Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-20 / 64. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 március 20 mert az a rendszer fosztotta meg őket a hitvány életüktől, amelyért annak legjavát áldozták. Persze, minket nem érdekel a Bucharlnék sorsa. Elvetlék méltó büntetésüket. Mint politikai krónikásokat azonban, közelről érint, mi lesz a folytatása ennek a véies cirkusznak? Angliában mindjobban erősödik a Chamberlain és a Halifax fölfogása. Mivel Oroszországra, mint politikai faktorra aligha számithatunk — vélekednek as angol státusférfiak — minden erőnkből azon kell lennünk, hogy újból egy nevesőre emeljük a locarnói hatalmakat. Németországot bevonni a koncertbe, Oroszországot meg kitessékelni! ez Nagybritannia célja. Annál inkább, mert Franciaországot is a nyereg alá puhították a legújabb események és hajlik az okos szóra. Franciaországban viszont mindinkább elsokasodnak, akik igy eltűnődnek. Vagy igát, amit Sziallnék állítanak, vagy nem igaz. Ha igaz, mit ér egy olyan állam, amelyben huss év óta az összes vezetők nem csinálnak egyebet, mint árulják az országot a legtöb bet ígérőnek. Az egyik Angliának, a másik Németországnak, a harmadik pedig Japánnak és igy tovább usque ad infinitum. No meg aztán mit ér az olyan állam, amelynek összes rétegeit, a nép biztosságokat, a kösigazgatásl, az igasságssolaállatást, a hadsereget megfertőzhette egyetlen egy ember vírusa, egy olyan emberé, aki Mexikóban kuksol. Igy azután nem csuda, ha Franciaország végkép elssigete'ődik. Elszigetelődik és csatát veset. Pontosan ugy, ahogy Bülow megjövendölte. . .. megy a csempész libasorba', ül a finánc a bokorba'.. . Közben szebbnél s*ebb magyar nótákra kerül a sor, de astán megint megüti a fülemel egy ismeret' len, itt született szöveg: ... eladtam a magyar búzát, vettem rajta Bata-ciizmát... RENDEZ olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható tagadás bizony Paál Jób riportja Kelet kapujáról A libabiztositás és egyéb munkácsi specialitások Nyitott szemmel kell körülnézni az embernek ebben a különös városban és tucatszámra akad olyan beidegződött munkácsi szokásokra, aminőkkel sehol a világon nem találkozik — Ha az első pillanatban mosolygunk is e tipikusan munkácsi specialitásokon, rövid gondolkozás után rájövünk arra, hogy mindegyiknek mélyebben fekvő értelme van Aki szeret elmerülni a folklorisztikus tudományokban, annak melegen ajánlom: Ránduljon ki akármelyik nap esti óráiban egyikébe a munkácskörnyéki kicsiny vendéglőknek. Eltekintve attól, hogy nagyszerű bort kap itt. hiszen a tokaji hegyek északi nyúlványai Munkács határáig érnek el, találkozni fog jókedvű falusi legényekkel, akik, ha már fenekére néslek egy-két pohárnak, furcsa és érdekes szövegű nótákat dalolnak. Cigány is akad mindenfelé és a rigmusokat régi népdalok muzsikájára fabrikálta össze as alkalmi nótacsináló: maga a nép. Etek a nóták valóban a nép ajkán ssülettek . . . Fiatalok, akárcsak a legények, akik dalolják őket, ha történetesen biztonságban érzik magukat. Igy szól az egyik nóta : ... Édes Istenem : mi banne, ezak a legények ctempészek. Puskalövésnyire van ide két ország határa. Magyarország és Románia autón egyarónt percek alatt érhetők el. Ez a vidék bizony sokat keresett és talán sokat is keres a csempészeten, az emberek ötletesek, raffináltak, nehezen fog ki rejluk a finánc. Találtam asután egy annyira speciális „kereskedelmi vállalko•ós"-ra, amelyhez hasonló talán sehol a világon nincsen. Működik e környéken •gin komoly sUpISIiérsl ogy „részvénytársaság", mely magialolfi díj ellenében biztosítja * csempészeit árat — • fináncok ottan. A „falok" randaa kStvényeket kapnak és szavahihető ambaraklSt hallottam, bogy „kát" oaotén a károsalltak utolsó fillérig megkapják a finánc által elkobaott caempéaaára beezorséai árát — hámon nélkül... A kóser villany és a zsidó antenna Valamikor, évekkel eielőtt, lengyelországi utazásom alkalmából sokat írtam az örök ghettóról, ahol rabokként élnek azok, akik nem tudják, vagy nem akarják megérezni, hogy a világ forog és más seél fuj ma. mint fujt akkor, amikor Hispánia partjairól e'indultak a száműzött zsidók gályái. Munkácsra is Lengyelország, az örök ghelló Beállította a*ük sikátorokból a tömegeket de e tömegek a ghelló napfényt nem lélott keskeny házai helyeit szabadságot talállak itt és világos szobákat, sok napsugárral. Abból, amit elhoslak magukkal, sokat lefaragott a Latorcxa partja, az uj generációk liberéÜsabbnn élnek és ez életmódjuk kü'ső formáiban is meanyilatkosik. Csak az egyre beszivárgó tömegek maradnak meg apáik konzervativizmusában. Hithű *«idók a maguk községéi vékonv dróttal kerítik körül és e drót mintegy szimbólum: szombaton nem szabad elhagyni azt a területet, amslyet ez a drótkerítés átfog. Ezt a drótot Munkácson „zsidó antennának" hivják. A villany viszont, amely szombatonként világítja meg a lakésokat és a negyven munkácsi zsinagóga modernebbjeit, mér hamisítatlan „kóser villany" .. . . . . Pénteken, a délutáni órák boruláséval élesen fütyülve sivít keresztül a városon a sziréna hangja... Ugyanúgy, ahogyan Velencében a déli harangszóval egvidőben ágyúlövés jelzi az ebéd idejét. És ahogyan nagy ipartelepek a munkaidő kezdetén és végén gőzsippal adják tudtára a munkások ezreinek, hogy helyet foglalhatnak már a gépsk mellett, avagy letehetik kezükből a szerszámot, azonképen Munkácson is szirénabugás közli az emberekkel, hogy bekövetkezett a Mózes törvényei által megszentelt heledik nap estéje. Háromszor hangzik fel a szirénabusás péntek délutánjának késői óráiban: az elsőre rendbe kell hozni a boltot, a másodikra helyet kell foglalni a teritett asztalnál a meggyujlotl péntekesli gyertyák mellett, a harmadikra pedig el kell indulni Isten házához. . , . A harmadik szirénabugásra kapcsolják át a városi villanytelepen a gépeket a „kóser masinára." BUTORHUZBAÜ Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! Libabiztositás a vágóhídon A Csillag előtt* ho*»'u sorban állnak az autók, a soffőrök konzorciumba tömörüllek, o'c«óbban és gyorsabban viszik át Ungvárra az embereket, mint a vonat. Vonaton csak az idegenek utaznak ... Igaz, hogy ez«ik az autók csak akkor indulnak, ha „legalább" hét utas jelentkezik én a Bzardiniaskatulyéban valóságos táncterem áll olajban a fejnélküli halak rendelkezésére ahhozképest, ahogyan e „luxusaufók" utasai teszik meg utjukat. A fiatalság mér nem annyira hithö, mint az öregje és ezt pontosan abból a plakátból tudom megállapítani, amelyet az egyik soidóünnep^n az culóbuszlársasás a Csil'ag kapujára tett ki. Éten a napon Ungváron mérkőzött Munkács messzeföldön ismert futballcsapata, az MSE és a plakát imigyen invitálta a munkácsiakat a mérkŐKésra: „As autóbusz a MSE ungvári mérkőzésére dílntín 2-kor indul. Z«idók részére falszállás 7<3-kor a sorompónál." A „hithű" ifjú zsidók, akiket mindennél jobban érdekel az MSE KÓlja, csak a vároton tul, a sorompónál mernek falülni az autóbuszra. Da falülnek . .. A noteszom t.ockás lapján rajta van a» a bélyegző, amelyet a vőgóhidon nyom rá egy cédulára az a „biztosító társaséig", amely a jámbor zsidók libáit biztosítja. Hithű zsidó csak ast a libát eheti meg, amelyet alapos vizsgálat után kósernek találnak a szakértők. A bori Itt „létraszámra" isszák, mert a litert is létrának keresztelte el a munkácsi dialektus. Az uccán keresztény fiuk jiddisül beszélgetnek egymással és apró kaftános csemeték magyarul veszekednek... A régi munkácsi urak beszélik tal*n legszebben a zsargont.. öreg zsidók tizenháromsarku, •yestprémből késsült kalapban járnak. Egy ilyen kalap újkoréban valóságos vaayont ér. Előkelő öreg zsidók térdnadrágot viselnek és a térdnadrágjuk alalt szombatonként vakítóan csillog elő fehér strimfíijük. Alatta lakkcipő van... Legalább hérom nyelvet mindenki beszél ebben a városban, de százszámra találunk ruszin parasztokat, akik tökéletesen tudnak angolul. Ne tessék nevetni: nem a sealónban, az angol nyelvmestertől vettek leckeőrákat, hanem Amerikában a bányákban tanulták meg a yankeek nyelvéi.