Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-01-16 / 12. szám

1938 január 16 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 DIITÍIDT SZÉPET ÉS JÓT OLCSÓN VÁSÁROLHAT DUlUtlI FIZETÉSI KEDVEZMÉNNYEL DE B RECZEN I ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle írja a Lustig Géza A fajelmélet újból lebetegedett. Éspedig Romónióban. Abban az orazógban, amelynek ez ethnikuma manapsőg ia rej tely. Abban az orazágban .amelynek az egyik u'cája oláh, a máaik örmény, a harmadik fanarióta, a negyedik bulgár, az ötödik cigány és igy tovább a végtelenségig. Abban az orazégben, amelyben az uralkodó recenak a puszta származása ia olyan kereaztrejtvénv, amin a világ öiazes akadémiái hiába törik a fejüket. Hisz máig is eldöntetlen, vejjon latin vegy szláv törzsekből aarjedtak elő a pakulárok. Amiként eldöntetlen az ia, honnan a fenéből, a történelem melyik sikátorébóloaont ez őai Isler perljéra ez a népzagy valék. Mindez peiaze nem akadályozta ez örcmszülöket, Gogát éa Cusát abban, hogy olyan keresztelői caepjenak, amilyet régóla nem látott a világ. Feceiunt magnum áldomás. Hogy a duhaj lakoma érát aiegeny zsidóknak kell meg fiietnick éa pedig keserveaen, azzal r.em törődtek az ip8ék. Annyi bej legyen 1 Mire való a zsidó, ha nem erre, hogy viselje az urak muletiófeól? Különben is régóla készültek, régóta vórtak Goga lánJzaóaai erre a c<córa. Hiszen a pórt, amely az uralkodó jóvoltából Romőnia nyakára ült, mór 1910 ben feltűzte a fcwaatlkél. Hol voltak akkoron, 1910 ben, a balti szabadcsapatok, amelyek a horogkeresztet Finnorazégból Németországba hurcolták éa hol voltak az osztrák nemzeti szocialiatók, akik a jelvényt rr.eghonoailotték ? Ha semmi egyébért, a prioritás jogán valóban megérdemlik az oláhok, hogy részük legyen az órjaparagrafuaokban. Siettek ia gyoraan életbe léptetni azokat. Hir szerint tilos lesz ezentúl a jebuzeusoknak újságot szerkeszteni, tilos állami szolgálatba lépni, tilos a hadsereg kötelékében vezényazóro masírozni és tilos megszületni és tilos meghalni. Azok az ipari és azok a kereskedelmi vállalatok, amelyeknek a tőkéje zsidó, nem szerződ hetnek az állammal és amennyiben szerződnének, a jogügylet •emmis. Azonfelül minden ipari és minden kereskedelmi vállalat tartozik szigorúan és szorosan Popescu „numerus walachicusá Elegáns és divatos öltönyt, felöltőés téli kabátot készít Krasznai Mihály urlazabó, Ferenc József-tér 20. sz. Tegyen próbarendelést hoi" igatodni. Ctakii azoknek van joguk ezentúl az éleihez, akik a román elhnikummal dicseked hetnek. Ugyanakkor felülvizsgálják az ösazes honosításokat, amelyek a trianoni békediktátum u!én keletkeztek. Csak növeli az ijedel mel, hogy a két utóbbi rendszabály az Ö88Z68 minoritásokat sújtja — *ina diatinctione. Ámde valamiről elfelejtkeztek őkelméék. Arról a közmondásról *mit ez utolsó nebuló ia jól ismer. Quod licei Jovi, non licet bovi. Magyarul: ami szabad Nemetor, azégnak, a hatalmas óriásnak, az korántsem szabad Roméniának, a gyenge törpének. Ea elfelejtkeztek arról is, hogy Romőnia bizonyos kötelezettségeket vállalt, amikor érdemlelenü', de annál pazerabb ajándékokkal halmozták el a koméi, a világháború győtlesei. 1919 de cember 9-én aláirta, igaz, hogy csak fanyalogva, az okmányt, amelyben az aneol birodalommal éa az Egyeaült Államokká', Franciaországgal és Olaszországgal, valamint Japánnal szemben elismerte a kisebbségek jogait. Aláirta a tetejében a Covenanot is, amelynek nyolcadik paragrafuia a politikai jogok teljes egyenlőségét biztosítja valamennyi román állampolgár részére, tekintet nélkül a faji, a nyelvi éa vallási küiönböiőségükre. Megfogadta Románia esküvel azt is, hogy egyetlen egy polgárára sem azármszhátik hátrány aem faji, aem nyelvi, sem vallási okokból és nem zárható ki senki teremtett lélek sem az állami saolgólatból, sem bár melv kereseti ág gyakorlásából. A Covenant tizenkettedik paragrafuta értelmében eliamerte Románia azt 18, hogy a kiaebbaégi jogok a Nemzetek Sr,övet8égének a védelme alatt állanak és elismerte bármelyik tagállamnak ebbeli igényéi, hogy nyomban felszólaljon a Covenant 8érelme ellen. E» alávetette magét a nemzet közi biróiág döntéaének, ha a panasatlevők ügyüket a biróiág elé viszik. If the parties lo Ihe dispute so demand — hangzik az eredeti szöveg. Ezek után érthető I»trale Micescunak, az uj külügyminiszternek alakoskodása. Alig foglalta el tisztjét, első dolga volt ennek a lyuk prokátornak öaszecsőditeni az idegen sajtó bukaresti képviselőit éa beazédet, mézes-mázoa beszédet intézni hozzájuk, beszédet, aminek átabotában ilyenforma lenne a veleje. Románia habozás nélkül folytatni óhitozik eddigi politikáját és ragaszkodik továbbra is bevált és hűséges szövetségeseihez. Ezeknek sorában névszerint megemlítette Franciaországot, Lengyelországot, a kis, no meg a balkáni ententeot. A külső politika irányét a belső politika iránya .nem változtathatja meg. Örömmel fonok Genfbe sietni — okarinázott Micescu — találkozni a barátaégos hatalmakkal. Ugyan, vájjon me lyek lehelnek azok a barátságos haialmak, Nagy Britannia? Alighal Mert alig foglalía el a helyét Oc tavién Goga a bársonyszék ölében és alig nyilatkozott meg, ő brill felsége azon nyomban látó autóba küldte hoz?éja Sir Reginald Hoarei, a bukaresti követet, egy üzenette', e gy pikéns üzenettel. Az angol kormány — szóiolt a pikáns üzenet — barátságos módon — in the mont friendly man nrr — óvja éa figyelmezteti a romén kormányt, hogy állandóan éa uen nagy érdeklődéssel viseltetik az iránt a szerrődés iránt, amit Románia a kisebbségeket illetőleg vele, Albionnal és a szövetséges és társult hatalmakkal együttesen nléirni méllóita'ott, Páriában, 1919 december 9 ének amaz ominozus napján. Hogy Istrate Micescu mit fslelt erre, azt nem tudjuk, amiként a»t ae ludjuk.mil felelt a pé» riai augailatokra. Párisban ugyanis akként látják a beavatottak, hogy PZ a kalend cudarul végződhetik. Éa nein kisebb fickó, mint Pertinax, a vezérkar szócsöve, ilyHént el mélkedik. A játszma, amit Károly játszik, rövidesen elsöpörheti a román Hohenzollernehet. Hét esztendőn ét egyebet aem csinált a Regele, mint hogy az egyik pártot a máiik ellen játszotta ki. Most, hogy a választásokon elbukott a királyi fasi8ts, elkeaeredéaében Gogához menekült aizal a hátsó gondolattal, hogy ellene uszítja a vasgárdát, ha szorul a kapca, mint ahogy annak idején Vajdái Maniura, Talarescul Bratianura. A nóta vége az lesz, hogy eltörik a a játékban a pengéje. Amit Periinox mond, az ngye lőre a jő^ő zeneje. Jelenleg Franciaország nem csinálhat okosabbat, mint amit csinált. Schneider Creuzoték, ugyanúgy, mint Shodáék megtagadták a további hitelt s a román ármádia várhat a felszerelésre addig, amig készpénzben nem tud fizetni, várhat holnapután kiskeddig, borjun> uzó péntekig. így festenek tehát azok a hatalmak, amelyekkel Itlraie Micescu olyan sebbel-lobbal óhajt bra yizni. Ám azért ne tessék roaazra gon dőlni. Islrate M cescu őkegyelmea aége nem lódított akkorát, imint első pillanatra szembetűnik. Őszin tén beszélt, amikor kijelentette, hogy Románia nem akarja Európa csendjét, rendjét felborítani. Hogy is ekarnó ? Amikor a lélekzetvétele is másoktól függ. Ezért bizony nem iaazák a levest olyan forrón, ahogy tálalják éaakérhrgy fenyegetőznek Goga uramék. a dikta lurát caak nem bátorkodnak egéPhilips rádió kapható: Rosenbaumnál Philips rádió kapható: Hirsch Jánosnál szen megvalósítani. Félszemmel Párisra és Londonra kell banzsalitariok és igy annyira, amennyire szuszogni hagyják a demokratikus ellenzéket. Elannyira, hogy az uj»áRok nagy betűkkel leközölhették Maniu és M chalache éles, szinte durva tiltakozását az uj regime ellen. Félszemmel viszont Moszkvára pislognak, ahol Besarabia iránt újfent nagy az érdeklődés. Ehhez képest nem csoda, hojy abban a pillanttban, amikor Cianot üdvöiölte, Micescu jónak látta azemélyeaen felkere>ni a Siovjetunió bukaresti követét és biztosi totla azon óhajáról, hogy Siltalinékkal együtt működjék. Tant de bruit pour une omelette — mondanók, ha kedvünk lenne gúnyolódni. Minden gondos kereskedő már most töri a fejét a leltári á rusitás hatásos hirdetés szövegén ! Január 20-án már lehet hirdetni!