hszoboszlóra P 11.—, Debrecenbe P 13 — Békéscsaba—S zeg ba lom— Berettyénjf alu — ind. Békéscsaba MÁV p. u. érk. 1805 600 ind. Békéscsaba Csaba-sz. érk. 18

00 722 érk. Szeghalom p. u. ind. 16

38 857 érk. Berettyóújfalu p. u. ind. 1400 903 érk. Berettyóújfalu községh. ind. 1350 Békéscsaba—Gyula—Kétegybáxa—Elek 1245 ind. Békéscsaba „Csaba"-szélló érk. 1055 .320 ind. Gyula vérosháza érk. 7« 1355 érk. Kétegyhéza p. u. ind. 710 1425 érk. Elek ind. 640 Békéscsaba—Dobos * • • — 1239 i

nd. Békéscsaba pu. érk. 7*2 1607 625 1320 ind. Békéscsaba .Csaba"-sz. érk. 727 1602 652 1347 érk. Doboz községháza ind. 700 1 535 * A járatok vasárnap, ünnepnap és iskolai szünnapokon nem közlekednek. Felvilágosítások a MÁVAUT kirendeltségénél s Békéscsaba, IL, Ferenc Jézsei-tár 2. t—t Teleion 1 2—33. géléről egy nagy társaság jött Athénba Sokratest felkeresni, hogy leróják iránta érzeti őszinte csodálatukat. A társaság tagjai: írók, művészek és mindenfajta gondol kodók vollak. A legelőkelőbb tavernába jöltek össze és az asztalt roskadásig rakták meg a legjobb ételekkel és gyöngyöző italokkal. A szokatlan gazdag lakoma rászőlle Sokrates értelmére is a mámor könnyű rózsaszínű fátyolát, da még az erős szicíliai boroknál is jobban megrészegítették Sokratest a dicséretnek azok a lömjénfelhői, amivel a krétaiak adóztak szellemi nagyságának. Mikor a dicsérő szavak ráfonódtak Sokrates részeggé kábult érlelmére, hirtelen végtelen kese rüséggel gondolt Xanlippa bánásmódjára és a méltatlankodás lázadó fellobbanásában elhatározta, hogy nem tűri el többé Xanlippa eddigi viselkedését. Most látta mag igazán, hogy kicioda ő és ezy korlátolt asszony maréssell vele igy bánni eddig. Vele, aki előtt Hellas kiválóságai elismerően hajtják meg fejüket. Alig várla Sokrates, hogy vége legyen a lakomának. Mikor a hosszas búcsúzkodás ulán Sokrates elvált a krétaiaktól és a hűvös hajnalban hazafelé tartott, kemény szavakat gyúrt a szójában. Mikor balépatt a házba, mér Xjntippa ébren volt és szakadozott ruháját foltozgatta. Ahogy megcsapta orrát a bor szaga és észrevette Sokrales ingadozó járá sán, hogy faiöntött a garatra, éktelen szitkozódásba fakadt, de ekkor váratlan doio^ történt. Sokrates felemelte a levegőbe görcsös botját és ami még sohasem esett meg, végighúzott vele az asszonyon. Mielőtt az asszony méltatlankodásából.vagycsodálkozásából magóhoz lért volna, mindjárt rákezdett Sokrates azokra a mondanivalókra, amikel még a lakó mán és az ulon hazafelé formált meg lázadó lelkének kohójában. Szemére veletle Xanlippének eddigi bánásmódját vele szemben, aki előtt egése Hellas meghajlik és gőgösen a bor hatása alalt el mondta Xanlippének az egéíz éjszakai lakomát. Lassankint Xantippe magához tért és a gyűlölettől eltorzult arccal hallgatta végig a kissé részig Sokrates hencegésél. Alikor ott tartóit, hogyan ünnepelték őt a krétaiak. Xantippe gúnyosan felkacagott és ellenállhatatlan erővel indult meg belőle a gyűlölettől izzó szavak áradata: — Igen — lajtékozta —, Sokrates bolonddá teheti egész Görögországot, az egész világot, megtévesztheti maga felől az egész emberiséget, de őt nem fogja bolonddá tenni, ó jói ludja, hogy Sokrates csak egy szerencsétlen bolond éhenkórász, aki ugy játszik a szép szavakkal, mint a kis ulcakölykök a csillogó márványgolyókkal, de feleségének még azt sem tudja nyújtani, amit a csipás Menelsus, a szomszédházban lakó pénzváltó, görbelábú, mindig kócos feleségének. Mit tudják az idegenek, akikkel csak beszélgetni jöll össze Sokrates és akiket elképeszt hóbortos szavaival, hogy kicsoda és micsoda tulajdonképpen. Ha látnák, hogyan önti le az olajbogyók levével a paplumál, amit neki azulán egy egész éjszakán ál kell mosnia; ha kissé közelebb hajolnának hozzá, akkor ők is érezhelnék, milyen rossz szag csap ki a szájából, nmiben a megsárgult fogak inognak. Ha tudnák, menynyire ápolatlanak Sokrates kezei és míg gondolataiban a felhők fölött csavarog, addig ill a földön beleesik a pöcegödörbe, ha ludnák, hogy .. . Az utóbbi szavakat már nem hallotta Sokrates, mert amikor Xanlipp9 szavainak szennyes áradala megindult feléje, fogta a botját, amivel az előbb megütötte az asszonyt és elmenekült hazulról. Mikor kilépjlt a házból, egy fiatal költő haladt el Sokrates mellet! és alázatosan hajoll meg előtte, de ezt már nem vette észre s csak akkor riadt fel egy pillanatra, mikor egy athéni utcakölyök rothadt citromot hajilelt a fejéhez. Jelentős kedvezményt biztosit a cukorrépatermelöknek azuj megállapodás (Budapesti közgazdasági szerkesztőségünk jelentése.) Az elmúlt napokban létrejött a megállapodás a cukorrépatermelők és a Magyar Cukorgyárosok egyesülete között az idei termelési feltételek ügyé ben. Ec a megállapodás a korábbiaktól ellérően szómos kedvezményt biztosit a cukorrépatermelőknek 8 végeredményében a szak értők szerint 1938-ban a gazdák kb. 2 millió pengővel kapnak többet a répáért, mint lavaly. A termelők éppen ezérl megelégedéssel fogadták az uj egyezmény!. A megállapodás szerint a termelők ugyanolyan mennyiségben termelhetnek az idén is cukorrépái, mini tavaly, bár jogosultak 10% kai magasabb kontingensre is szerződni. Az esetben, ha a szerződő termelőnek löbb cukorrépája teremne, mint amennyire szerződött, u^y a cukorgyár 10% u. n. többletrépát vehet át. A répa alapára ebben az évben is 2.15 pangő lesz, ám ehes bizonyos árkiegészítés is járu', amely a belföldi cukorfogyasztáshos képest alakul. Amig a belföldi fogyasztás a mai keretei meg nem haladja, ugy mázsánként 5 fillér az alapár, viszont ha emelkedik a fogyasztás, ugy a gyárak árkiegészítés cimén minden mázsa után további összegeket térítenek a termelőknek. Ugyancsak uj kedvezményekhez jutottak a termelők ugy a szeletjárandóság, mint a melasz tekintetében. Da kedvezmény! kaplak a termelők a szállítási költségeknél is, meri míg eddig a vasúti tolatás és kociikiállitás dija teljesen a termelőket terhelte, az uj rendszer szerint ennek felét ezután a gyárak viselik. Az említetteken felül még számos kisebb kedvezmény is szerepel as uj megállapodásban a cukorrépatermelők javára.