Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-13 / 35. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 február 10 Osváth Júlia, Buza Gábor és a debreceni Filharmonikusok az Aurorában Az Aurora tegnap esti hangversenye közben domináló érzésünk az irigység volt. Irigyeltük Debrecentől a filharmonikus zenekart. Istenem, ha nekünk csak félekkora s ilyen jó zenekarunk volna itt Csabán. Milyen közönségneveléat lehetne aszal mivelni, milyen átfogó ismertető ciklusokat rendezni. Da hagyjuk a sóhajtozás!. Mejd a fiaink generációja talán megcsinálja, amihez mi nem voitunk eléggé üavhuzsók. A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar szereplése elé felfokozott várakozással nézett városunk hangversenylátogató közönsége és a vendégzenekar mindenben mepfelelt ennek a várakozásnak. Sauerwald Géza karnagy határozott egyénisége, elmélyülő muzikalitása és csiszolt püluaérzéke élvezetes együttessé formálta a zenekart, amelynek minden egyes szólama kitűnően megoldotta a zeneirodalom inter pretált nagyjai álial rárótt nem könnyű feladatot. Külön ki kell emelnünk Bach II. Brandenburgi versenyének szólistáit, akik kivétel nélkül remekeitek. A hangverseny kiemelkedő eseménye Osváth Julának a m. kir. Operaház tagjának két énekszáma vo't Előbb Mozart két áriáját (Varázsfuvoléból és Figaró házasságából), mejd Charpentier és Hubay áriát énekelt éa verézsosan csengő kristálytiszta szoprán jának megejtő csengése magával ragadta a közönséget, amely szűnni nem akaró tapssal erőszakolta ki a ráadást. Az énekszámokat Vincze Ernő kisérte a tői a megszokott tökéletességgel. Meglepetés, kellemefen jóleső meglepetés, volt a zenekar hegedüszólistéjának Buza Gábor he«edümüvesznek. Mozart D dur hegedűversenyét jétszotla, olyan fölényes technikai tudással, olyan tenperamentumos lendülettel, a rnozarati muzsika leheletnyi finomságai iránt annyi érzékkel és különösen olyan színpompás tónussal, amilyent ugynevezelt „befutott" európai hirü hegedűművészeknél is ritkán tálálhatunk. A hangverseny műsorán a békéscsabai Haidu Mihály zongoraművésznek Suit cimü zenekari müve is szerepelt, amelyet a kö zönség meleg szeretettel fogadott, zajosan ünnepelve a szerzőt. Hajdú egyre határozottabban jelentkező formakészsége, invenciójának frisaesége, ritmusénak gazdag változatai komoly sikerekkel biztatják a fiatal művészt. (egy) Tasnády-Nagy András lemondott az áSIamfitkárságról (A B. K. tudósitója jelenti.) A kormányzó Tasnády-Nagy András államtitkárt a NEP elnökét saját kérelmére felmentette a közoktatásügyi államtitkári állástól és Zsindely Ferencet nevezte ki közoktatásügyi államtitkárrá. Eredményes s hirdetés a „Békéstffiegirei Közfeöny"-bevi A román kormány kiáltványban ismertette programját (A B. K. tudósitója jelenti.) Az uj román kormány a néphez intézett kiáltványéban ismerlt-lle programját. A program a következő : 1. ASkotményreform és a közéleti erkölcs helyreállítása. 2. Az állami élet minden terén a nem&eii gondolat megerősítése. 3. Jóvátétele as uralkodó román elemmel szemben elkövetett történelmi igazságtalanságoknak, anél kül azonban, hogy méllánytelan intézkedéseket hoznának a Ro mánia jelenlegi halárai kÖKÖtt élő régi kisebbségek ellen. 4. A háború ulán szerzett romén állampolgárságok gondos felülvizsgálása és a csalárdul szerzett állampolgárságok megsemmisítése. 5. Megszervezett eltévolitésa az országból azoknak pz elemeknek, amelyek ez utóbbi években költöztek oda és amelyek káros ée gyengítő hatással vannak Románia néprajzi jellegére. 6. Románia nemzetközi egyezmények alapján együttműködik mejd a íu'nagyszámu zsidósággal biró országokkal abban az irányban, hogy e« a zsidóság visszanyerje óhajtott hasáját. 7. Az általános érdekű intézményeknek teljes távoltartása a politikától. 8. A paraszt- és munkásosztályok talpraéllitása. 9. A költségvetés egyensúlyénak fenntartása, a lei m

egyédésf^^^ adórendszer, a tulajdonjogok feltétlen tiazteletbentartása. 10. Nagysaabásu produktív beruházások. 11. A gyűlöletre izgató akciók, a megoszlásra vezető harcok beszüntetése. 12. A tökéletes közrend fannlertása. A törvények álíal minden állampolgár részér© biztosított valamer nyi jog garantálása. 13. A hadsereg megerősítése. 14. Az ország hagyományos külpolitikáiénak fenntartása ; ennek állandó c?lja: a béke megóvása, a határvédelem biztosítása. Es a külpolitika továbbra is tarlós viszonyt óhajt kiépíteni kivétel nélkül mindan néppsl és különösképpen a 8zoma»ednépekkel fennálló szövetségek és beráli kepcsola'ok keretében, amelyeket dz általános béke érdekében ki akarunk mélyíteni és meg akarunk erősiíeni. Takarékoskodnak a román miniszterek Jorga kijelentette, hogy nem veszi igénybe a rendelkezésére bocüájiott au'ót és a fizetésére sem Törekié!, mert mentesiteni akarja az éllemot a fölösleges kiadásoktól. Mironescu külügyminiszter hasonlóképen lemondott a fenti előnyökről. Biróság elé kerültek a disznótolvajok A károsult százötven pengőért vásárolta a saját jószágait (A B. K. tudósttója jelenti.) Mekis János békáscsabai napszámos e mult év októberében elment Lagzi György békéscsabai napszámoshoz és rábeszélte arra, hogy menjenek el disznót lopni. Lagzi hajlott a bessédre és elmentek Bencsik András kereki tanyájára és elhajtottak onnan négy dsrab disznót éjnek idején, Rubus Péter oljábe, akii Szombati András bírt rá arre, hogy a disznók nak helyei adjon. A disznókat ezután eladlak az egyik csabai henteanek 150 pengőért. Ebben az ügyben tegnap délelőtt tartotta meg a főtérgyalást a békéscsabai járásbíróságon a syu lai törvényszék Vályi-Nagy István büntető tanácsa. A tárgyaláson elsőnek Mekis Jánost hallgatta ki a bíróság, aki beismerte a vádat, de azzal védekezett, da azzal védekezett, hogy a disznólopásra Szombati András bujlotla fel Lagzi György beismerte a vádat. Aszal védekezett, hogy egész nyéron nem dolgozott, mert operálták. Féltem a téltől — mondotta — öt családom van. — Ée most nem fél — kérdi a biró. — Nem bánom ha agyonlőnek is. Azt állította ezután, hogy semmiféle összeget nem kapott Mekistől, pedig járt volna neki a disznók árából. Szombati András azt állította, hogy Mekis azzal jött hozsá, hisz ggy gazdafiunak kell a pénz és eladta a disznókat, de nem lesz ebből semmi baj. — Tudta, hogy lopott a disznó — kérdi a biró. Tudtam is, meg nem is. Rubus Péler azt vallotta, hogy ez egyik piecon Szombati azt mondta neki: — Akarsz pénzt keresni ? — Bolond az, aki nem akar — felelte és bement a dologba, mert Szombati azt mondta, hogy gazda iué a disznó. Biró: Kié lehet az a disznó, amelyet a gazdafiu al akar adni ? Vádlott : Szokták eul ugy csinálni a gazdafiuk, hogy eladják az apjukét Kihallgatta ezulán a birósőg a vevőt is, aki kijelentelte, hogy nem tudott arról, hogy lopoit a disznó és amikor az újságból megtudta, ekkor azonnal jelentette a csendőrségen. A gazdától egyébként visszakapta a vételárat. Bencsik András gazdálkodó kijelentette, hogy a disznók minteay 300 pengőt értek, a vevőtől 150 pengőért vissaavásárolla a saját disznóit. A vádbeszéd elhangzása uőn a biróság tanácskozott, majd kihirdette az ítéletet. Mekis Jánost, mint érteimi szerzőt elitélte 6 hónapi börtönre, Lagzi Gvörgyöt, Szombati Andrást és Rubus Péter 4—4 hónapi fogházra ítélte a törvényszék. Az ítélet jogerős. Hogyan érhetjük el a százéves életkort? Az uíóbbi egy-két évtized alatt világgá kürtölt sokféle fiatalító eljárási kísérlet után a heydeni egyetem tudós tanéra Peter von Lampel komoly eredményre julolt fagyasztás utján kipróbált módsze révei. Ezen a széperedményü próbán e^gy Broog Anna nevü hölgyet boldogított azaal, hogy őt huszonnégy napon ét folytatott keselés, illetve nulla fokra temperál! üvegszekrényben a legminimálisabb élelmezés mellett ^való tarlés ulán „pumperl g'éund" él lapotbsn éa felfrissített élelkedvvel adta át as uj éleinek. A tudós professzor azt álliljö, hogy módszeréve!, amely 1 galább ötvenévenként alkelmsiEBndó, bárkinek száz esstendőre biztosítja életkorát. A kezeléshez szükséges huszonnégy nap legnagyobb részét éleiussza a megifjitandó személy s a huszonötödiktől kezdve fokozatosan melegebb hőfokú levegőn kell tartózkodnia. E hisszük a tudós tanár urnák, hogy testünk temperaturája időközönkénti lesüyesiíéae egészség seempontjébói igen előnyös, de ehez sierény nézetünk szerint nincs szükség légmentesen elzárt, fagypontra tamparélt üvegszekrényben huszonnégy napig való alvásra. E sorok írója magaskoru ismerőseinek egyike, aki Erdélynek egy kies fekvésű, jó ivóvizzal és meg jobb borokat termő hegyek el megáldott városkájában szüleit és ülőmesterségeí folytatott, — 80 éven át naponta a felkelő ipal egyidejűleg állt talpra, itán friss kutvizzel való lemosdís és egy pohár víz megivása ulán egy két órai sétát tett jó időben ugy mint esőben és hóeséskor a hegyek kőit és az erdőkben. Hat óra tájban egy pohárka törkölypálinkát ivott meg félliter frisoenfajt tej előtt, azután dolgozott csizmadia műhelyében öt-hat óra hosszat. Ebéd előtt naponta sétált a kertjében. Ebédje egyszerű ételekből, néhénv deci (a régebbi időben félmeszely) borból és házisütéBü barna (felerészben rozs lisztü) kenyérből állott. Húsfélével vasérnaponkénttáplélkozott. Az ebéd uláni pihenési tiz husz percre csak 90 éves korában szokta meg. Az ozsonnázás igen ritka dolog volt nála. Ha a hegytetőn birt szőlőjében munkások dolgoztak, vagy ha már érni kezdett a gyümölcs, a szőlő, minden nap két izben fel és visszasétált siő őjébe még 99 ik életévében is, egy szál kétméteres hegymászó bottal kezében. Vacsorázásnak rendes ideje esti 7 óra voll. Ennek elfogyasztása után ismét olvasott vagy beszélgetett családja tagjaival, közben apró kortyonként ismét egynéhány deci borral erősítgetvén szervesetét. Az ő módszere bizonyóra inkább követhető, mint a van Lampel professzoré és biztosabb az eredménye is, meg aludni sem kell huszonnégy napon ót üvegszekrényben. Ehez következetes kitartás és erős akerat kell csupán. — no meg hegyi levegő, hegyi bor, egysaerü életmód és nyugodt otthon. A százesztendős éleikor elé résére szolgáljon irányadóul következő ianéctom: Sokat okoskodtak azon az emberek. Hogy e földi életet hoaszitni hogy lehet. De nem követték ezt külföldön se, itt se: Káros életmóddal ki <sem rövidítse. Zsilinszky Lajos dr. * * Nem medicina! doktor. Szerkesztő.