Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-20 / 64. szám

1938 március 20 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 DIITADT SZÉPET,ÉSJOL OLCSON VASAROLHAT DUlUrfl fizetesi kedvezmehkyel DEBRECZEN I ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Kisér'eiiea pontossággal elkövet­kezett, amit Bülow megjövendölt. Rövid késedelemmel, a németek csakugyan megnyerték a világhá­borút. Megnyerték, amikor Hitler csa­patni bevonutak Ausztriába. Cs megnyerték, amikor a Ljub­janka piacán eldördültek a sortüzek 8 az áldozatok vérében elhanyat­lott a francia orosz szövetség. Érzik ezt Angliában szerlel Sa Daily Herald nem is késelt őszin­tén bevallani, amit mindenki sej­dit, nem késett bevallani, hogy a Szovjetunió quanlité mégligeable-lá züllött. „A moszkvai eseményekel — irla a vezércikkében — nem lehet figyelmen kivül hagyni, sem valaha is elfelejteni. Lenin összes barátjait a vészbíróság elé állítot­ták 8 kivégezték. Csak émelyt, csak undort, szörnyű undort kelt­hetnek ezek a tények bennünk, az áldozatok padig szánalmai. A világ döbbenve látja, micsoda ől­lapotok uralkodnak a Szovjetunió­ban és akinek az érzékei nincse­nek örökre eltompulva, megálla­píthatja, hogy a roppant birodalom alámerülni készül a zavarokban." De még inkább, még fájóbban émk ezt Párisban. Es hiába pél­dálódzóit Vizsinazki Fouquier Tin­ville el, senki nem állt kötélnek. Paul Faure, a szocialista párt egyik gyémpillére, meg is leckézteti, ki is oktatja az ügyész urat. „Nem szabadott volna a francia forrada­lomra, mint útszéli precedensre hi­vatkozniok a moszkvai pribékek­nek. Eőször is, akkor, 1793 ban, belső és külső háború dult Fran­ciaországban. Különben is a fran­cia forradalom igazán nem a guil­lotine jegyébtn halolt rokonseen­vesen s érdemli meg a reája való hivatkozást. Idestova egynegyed száiad óta uralkodik a Szovjet és mosian derült ki, hogy legfőbb ve­zetői sorra rendre eaylől egyig ké­mek 8 árulók vollak?! André Leroux u Populaire ben ugyanezt az álláspontot vitatja. Mindössze azzal a különbséggel, hogy az egész komplexumot az európai béke s az európai civili­záció górcsövén át vizsgálja. Ag­gódik a francia orosz szövetség miatt s némi rabuliezlikával igyek­szik — legalább fogalmilag — a régimét a külpolitikájától elhatá­rolni 8 elválasztani. „Nem vagyunk fasiszták — bölcselkedik Leroux — de nem akarjuk Sztálint sem árkon-bokron végig követni. Meg­értjük, hogy a Szovjetunió belső politikája nem azonos azzal, amit a határokon tul üz és reméljük, hogy est Moszkvában sem akarják csak pillanatra sem elfelejteni." Sovány vigasz 1 Csupán arra jó, hogy leplezze a kétségbeesést. Vandervelde azonban nem akar az önáltatás hibájába esni és ke­serűen panaszkodik. „Valaha, 1917 ben — olvashatjuk a tollából a Peuple március 6-i számában — azt hittem, hogy az orosz forrada­lom békés atmoszférában, lépésről­lépésre valósítja meg a szükséges reformokai. Később belóllam, hogy a véres forradalom nélkülözhetet­len volt. Ámde a szakadatlan pö­rőket nem értem, sehogy sem ér­iem és ugy találom, hogy ez a vég kezdete." Ugyanakkor a francia szocialista párt állandó bizottsága eayhangu s igen éles határozatban tiltakozott a moszkvai pör ocsmányságai el­len s ezeket üzente Sztalinnak: kulásít is. Es, ha azt kérik tőlünk, a mi kommunistáink, hogy ezekben a pörökben fenntartás nélkül áll junk a Szovjet mellé, akkor az kell válaszolnunk: ez lehetetlen Nam tudjuk meglenni, mert szö gesen ellenkezik a meggyőződé sünkkel és nem tudunk hinni ab ban, amit nem tudunk megérteni Most azzal akarják magyarázni ezeket a pörökel, hogy vallomó sokra hivatkoznak. Es azzal ma' gyarázzák ezeket a hihetetlen, eze­ket az elképesztő vallomásokat hogy a vádlottak lelkes kommu­nisták, akik az eszméért szívesen meghoznak minden áldozatot s ha kell, az életüket is eldobják. De hogyan lehet ezt összeegyeztetni a kémkedéssel és az árulással? &KULPIN HSvdMetónM „M>nl az utóbbi időkben gyakorta, ma is támogatja a párt a Popu­laire álláspontját. Egyetért a má­sodik internacionálé tiltakozó ha­tározatával és azt kívánja, adják meg a vádlottaknak a védelem le­hetőségét és azt követeli, ne mond janak ki halálos ítéletet." Felvonultatta a párt a nagyágyút is. Leon Blumot, aki a Populaire egyik számában, dezignált minisz­terelnök létére, ekként dörgedezett. „Senkinek sincs jogában hallgatni. Szükséges a népfront Franciaor szágban, szükséges az orosz-fran­cia egyezmény és ugyancsak szük­séges Franciaország közvetítő sze­repe a Szovjetunió és a nagy, nyugati demokráciák közölt. Epen ezért ejt kétségbe a moszkvai pör. Ez a pör akadályozza meg a széjjel szórt proletariátus egységét, ez hiusítja meg a francia—orosz együtt működést és ez teszi lehetetlenné egy szovjetbarát angol s amerikai közvéleménynek a zsenge kiala­| Hogyesn lehetséges az, hogy fér" . fiak, akiknek a neve pár hónappal ezelőtt mén a Szovjetunió történel­mének a legragyogóbbjai között szerepeli, olyan dolgokat vallottak, amelyeket a józan érlelem vissza­utasít és amelyeknek a hamis volta minden kétségen felülóll. Lehetel­ienség azt kövelelni tőlünk, hogy a moszkvai vádak csendes támo­gatásával elismerjük ezeknek a teljyes m odetl-soro z a tó t mutatja be az ünte meftil­kiállftáson Március t8—27. A jelenlegi alacsony árakat a kiállítás végéig még változatlanul tartjuk. KSrzetkp viselet: Rózsa Béla cégnél BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 25. sz. szemenszedett rágalmaknak az igazságéi! Tudom, hogy érzései­met, amelyeket éifojlani nem birok magamban, holnap a Szovjetunió és a szocializmus ellenségei ki fogják használni. Ámde ezt hibául senki fel nem róhatja nekem. Miért kényszeriieltek arra, hogy válasz­•zunk a szó közöli, amely csapóst hoz s a hallgatás kötőit, amely szégyenbe dcntene." Bezzeg papolhatott Blum is, amennyi c»ak jól eseti neki. Szta­linék rá ae haderitettek. Es már­cius 14 én, délelőtt tiz órakor a faihoz állították Bucharint, Grinkot, Rosengoltzol, Szuharevet a töb­biekkel együtt sorban és megtör­tént, amit Olló Bauer óriási aze­rencsetleneégnek, mások öngyil­kosságnak, ismét mások gazságnak tartanak. Oroszország maga tepte szét afokat a kötelékekel, amelye­kel 1917 ben a novemberi forra­dalommal teremtett, amikor a cő­rizmusi, a legnagyobb önkényt a porba dönlötte. Csakhogy az az önkényuralom, amely ma a tegnap forradalmárait kivégzi, semmivel sem menthetőbb annál, amelyet az útjából eltakaritolt s a megkín­zott. azután elitélt s végezetül ir­galmatlanul agyonlövetett áldoza­tok sorsa annál elviselhetetlenebb Festékek, lakkok és kátrány­termékek! meszelők, ecsetek, a világhírű IMedve Frisch padló és bútor lakkfesték a leg­olcsóbb árban és a legmegbíz­hatóbb minőségben kaphatók: festéküzletben Luther-ucca 9 és gróf Tisza l.-ut II. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents