Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-06 / 53. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 március 5 Tizenöt magyar király sirját hozta napfényre a püspöki palota kertjében Székesfehérvárott a csákány Lepold Antal prelátus kanonok, az Árpádok korának világhirü müvásztörténésze, Gerevich Tibor professzor, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke és Bartucz Lajos egyetemi tanár, az anthropologiai intézet igazgatója nyilatkoznak a székesfehérvári ásatások eddigi eredményeiről és nagy jelentőségéről Ha a tudománynak és a babonának nincten is szoros kapcsolata egymással : a tudomány méjis sokat köszönhet annak, hogy primitív emberek lelke szívesen hajlik a babona felé. Emberemlékezet óta él a legenda az emberek lelkében: Az Isten és a boldogságos Szent Szűz dicsőségére a szentté avatott első magyar király óllal épített bazilikának hatalmas, vert aranyból kovácsolt kapuja volt. Ez a legenda adta évszázadok óta a csá kényt as emberek kesébe. Holdvilágos éjszakákon, tilokban évs?á*adok óla ásnak Fehérvárolt az emberek. Az arany kapuról írott nyomok is vannak. S»ó esik róla azokban a jelentésekben, amelyeket a mohácsi cialavesztés utáni éviizedakben (örök basák küldtek Isztambulba, a szultánhoz és a nagyvezérhez. Arról nem tud semmit a tudomány, hogy az igazhitűek megtalálták-e Szent Utván arany kapuját... Ahol egykoron Szent István bazilikája állott A püspöki palota mellett hatalmas térség. Ha megállunk szemben az egykori püspök kerttel: egymásra rakott öreg köveket köszönthetünk megilletődéssel. E kövek között akadnak emlékei a rómaiak ural- ' mának is. Jobbra egymásra rakott téglák. Félkört alkotnak. — A koronázó templom szentélyének maradványai ezek — magyarázza vitéz Székely István, az ásatási telep felügyelője, aki a fe hérvári idegenforgalmi hivatal vezetőjének, vitéz Lang Istvánnak és Fodor László szerkesztőnek társaságában az ásatási telepen kalauzol. És vitéz Székely István, a világháborúnak ez br idekerüli rokkant hőse, egymősulőn, rövid mondatokban vezet vissza a magyar történelem legragyogóbb korszakaiba. — ...itt állott egykoron Szent István koporsója, amott az a barlangszerű nyílás Mátyásnak, az igazságosnak sirkápolnája voll. E három sir itt egymás mellet!: II. Bélának és Antiochiai Annának csontjait rejtette magában. Ez a gótikus ablak Mátyás idejéből való. MelLiKiSBEAENDEZE: olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel kapható BUTORHAZBAN Békéscsaba

y Andr»ássy-ut 25 sz. Kedvező fizetési feltételek! I&RVAI KÉK CSILLAG ÁRUHÁZA e heti szenzációja Chrepe de chine, hibátlan minőség minden szinben P B "88 ruhára, combinéra, hálóingre I lette, e remek faragott köveken Szent István korának sti'usa látható. Nézze: milyen páratlanul szép ez az Anjou liliom. A gótika és a reneszánsz találkoznak itt. Hiszen ez a baeilika évszázadokon keresztül épült: az a tizenöt magyar király, eki örök álmát alussza itt, igyekezet! szépíteni Istennek e palotáját és majdnem mindegyik rá tette korának bélyegét a pillérekre. oltárokra, kápolnákra, sírokra. — Az ásatásokat egyébként bafejezlék. Gerevich Tibor egyetemi tanárnak, a Műemlékek 0/&?átíO» Bizottsága kitűnő elnökének irányítása mellett kereken két esztendeig dolgoztak munkások és dr. Lux Kálmán, a bizo'tság műépítésze nagy hozzáértéssel vesette a munkálatokat. Amit megtalállak : az ma mér mind napvilágon van. Az Árpádok nemzetiségi fővárosáról beszél Lepold Antal, a világhirü tudós Lepold Antal dr. pralátus-kanonokot, a világhirü műtörténészt Gerevich Tibor dr. egyetemi pro fesszor társaságában találom a budapesti tudományegyetemen. A keresztény művészet históriájának mindketten elismert nagy tudósai. Lepold Antal mondja nekem : — Seent István életrajzát először 1083 ban irták meg. Ebben ez életírásban benne van, ho<y a szent királyt F^hérvárott temették el éspedig a templom közepén felál litott koporsóban. A koron §?.óbasilika alapfalai közül ar. első ásatás alkalmával ásták ki azt az eayetlen ép kőkoporsó', amelyről Varjú Elemér kétségkívül megállapította, hogy ez Szent btván ko porsója. Szent István koporsója a bazilika közepén állott. E mellett tartották meg a lörvénynapokat és e mellett hoztak igazságot. Szakasztott ugy. mint Szent László koporsója mellett Váradon. A szent király sírjára tették kezüket azok, akik esküt tellek... — Fehérvár maga az Árpádok nemzetségének volt a székvárosa. Itt temetkeztek, iti koronázták őket, de nem iit laktak. Családi eseményeik folytak le ilt. Géza fejedelemtől IV. Béléig azonban a királyok állandó lakóhelye Esztergom volt és aztán Buda. Esréazen Szapolyai Jánosi?, ő az utolsó kirólv. akit itt temettek el. De előtte II. Lajos holt tetemét is ide hozták el a mohácsi síkról. Tizenöt magyar király nyugodott az üres kriptákban Voltaképpen hatodszor ásnak most Fehérvárott. Az első ásatás egy hijján szár, évvel ezelőtt történt. Abban as időben gazdag sírokra bukkantak a munkósok. Találtak sírokat, emelyek telistele voltak ékszerekkel. íVla is mesélik, hogy az ékszerek nagy részét széjjelhord'ák. Leszedték a csontokra száradt aranyszálakat és azokat megolvasztották. Az akkori ősalósoknek nem volt tudomőnyos értéke az első tudományos óaatást Erdy Jínos, a Nemzeli Muzeum régiségőre kezdte meg a szabadságharc esztendejében: 1848 ban. Jellasich közeledésének hírére abba kellett hagyni a munkálatokat és csak tizennégy évvel később végzett ilt valóban komoly ásatásokat egy orvos i Henszelmann Imre, akinek kétségkívül nagy érdemei, emellett azonban súlyos bűnei is vannak. Ér demei, hogy háromizben történt ásatásai során ugytzólvón rekon struálta Szent István bazitikéját, megál'apitotlaaz egyessirok helyeit, megállapította, hogy a sírok mely királyok tetemeit rejtik magukban, megírta komoly munkában az ásatások történetét, nagy bűne azon ban, hogy az ásatások folyamán megtalált összes csontokat egyetlen sírba, Albert király sirüregébe hor• datta össze és e csontvázakat őszszetörve, malterrel leöntve, összehányva és olyan állapotban, hogy a tudományos megállapítás lehetetlenné vált. találták meg a mostani ásatások során. Henszelmann megállapításai szerint — ezeket elfogadják ma is— n következő királyok nyugodtak a székesfehérvári koronázó beii'ikéban: Szent István, Kálmán, II. Béla, II. Géza. II. László, IV. István,III, Béla, III. László, Károly Róbert, Nagy Laios, Albert, Hunyadi Mátyás, 11. Uiászló. II Lajos és Szapolvai István. Összesen tehát tizenöt magyar király megszentelt csontjai nyugodtak a bazilikában. Az utolsó pillér alatt nyugodott Szapolyaí János, akinek földi maradványait aronban 1543 ban Szulejman szultán kidobatta a sírboltból azzal a megjegyzéssel hogy Szapolyai János nem való a királyok közé. mert ő csafe a szultánnak volt az alattvalója. Az anlhropologia tudományénak professzora, Bartucz Lajos doktor, a Néprajzi Muzeum igazgatója hónapok óta vizsgálja a leleteket. Megbízottja állandóan küldte fal Fehérvárról, az ásatások színhelyéről a csontokat. Hosszan beszélgetek a kiváló tudóssal, aki ezt mondja nekem: — Teljesen ép sir, olyan, ahol mellékletekkel együtt találtunk volna c»ontvázakat, egyetlen egy sem volt Székesfehérvárott. Talán csak Béla király sírhelye volt az egyetlen, amely többé kevésbé megmaradt eredeti őllapotában. Henszelmann annak idején, 1893 október 23-án öt ládában tudomőnyos vizsgálatra őtadott csontokat Török Aurélnek, ezek azonban csak egy kis részét alkották a fehérvári leletnek. Ebben az öt ládában annak idején csak öl csontvázat találtak. A többit belehányták abba a sírba, amelyet Hen-