Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-06 / 53. szám

1938 március 6 J3EKESMEÜYEI KÖZLÖNY 5 szelmann A!berl király sírhelyének jelöli meg. Király, főnemes és pór csontvázéi összekevered ek itt és alapos munkába került, amií» sikerült az összetertozókbói csak néhányat is összekeresni. Azt, hogy tényleg koronás fők is vannak a csontvázak kőzött, a több koponya tetején látható tenyérnyi széles, nagy ékszertől szár mazó zöldes patina bizonyítja. Ez csak a halál után a fejre tett arany koronától származhatik. Valamennyi zöld patinás koponya felnőtt és idősebb egyénlől származik. — Az egyik például hatvan év körüli rövidfejü férfiú volt. Magas domború homlokkal. Egyik metsző fogának fogtőgyulladása a szájpadon sipolyt okozott. Arcának végtelenül nemes vonásai voltak. E?y másik ilyen patinás koponya 40—45 éves férfié volt, akinél az agykoponya rendkívüli nagysága tűnik fel. Vájjon nem Kálmán ki rály koponyája ez? Ki tudná megmondani. Valamelyik bolygatás alkalmával mészhabarccsal önlötlék le a koponyát és mésshabarcs került a koponya belsejébe i*. A harmadik patinás koponya 60—65 éves férfié. A patina itt is a hom jókról körül a nyakseirtre vonul. Hosszufejüsége, alacsony rézsútos homloka, az előre domborodó homlok, a felső szemgödci szél sajálos alkata ezt a koponvát rend kivül hasonlóvá teszi a Margitszi geten talált ama kooonyával, amelyről tudjuk, hogy Béla macsói herceg koponyája. A negyedik patinás koponya egy 40 év körüli nőé. Arca sajnos leljeaen hiányzik. — A nekem rendelkezésre bo csáj'ott százhuszonegy csonfudz az Árpád-kori magyarság törzsökös részéből származik. — Amig Erdy János 1848 decemberében mindössze nyolc napig ásott és csak III. B^ia király sirját találta mag, Henszelmann háromizben ösuzeann tiienhítig folyatta ásatásait. Mi most nem csak kiástuk, hanem tudományos vizsgálatuk számára gondosan megmentettünk megtalálási helyével, egyéb körülményeivel és csekély mellékleteivel együtt minden ép és bolygatott csontvázat, de ezenfelül az ásatás bármely helyén előkerült szórványos emberi csontvázrészt is. — A remény megvan rá. hogy egyes csontvázrészek együvétorio zósága mégis c»ak megállapítható lesz. Évszázadok alatt minden kor kirabolta a királyok sirjait A fehérvári bazilika első leírását Hartvik regensburgi püspöknél találjuk. Ez a püspök Kálmán ki rály felkérésére 1100 körül lelkesedéssel beszél a messze földön hires és felette gazdag templomról. De mór ebben az időben is sokat szenvedett a bazilika. A talárok nem bántották. De mér 1295 májusában az esztergomi érsek jelenti a pápának, hogy kirabolták a templomot. A rablók felégették, köz ben annyira helyreállították, hogy a cseh Venczell és a bBjor Ollót ilt koronázhatták meg. Mátvés ha lála után Miksa császár foglalja el és megbámu'ja Mátyás sírjál. Voltaképpen a törökök raboltak ki iü mindent valóságos kegyetlenséggel. Egy 1568 ban kelt szultáni rendelet megparancsolja, hogy a „hitetlenek síremlékeiben" található minden maradványt el kell távolítani. A rendeletet valóságos fanatizmussal hajtjók végre. Amikor a keresztények visszaveszik Fehérvári, alörök puskaporral tölti meg és felrobbantja a bazilika alapjait és levegőbe röpíti a templomot ... Ami megmaradt, azt elrabolták «zok, akik Stent István aranykapuja után kutattak . . . Azt mondja nekem Gerevich Tibor egyetemi lanár, a világhírű műtörténész: — A korai román és gól épilőFőtéren, első emeleten, kétszobás uccai lakrész irodának, rendelőnek, vagy elegánsan bútorozva, magános urnák április l-re kiadó Cim a kiadóhivatalban művészet remekei! vandál módon semmisítette meg a lörök. A márvány emlékmüveket, a páratlanul szép oltárköve e* széjjflhordták. Padokat csináltak belő'ük és fa ragolt oszlopokhoz kötötték a lovaikat. A márványlapokból fürdől csinálnak. Darabokra törik a szobrokat. A mozaikok arany díszítéseit minden helyen meela'á'juk Fehérváron. Ami a romokból megmaradt, abból várfal késiül. Lipót császár 1702 ben még a megmaradt várfalakat is lehorda'ja a fehérváriak szabadon használhatják fel építkezésre Sienl István bazilikájának remek faragott árpádkorabeli köveit . .. — Azért az a kevés, ami megmaradt: még mindig páratlanul gazdag gyűjteménye a középkor építészetének. Páratlanul érdekes világviszonylatban is. * Székesfehérvár, az egykori Alba Regia, Szent István esztendejében a most befejecell ásatások révén as egész világ érdeklődésének homlokterébe kerül. Nincsen még egyetlen olyan helye a világnak, ahol öt évszázadnak ennyi emlékét dobta volna felszínre a csákány. ... és a rheumától megkínzott ember bánatosan néz utánuk. De ez mit sem használ; enyhülést csak ez hozhat: Aspirin! Ez azonban Aspirin legyen? ASPIRIN Ö! évszázadon keresztül itt koronázták és temették a magyar királyokat. Itt szülelett meg ar arany bulla és egv kivá'ó székesfehérvári tudós. vitéz Szarka Géza most álla pPo'ta meg, hogy F«hérvórott írták a Bécsi képes krónikát. Ilt élt Anonymus és itt született meg az első magvar nyelvem'ék: a halotti beszéd. Törléneli levegő szálldos a házak között és belemarkol az ember síivébe. Sfenl István szelleme jár körülöttünk és amikor Szent István hónapjában újra itt gyül majd egybe a magyar országgyűlés, tizenöt magyar király szelleme lebeg a törvényhozók felelt . . . P

aál Jób Hirdetmény Tavaszi haszon állatvizsgálat Fe hívom a gazdákat, hogy a birtokukban levő összes lovakai, csikókai, öszvéreket és szamarakai, az alább megjelölt helyen és időbm, állalorvosi vizsgálat céljAhrtt vezessék elő : 1938. március hó 17-én a voll Imris (Sza'ay) csárda előtti térségre : n 816 836, 877-926. 941 1000. 1339 1433. sz. tanyák áUnmánva. 1938. március hó 18-án a Mekis féle csárda elé: a 195212. 671 815 837 876. 927 940, 1560 1631. és az 1667 1703. sz. tnnyák állománya. 1938. március hó 21-én a scenlmiklósi Fiala féle csárda előtti térségre : a 256 670. tanvnszámok állatállománya. 1938. március hó 22-én a nasymegyeri Milyó-féle iskola a 84 194, és a lanyók állalálloPálos Tibor verse: Kérdezgetős Megkérdezlek kisudvar, mondd, szeretsz e 7 A nyiló kapu rámtátog és ugat. Orrom rátéved a szunnyadó fűszerekre a polcon és sorra kérdi a gyömbért s a borsokat. Minden szagot és giz-gazt, ami u'.amba téved megszólítok és kérdem: hogy ts vagyunk csak? — A léckerítés lapul, a sütőtök bamba mosollyal int, a garád csok vacognak, a kútkáva roskad és torkába eresztve a vödör sírdogál, amint a hideg vízbe ér. Ne ugrálj el borzosan verébke, mondd szeretsz e? Esőcsatorna, szeretsz? Mit adjak véredért 7 A kémény füstje felszáll és látni, milyen messze... - Senki se mondja el nekem az életét. előtti térségre 213 255. sz. m^nya. 1938. március hó 24-én az Orosházi kövesut mentén, a 2. s*. (Vesrplka-félc) őrháshoz : az 1434-1559. 1704 1864. tanya"Atnok őllatéllomőnva. 1938. március hó 28-án az Ujvősártérre: az I VI. kerület, továbbá az 1 38. tanyaszámok állalóllomőnya. 1938. március hó 29-én ugyanide vezetendő : az 16321666. és az 1865-2401. lanyaszámok állatállománya. 1. Aki lovai! a kijelölt helyre elővezetni nem tudja, köteles ezt 8 nappal a vizsgálat megkezdése előtt a városházán (62. sz. szoba) bejelenteni, mely esetben a vizsgálat az arra illetékes hatósági állatorvos utján (dr Mózes Imre Szt. István-tér 3 ), tulajdonos udvarában s annak költségére fog megtörténni. 2. Állatorvossal szerződéses viszonyban lévők pedig kötelesek legkésőbb 3 nappal a kiűíölt vizsgálat előtt állatállományuk pontos létszámát és egyenként történt megvizsgálását igazolni és a vizsgálatra illetékes hatósági állatorvosnak írásban bejelenleni. Ugy az 1. és 2. pontban említeti, valamint a többi állallulajdonosok is lovaikat és a többi haszonállatokat (szarvasmarha, sertés, juh) a vizsgálati napok délutánjain tartsák otthon, mert azok esetleg olt fognak megszemlélletni. Az 1 éven alóli csikók ssőrmazősát igazoló fedeztetési bárcát a vizsgálat alkalmával be kell mulatni, tigyszintén az 1 éven felüli mének ménmeglartási igazolványát, vegy az ivartalanilási határozatot. A lóvizsgólal mindenkor reggel 8 órakor kezdődik és délután 1 óráig tart. A kijelölt helyről és időben valamely fonlos ok miatt elmaradottak állatjainak pótszemléje 1938. március hó 29-én délután 3-5 óráig az Ujvásáriéren lesz megtartva. Az elővezetésnél a csoportos beosztás és a kitűzött idő pontosan betartandó, mert a fenti sorrendtől eltérés nem engedélyezhető. A szemléről való elmaradás kihágás! képez és súlyos pénzbüntetés! von maga után. Békéscsaba, 1938. március hó 1. vitéz Jánossy Gyula polgármester