Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-11 / 105. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 május 11 A kormányzó kihallgatáson fogadta a miniszterelnököt (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap délelőtt Darányi Kálmén mininiszierelnök kihallgatáson je­lent meg Horthy Miklós kormány­zó előtt és a különböző kormány­zati kérdésekről lett jelentési az államfőnek. A miniszterelnök ki­hallgatása mejdnem egy óráig tar­tott. Tizenkét óra után a miniszter­terelnök a képviselőházba ment és hosszasan tanácskozott gróf Károlyi Gyulőval. Felmentés után öt évi fegyházat kapott Rafael István, aki a csabai ha­tárban halálra rugdosta vadházastársát (A B. K. tudósítója jelenti.) Annakidején beszámoltunk arról, hogy Rafael István pusztaföldvári cigány Békéscsaba határában Ösz­szeveszett vadháztilérsővai, Rafael Máriával, akit veszekedés hevé ben hatba rúgott. A szerencsétlen cigány asszonyt ezután mas?a Ra fael kézi taligán szállította be a csabai kórházba, ahol megállapították, hogy Rafael Mária a rúgás következtében bélrepe­dést kapott. A gondos ápolás ellenére is bele­halt sérülésébe Rafael Mária. A gyulai törvényszék felmen­tette Rafael Istvánt a vád és kö­vetkezményei alól, azonban ez ügyészség felebbszésére az ügy a tábla elé került. A szegedi kir. tábla tegnap délelőtt teiíotta meg ebben az ügybsn a főtárgy. • lést és halált okozó súlyos testi »értés miatt öt évi fegyházra ítélte Rafael Istvánt. Az ítélet nem jogerős. MAGYAR KÖNYVNAP 1938. juniusi hó 2—3—4 Az idei höny vnap nagy eseménye'. HranyJános összes prózai müvei és műfordításai. Egyetlen 2500 oldalas kötetben, bíbliapapiron. Könyvnapi ára P 1640. Könyv nap utáni bolti ára P 22'— Arany János összes müvei. I—II. Tizenkét kötet tartalma két hatalmas kötetben, 4300 ol­dalon, bibliapapirra nyomva egyönteiű művészi kötésben. Köny vnapi ára P29—, köny vnap után bolti ára P 40 — A könyvnapi ARANY-kiadás korlátozott pé dányszámban ké szül, ezért ajánlatos már most elöjegyeztetni. Előjegyzéseket elfogad minden helybeli könyvkereskedés. Gondatlanságból okozott emberölés miatt elitéltek egy osanádapáoai szülésznőt saját leánya halála miatt (A B. K. tudósítója jelenti.) Ismeretes Fehér Gyuláné csanád­apácai szülésznő tragikus ügye. Annakidején beszámoltunk arról, hogy Fehér Gyu'őné luminállal megmérgezte magát és életveszé­lyes állapotban szállították a bé késcssbai kórházba, hol amikor mégához téri könyörgött az orvosok­nak, hogy mentsék meg az életnek, mert már megbánta, amit tett. Mint vallomásából kiderült, Fe hérné azért akart meghalni, mert férjnél levő leánya gyermek­szülés ütőn vérmérgezésben meg­halt, súlyosbította a helyzetet az, hogy a szülésnél Fehétné saját maga segédkezett. Fehérnél meg­mentették az éleinek és most gon­datlanságból okozott emberölés miatt indult meg ellene az eljárás. Tegnap tartotta meg ebben az ügyben a főtércíyalást a szegedi törvényszék [//igodri-lanácsa. A tárgyaláson a szülésznő eirva vallotta, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert nem tehet leánya haláláról és nem köve­tett el gondatlanságot. A biróság ezután orvosszakértő­ket hallgatott ki. hogy a szülész­nőt bizonyos fokú gondatlanság terheli, aminek követkeit§ben a haláleset történt. A perbeszédek elhangzása után a biróság bűnösnek mondta ki a szülésznőt a vád szerint és ezért 60 pengő pénzbüntetésre ítélte. Enyhítő körülménynek vette a tör­vényszék, hogy a gondatlanság­nak éppen a saját lánya esett ál­dozatul és ezzel nagymértékben megbűnhődött. Az ítélet jogerős. A felsőház súlyos bírálata a titkos választójogi törvényjavaslatról Jegyzőkönyvben örökítik meg baiczai Beliczey Géza emlékét (A B. K. tudósítója jelenti.) A felsőház hosszú szünet után tegnap délelőtt tartolta első ülését, amelynek napirendjére két fontos törvényjavaslat volt kitűzve. Az ülést tiz órakor nyitotta meg gróf Széchenyi Bertalan elnök, aki ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg Beliczey Géza és Ráth Zsigmond elhunytáról. Emléküket a felsőház jegyzőkönyvben örökítette meg. Esutén áttértek a választójogi tör­vényjavaslat tárgyaláséra, amelyet Maizik Viktor előadó ismertetett. Szontagh Jenő volt az első fel­szólaló, akinek beszédét általános érdeklődés előzte meg. Hivatko­zott arra, hogy a titkosság beve zetésével szemben ma is azokat az aagodalmakat vallja, amelye­ket Tiiza litván hangostatott. Pe­dig Tisza életében még nem vol­tak meiz ások a példák, amelyek azóta Európaszerle mutatkoztak, hogy ahol a választójogot a leg­szélső határig kiterjesztették, az a parlamenti élet halélát jelentette, egyedül Angliát kivéve. Megmondja őszintén, nem akarja a titkos vá lasztőjogot, de megen­gedhetetlennek tartja, hogy a nyilt szavazási rendszerrel az utolsó évek gyakorlata mellett ez az ország mégegyszer válasszon. Ha mégegyszer ilyen választások lesznek, ez pozitív halála lenne a parlamenter izmusnak. — A legközelebbi választáson, — mondotta Szontagh Janó, — három kérdés fog állani az agitá­ció központjában. Az első a zsi­dókérdés leaz. — Zsidókérdés van, de a tör­vényjavaslat után is lesz, mert ez olyan agitációs anyag, amit nem lehet egy olyan nemzet politikai életéből kiküszöbö'ni, ahol a la­kosság magas percentjét teszi ki. — A másik kérdés, amellyel agitálni fognak : a földbirtokpolili­ka kérdése. És ez talán még erő­sebb agitációs anyag lesz, párt különbség nélkül, egyik a másikat fogja igyekezni túllicitálni. Elért magamévő teszem báró Prónay György inditvőnyéf, hogy aki in­gyen földet akar osztani, az ne lehessen képviselő. Az esztelen birtokpolitika ennek az országnak ö8ízeroppanásőt idizné fel. — A harmadik kérdés, amely ugyancsak nagy agitációs téma lesz, a licitálás a különböző szo­ciális kérdésekben. A német ki­sebbségi vidéken kétségtelen, hogy volt és van nemzetiszocialista agi­táció. — Ma Budapest uccáin ezer­számra vannak olyan emberek, akiknek a zsebében ott van egy tiíkos szervezet igazolványa részben azért, mert mint 1918 ban a megijedt burzsujok a szociálda­mokra szakszervezet igazolványait hordták magukkal, igy akarják jö­vőjüket biztosítani. — Eiekkel szemben a kormány lépjen végre fel inkább ma, mint holnap, mert holnapután talán mér késő lesz. Vásáry József szólalt fal ezután. Hangsúlyozta, hogy a törvényja­vaslat jogfosztással jár és agitá­ciós eszköze lesz azok kezében, akik a nemzet elégedetlenségére spekulálnak. — Csalás az, hogy a nemzet többsége a szélsőségekkel tart. A valóság ez, hogy a nemzet több­sége türelmetlenül vőrja, mikor csap le a kormőny azokra, akik ebben az országban falforgatást akarnak előidézni. A javaslatot nem fogadja el. Pap József szólalt fel ezutőn. — A választójogi törvény na­gyon fontos, da megoldésa nehéz probléma. Széli József belügyminiszter szó­lalt fel ezu'őn. —>„ A kormány a jogelődje őllal kitüsöít programot magáévá íette, amikor ezt a javaslatot beterjesz­tette. Mindenben a nemzetet és a közérdekét szolgálta, amikor a titkos választási eljárás bevezeté­sével több és erősebb jogot szán­dékozik juttatni, mint amennyit az eddigi nyiltszavazősos rendszer jelentett. — Végül refleksiziókat kell ten­nem a közállapotokról elhangzot­takra — folytatta a belügyminisz­ter. — Sajnálatos körülmény cz, hogy az utóbbi években egyes külföldi országokban bekövetke­zett forradalmi események a ma­gyar társadalom egy kis részére mákonyos hatást gyakoroltak. Ezek az elemek most a jobboldali politika álru­hájában akarják a tö­meg nyugtalánságát szít­va forradalmositani, ba­cillusokat széthinteni. — Biztosithatom a felsőházat — mondotta emelt hangon Széli Jó­zsef belügyminiszter, — hogy mind a kormány, mind én, a közrendért felelős belügyminiszter el vagyunk határozva arra, hogy minden az ország alkotmánya és közrendje ellen irányuló kísérletet a legeré­lyesebben megakadályozunk és megtorlunk. — Nem ajánlom senkinek, hogy az ezeréves magyar állam alkot­mőnyőval és törvényeivel ujjat húzzon. (A belügyminiszter beszé­dét hatalmas tapssal fogadták a felsőház tagjai.) A belügyminiszter után Ghiczy Elemér beszélt. Nem fogadja el a javaslatot, mert nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. Amikor összetartásra lenne szük­ség, akkor itt gyengeséget és igazsástalanságot látunk és a jövőt illetőleg aggodalom lesz úrrá a lelkeken. Szeberénui Lajos a következő szónok, elfogadta a javaslatot, bár annak nem minden intézke­désével ért egyet. Felveti a kér­dést : mi lesz, ha Szőlasiék jut­nak enn«k a törvénynek a birto­kábé ? Mert minél ügyesebb egy demagóg, annál ügyesebben fogja kihasználni ennek a javallatnak ezer paragrafusát. Végül arról beszélt, hogy a földreformot nem le­het máról holnapra meg­csinálni, de nem is kell ezzel a kérdéssel iz­gatni, mert a földreform magától fog bekövetkezni. Ezután az elnök a vitát bere­kesztette. Ma délelőtt 10 órakor folytatják a vitát. Az ülés három­negyedketlőkor éri véget. AP0LL0 FILMSZÍNHÁZ Telefon g 239 . Május 11—12—13—14 Helén doctor kisasszony Előadások hétköznap fél 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9-kor Az első előadás naponta zóna

Next

/
Thumbnails
Contents