Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-11 / 105. szám

Ára Ö fülér Uékáscsabsa, 1938 május II. szerda KÖZLÖNY 66. évfolyam 105. szám Apponyi György gróf beszélt tegnap a Házban a zsidójavaslat ellen (A B. K. tudósítója jelenti.) A képvire'őház. tegnep délelőtt folytatta zsidójavaelat térgyalősát. Sztranyavszky Sándor elnök nyitotta meg tiz órakor a Ház ülését, majd próf Károlyi Viktor szóiéit fel. Kifogásolta, hogy a javaslat szelekció alapjául a felekezetet veszi, helyesebb lett volna faji alapon rendezni a zsidókérdést. — Zsidó fajvédelem létezik — mondotta —, elsősorban a gazdasági életben, ahol a keresztényekkel szemben alkalmaznak numerus clausust. Szemelvényeket olvasott fel az egyes lepok forradalmi számaiból, majd kifejtette, hogy a zsidó sajtó megrendszebályozását már gróf Bethlen István is kivánta 1921-ben, amikor, mint a TESz elnöke, memorandumban kérte a kormány tói a legfelsőbb sajtóbiróság felállítását. A zsidóság örülhet annak. ha ez a javaslat keresztülmegy, mert különben más uton oldódna meg a zsidókérdés. A javaslatot elfogadta. A következő felszólaló Csilléry András. — Elismerés illeti meg a mi niszterelnököt — mondotta —, hogy a zsidókérdést a Ház elé hozta. Sajnálattal állapilom meg azonban, hogy ez is csak részletmegoldás. mint ahogy a numerus cleusus behozatala is az volt, amelynek további kiszélesítése lett volna a helyes ut. El kell ismerni, hogy a miniszterelnök ur volt az első, aki az ellenforradalmi kormányok óta napirendre hozta a zsidókérdést és szembenézett ezzel a problémával. Ehhez mindenesetre bátorság kellett. Nem fogadhatja el a javaslatot azért, meri nem oldja meg gyökeresen a zsidókérdési és nem teljesiti az ország közvéleményének azokat a kívánságait, amelyeket a javaslattal szemben ezzel a kérdéssel kapcsolatban támasztott. Nem biztosítja a javaslat azt, hogy a jövőben a kormányok minden gátlástól mentesen foglalkozhassanak ezzel a kérdéssel. Megtörténhetik. hogy politikai ssükségszerüségből valamelyik kormány ebben a kérdesben olyan álláspontot foglal el, amely ellentétben áll ennek a javaslatnak intencióival. — A magyar értelmiségi osztály szempontjából jelentős ez a javaslat és a létkérdéssel függ össze. Az ország pénzügyi vezetése, a kereskedelem és az ipar a zsidók kezében van. — Nem szeretném — mondotta Csilléry —, ha ez a javaslat csak a kis zsidókra lenne hátrányos a százmillió? vagyonnal rendelkezőket nem érné fel. Bálran ki kellene mondani a törvényben a zsidó srót és nem körmondatokkal körülírni. Államositeni kell a szénbányákat, hogy ilt elhelyezkedhessenek a fiatal keresztény mérnökök. A szeszgyárakat el kellene venni a zsidóktól és alkalmas keresztény kezeibe kellene adni. Helyes volna, ha szövetkezeti szeszgyárakat alapitanának és nagy kontingenseket juttatnának nekik. Hatálytalaniteni kell azt a törvényt, amely meggátolja, hogy uj cukorgyárakat lehessen felállítani. Milotay István megállapította, hogy a baloldal szerint a javaslat brutálisan érint kényes gazdasági viszonylatokat, a másik oldal szerint viszont igen mérsékelt irányelveket tartalmaz. Gróf Apponyi György volt a következő szónok. — A javaslat leggondosabb áttanulmányozása után sem tudtam rájönni arra — mondotta —, hogy mennyiben tudja ez a törvényjavaslat biztosítani a gazdassgi élet egyensúlyát és nyugodt menetét. — Tudjuk, hogy sok tekintetben igazságtalan vagyon- és jövedelem elosztás van, amit még fokoz a nem minden tekintetben igazeágos adórendszer. Ha a törvényjavaslat valóban az ország társadalmi és gezdaiági egyensúlyét akarná fokozottabban biztosítani, akkor ott kellene kezdeni as orvoslást, ahol a legnagyobb bajok mutatkoznak és ahol a legnagyobb tömegek szenved nek alatta, olyan javaslatokkal kellene jönni, amelyek alkalmasak volnának hárommillió vagyonnélküli nincstelen mezőgazdasági munkás sorsának megjavításéra. Gondoskodjék a közérdekű nagy munkákról — Sajnos, rem lőljuk a báíor kezdeményezést, nem látjuk azt, hogy belálható időn belől valami történnék a helyzet gyökeres megjavítására. Gondoskodjék a kormány közérdekű nagy munkák létesítéséről. Iit van a magyar falu hallatlanul elmaradt közegészségügyének megszervezőre. A keresztény fiatal orvosok százai nyomorognak, de ha ezekkel a problémákkal komolyan foglalkoznának, akkor ebben a kategóriában nem volna munkanélküliség. — Honvédségünk érdekében és a többi probléma elintézése végett mindenki szivesen hoznő meg az áldozatot. De szűkség van arra, hogy a munka és a közgazdasági tevékenység nyugodt folytatását lehetővé tegyék. Azt mondják, hogy a zsidó vállalatok, a zsidó tőke vezető szerepet Játszanak a nagykapitalizmusban. Ha a nagy célok érdekében a túloldal szerint túlnyomórészt zsidókézben levő nagyvagyonokat fokozottabban megadóztatnák, akkor már meg is lenne oldva a zsidókérdés. — A magántulajdon szentségéi, a vallás tiszteleiét, a törvényes királyhoz való hűséget, az alkotmányhoz való hűséget, ezeket a boldog békevilágban jobboldali elveknek nevezték. Jobboldalinak nevezett képviselőtársaim azt mondják, hogy minek a parlament, minek az alkotmány, el kell venni mindent, egyelőre a zsidótól, aztán mástól. Ezeket az elveket azelőtt kommunista elveknek nevezték. — Magyarország a mai napig ugy állt a külföldi közvélemény előtt is, mint az állampolgársági egyenjogúság, egyenjogú polgárok hazája, szemben azokkal az áldemokratákkal, melyek az utódállamokban alakultak ki és szemben azokkal a rendszerekkel, melyek a totalitásos államokban vannak. A mai napig itt mindenki szabad és egyenjogú polgár volt. Egy számban aránylag legkisebb kategóriától ezt az egyenjogúságul elveszik. Ez veszedelmes precedens és ellentétben áll az igaz magyar szellemmel. — Mint keresztény ember sem fogadhatom el eit a javaslatot — folytatta —, mert ellentétben áll a keresztény morál parancsaival. A magyar zsidóság egyeteme nem szolgált rá as ilyen önérzetet sértő megéllapitősokra. — Silőny emberek mindig vannak és mindig voltak, mind a zsidók, mind a keresztények között. Gyászmagyarok is voltak, nemcsak a trianoni határokon kivül, hanem ereken belül i>Kornis Gyula elnök rácsenget a szónokra : Kérem a képviselő urat, hogy az ilyen kifejezésektől méltóztassék tartózkodni. Gróf Apponyi György: Nem tudom megérteni, mért jobb magyar és jobb keresztény az, aki 1919 augusztus elseje előtt keresztelkedett meg. Ismerek ma is embereket, akik zsidó vallásúak és akiket évtizedekkel ezelőtt a magyar kiré'y emelt nemest rangra. — Törvényhozói felelősségünk sem engedheti meg, hogy ehhez a törvény javaslathoz hozzájáruljunk. Soha nem éreztük annyira, hogy erős kormőnyra van szükség, mint most. A következő felszólaló Drobni Lajoí, beszédének elején polemizál Rassay Károllyal, Apponyi Györggyel és Vázsonyi Jánossal. A javaslat szerinte nem ellenkezik a keresztény morállal. Esztergályos János nem fogadta el a javaslatot, mert mint mondotta, az nem segít a nyomorgókon és csak a legkisebb zsidókat érinli. Ezután az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház ma délelőtt tiz órakor folytatja a zsidójavaslat vitáját. A kormányzó ünneplése és a szélsőségek elleni tiltakozás jegyében folyt le tegnap Pest vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése (A B. K. tudósilója jelenti.) Nagy érdeklődés mellett tartotta tegnap délelőtt idei első évnegyedes közgyűlését Pest vármegye törvényhatósági bizottrága. A napirenden számos érdekes felszólaláson kívül számos megyei vezető állás betöltése is szerepelt, melyekkel valósággal újjá szerveződik a vérmegye főszolgabírói státusa. Fejér János pápai prelátus mondotta el tradicionális trianoni emlékbeszédét. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után Preszly Elemér főispán tett előterjesztést: — Ebben az évben tölli be, — úgymond — Magyarország főméltóságu kormányzója hetvenedik életévél. (A közgyűlés tagjai helyükről felállva, percekig ünneplik a kormányzót.) — Indítványozom, hogy a vármegye ebből az alkalomból tiszteletteljes szeretettel és hódolattal köszöntse a kormőnyzó urat. (Nagy taps.) Az indítványhoz vitéz Marton Béla szólott hozzá és hangoztatta, hogy az 1938 as évben a világháború problémáinak megoldása kezdődik. A feladatokat meg fogjuk oldani, de nem szabadcsapatok és külön csoportok utján, hanem komoly és becsületes összefogással. Ne vigye a magyarságot senki bolondos tervekbe, mert ugy nem lehet Magyarország történelmi feladatait teljesíteni.