Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-06 / 53. szám

1938 február 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 NAITFLDT SZÉPET ÉS JOL OLCSÓN VÁSÁROLHAT tSUIUKI FIZETESI KEDVEZMÉNNYEL DEBRECZEN I ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle Irja i Lustig Géza Isméi nagyszabású összeeskü vést jeleni Moszkva. És benne van mindenki, akinek a nyakát eddig ki nem tekerték. B;nne vanepassióban Bucharin, a harmadik internacionálé volt tit­kára, az Izveszlia volt főszerkesz­tője. Benne van Rikov, a népbiz­tosok tanácsának volt elnöke, Kresziinszkij, az orosz diplomácia hajdani feje, Rakovszki, volt lon­doni, majd párisi nagykövet, Sza­S2onov, volt berlini követségi ta­nácsos, Jagoda és Rosengolz, ha­nov és Caernov. Benne van Grinkó is, ez első pjatiletka megalkotója. A Ljubjankában ülnek, mert ólli tólag elárulták volna a Szovjet­uniót, sőt a vádirat szerint ilyen bűnök terhelik őket: 1. Külföldi államokat támadásra ingereltek a Szovjet ellen. 2. Azon mesterkedtek, hogy Fe­hér Oroszországot, Ukrajnát, Geor­giát s Aszerbejdzsánt idegen ke­zekre játszák. 3. A kapitalista rendszert s a polgári uralmat vissza akarták ál­lítani. Amúgy mellékesen, kapásból, a szemükre hányja Vizsínszkí, a fő­ügyésr, azt is, hogy ők gyilkolták meg Kujlisevet, az állami terv­gazdaság bizottságának az igaz­gatóját és Mensinszklt, a cseka volt főnökét. A gonosztevők a te­tejebe annak idején Lenint is el akarták volna emészteni, most pe­dig Sztálin véiére áhítoztak. Mind­ez nem elég. Sokan ugy gondol­ják, hogy Tuhacievszkij után Bud­jonnij avagy Vorosilov kerül sorra. Kőiben pedig a Szovjetunió for­radalmi lendülete elvész és a nem­zetközi proletariátus, ahogy Mor­risson véli, csalódot'aa búcsúzik egy olyan államtól, amely folyton dülleszti a mellét s köpi a markát, de nem tudja megvédeni Spanyol­országot. hanem akárcsak a cim­borái: Blum, Jouhaux éa Chau temps, be nem avatkozósi gyűlé­seken szaval. Szaval és keresi buzgóan Anglia kegyét, azét az Angliáét, amely nyíltan szovjelel­lenes politikát üz ennek a teralo­logiai csudának a fennállása óta. Mindenki értetlenül, mindenki hőkölten áll ezelőlt a zűrzavaros panoráma előtt. Hiába töri az em­ber a kobakját, nincs felelet rája. Lehet, hogy igaza volt Csadajev­nek, amikor az orosz lelkét az ős­chaos utószülöttjének keresztelte. És lehel, hogy Dosztojevszkij is fe jén találta a szöget, amikor egy cikksorozatban javilhaiatlan őrül­teknek nevezte honfitársait. Csak­hogy ez a chaotikus lélek mégis fenntartóit egy roppant birodalmat és a javilhaiatlan őrültek közölt, szerbe-számba, akadtak Mensiko­vok, Rumjancevek, Suuarovok és akadlak Jermákok és Muravievek, szóval nagy hadvezérek s még na­pvobb gyarmatosítók. És biíony a Trockij diagnózisa is egészen fer­de. Szerinte a Nep életbeléptetése, vagyis 1923. óta uj társadalmi osz­lély feslett ki és hajtott bujlóágat Oroszországban — ar. elpusztítha­tatlan „Csín" penészciirájából. Su­nyi klikk volt ez eredelileg, amely meglapult Sztálin árnyékában. Las senként elbitorolta az államhatalmi gépezetei. E őször a GPU ba fész­kelte magát, azután a pártban is erőre kapott, ugy, hogy 1927 ben 1 elég mersze volt ahhoz, hogy min­; denkibe belefojtsa a szuszt. Ides­tova hatalmas bürokrácia terem­tődött, amelynek a parazitái ma­gukba szivták az összes nedveket. Miközben a parasztok tengernyi sokasága nélkülözött és hullott, a szovjethivatalnokok dúskáltak és garázdálkodhattak kényükre. Ez a réteg volna az, amely a bitóra jut­tat mindenkit, akiben az ellent­mondás ördöge nyugtalankodik. Hát ami ezt illeti, ez a magyarázat épen olyan együgyü, mint a többi, sőt nemcsak együgyü, hanem egy­oldalú, főként azóta, amióla meg­jelent Sztálin hírhedett levele a kurszki tovarishoz, Ivanovhoz. Ebben a levélben, amely az an­gol sajtóban óriási visszhangot Lel­teit, ilyesmiket pedz Sztálin: „Ren­delkezünk mindennel, ami csak szükséges ahhoz, hogy felépítsük as integrálisán szocialista államot és mivel félreismerte ezt az alap­vető igazságot, ezért és semmi másért száműztem Trockijt, mint eretneket. Másfelől azonban szá­molnunk kell, nemcsak önmagunk­kal — folytalja a vörös diktátor — hanem másokkal is. Igy azután a politikánk nemcsak belső arculatot hord, de külsőt is és evégből — itt bújik ki a szeg a zsákból — nem meilőzheljük a vilőg proletá­riátusénak a segítségét és meg kell szilárdítanunk azokat a köteléke kel, amelyek polgári államok mun­kásaihoz fűznek bennünket. Segít­ségül kell hívnunk összes bará­tainkat 8 mindenekelőtt készen s résen kell állanunk minden táma­dás ellen, a levegőben, a szárazon 8 a vízen." A német lapok igen helyesen kommentálták ezeket a szemelvé­nyeket. 0,'ybbá ne'zik, hogy Sztálin visszakanyarodott Trockijhoz, Mi­nekuténna „szalonképes" lelt, vagyis fölvétetett a genfi pipalo Árverés! Március hó 10-én, d. u. 2 órakor Gyóni Géza-ucca 22. számú háznál különféle ingóságok és szövőszékek árverés utján eladatnak ULPIN toSwMSekémi riumba — irta a Börsenzeitung, Göring egyik orgánuma. — Sztálin forditott egyet a köpönyegen és ekként beszél : „Mobiliiálom a Szovjetunió összes erejét, hogy da­rabokra zúzzam az egész világot, ideértve a drágalátos szövetsége­seimet is. Sőt az összes országok munkásságát is felszólitom, legyen a bűnsegédem." — Idevógóan ér­dekes följegyezni, minek tudja be a német sajtó ezt a hirtelen volté facet. Annak, hogy Sztálin izolólt­nak éréi magát s hogy — fél. A francia szövetség — irja az emiitett Börsenzeitung — pontosan annyit ér, mint az, amit a logika restrictio mentalisnak nevez. Sióval a vörös diktátor fél a épen azért, mert olyan nagyon szurkol, veszi körül áthatolhatatlan sövénnyel a biro­dalmát s azért hadonászik olyan eszeveszetten. Fejére szól, ki szót emel, Sztálin nem alhetik I Viszont azonban akadnak német lapok, amelyek más oldalról közelednek a psychoiogiai rejtély felé. Ezek szerint Lenin az utódja nem volt hűtlen soha a permanens revolució trockiji elméletéhez, de elódázta annak a megvalósítását, amíg a nyugali demokráciák — hála a különböző front populaireknek — elpudvésodtak. Ez a magyarázat túlságosan kézenfekvő ienne s ez­ért a magunk részéről, azt a ma­gyarázatot fogadjuk el, amely Szta lin félelmében csúcsosodik. Ha nem félne a zsarnok odabenn; nem nyomná el olyan irgalmatlanul az ellenzéket s nem rendezné az ujabbnál ujabb cirkuszokat és ha nem félne odakünn, nem fegyver­keznék olyan lázasan. Arma virorque cano — ordítja szüntelen. Amire meg is van az alapos oka, mert hiszen Németor­szág szemlátomást hatalmasodik. A Drang nech Osten nemcsak arra felé óhajt terjeszkedni, amerre a burgundok lovagoltak, hanem arra is. amerre a teuton lovagok nyar­galásztak. A Ballicumon át Orosz­ország szive felé mutat a germőn kardok hegye. És ne feledjük, hogy február 4 én végképen eltűntek a német politikából azok a csökevé­nyek, akik a bismarcki tradíciókat őpolták és az orosz—nemet vi­szontbiztosításról álmodoztak. Akár merre néz Sztálin, mindenütt ag­gasztóan tarajosodnak a hullőmok. Es nehezedik az idők járása az oroszra nézvést. Szándékosan ir­tuk, az oroszra nézvést és nem a bolsevistákra. Mert Sztálin orosz, elsősorban orosz patrióta, akár­hogy kajánkodik Trockij a gruziai születésével. Es abban a levélben, amelynek egyes passzusait fennebb közöltük, egyébről se áradozik, mint Oroszországról, a mi drága hazánkról. És a varsói Kurier fáj­dalmasan állapítja meg, hogy Sztá­lin az orosz hadsereget és a Ko­minternt teljesen azonosítja és fal­veti a kérdést, vájjon azokban a boszorkány perekben, amelyek le­folytak s ezután lefolynak, nem az orosz patriotizmus csatázik-e a nemzetközi sárkánnyal. Qui vivra, verra. Szőlősgazdák figyelmébe! Ha garanciaképes, fajtiszta szép szőlőt és bort akar termelni, ül­tessen állami felügyelet alatt mű­ködő szőlőoltvány telepemről, minek éráit mélyen leszállítottam, hogy bárkinek módjában legyen szükségletét megbízható helyről beszerezni, miről kívánatra ár­jegyzékét ingyen küldök. Ifj. Magyar! András, Abasár Aba-tér 389. sxám.

Next

/
Thumbnails
Contents