Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám
1938-02-13 / 35. szám
1938 február 13 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 SZÉPET ÉS JOL OLCSÓN VÁSÁROLHAT FIZETESI KEDVEZMÉNNYEL BÚTORT DEBRECZEN I ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle" Erdélyből — Istennek tündér kfrtjéből, ehogyan Cserei Mihály uram dédelgette — baljóslatú hirek szállingóznak felénk. Egyre sűrűbb rajokban cikáznék városról városra, faluról falura a iárdzsősok, akkora tömegekben, aminőket ez a szerencsétlen föld Hora éa Kbska zudulása óta nem látott. Eddig is fölbukkanlak, imittamott szórványosan, de kutya se hederített rájuk. Ámde amióta Octavií n Goga felmászott az ugorkafára, nekik is megnőtt a becsületük. És jelvényüket, a fegyházzá alakított vecareeti zárda köpolná jóban őrizett éa Stent Mihály atkangyalt ábrázoló ikont ismerni 8 fé ni tenulták a népek. Nem minden ok nélkül. Kipattant ugyanis végtére a titok, amit a hallók és a látók régóta sejdítenek, kipattant, hogy a román necionalizmu?t az orihodcxia fűti és gennyesiti. Azonban itt vegye át a szót a psycbologia. Köxismert Jolog, hogy az orlhodcx egyház ugy él a romén leikehben mintha nemzeti volna, autochton és autocephál. Ez téves felfogás, mert hiszen ugyan ugy aló van és alá volt rendelve a konstantinápolyi patriarchának. mint Bizárc összes fattyuhajlásai. Viszont azonban elvitathatatlan, hogy az elnyomatás esztendeiben, amikor a felhold árnyékba vonta az Andráskeresztet, csakugyan az egyház voll a letéteményese s őrizője a nemzet életének s hagyományainak, mint egyebütl a Balkán és a Haemus tövében. Ezen a jogcímen nem is álallotla az orthodcxia magának követelni az állam fölött az uralmat, nem álallotta sem a múltban, sem a jelenben. Igy a szent szinodus csak nemrégiben ezeket üzente a királynak: az orlhodcx tan gondjává teszi az egyháznak, hogy őrködjék annak a népnek a totális élete felett, amelyikhez Isten elbocsájtotta hírnöke gyanónt. Az egyháznak nemcsak az imádkozás a feladata, hanem az is, hogy eligaziUa az embereket az élet minden területén, evégből, hogy előre ha ladhassanak amaz egyedül boldog cél — az örökélet felé. A nevezetes határozat ezekulán leszögezi azt a programot, amit az egész romón néonek a figyelmébe ajőnl, megszivelésre. Es a program mindenek előtt kimondja, hogy az állam életét, egyéni, tóraadalmi, gazdasági, művelődési vonatkozásban szoros kapcsolat fűzi egybe Istennel. Nihil sine deo. Az államIrjai Lustig Géza nak román államnak kell lennie, meri az islene román. Azután így pereg tovább az érdekes doku menlum, amely Stendhalt és Nietzschét egykén! igencsak gyönyörködlelte volna. Minden törvénye, cselekedete, eszméje az államnak és minden törvény, cselekedet és eszme, amely az állam hatalmi körébe esik, a románság tartós javát szolgálhatja egyedül, vagy legalább is nem károsíthatja azt. Elitéli az orlhodcx egyház az individualizmust, ámde elítéli az osztályharc! is és olyen törvényeket követel, amelyek a nemzeti szolidaritást leheliik. Esután a program halódik pontjában i^y hirdeti a felebaráti szeretetei. „A más nyelvű és más vallású idegen állampolgárok — miuián a törvénytelenül megszerzett állampolgárságok felülvizsgáltatnak — törvényes bánásmódban fognak részesülni és támogatni is fogjuk őket a haladásra irányuló szándékaikban. Ámde egyben mind valamennyien ellen fognak őriztetni, hogy ne csorbítsák és ne rövidítsék meg a szállősadó népei. Tiszteljük az idegenek állampolgári jogail, de politikai f xietenciánknak nemzeti jelleget és nemzeti szervet óhajtunk adni." A szent zsinatnak ilyetén megnyilatkozása aligha nyugtalanítana akárkit is, ha nem tudnák, ki az, aki a megafonnál áll, s ebbs beszél. Nikoláj Balánnak hivják az illetői, eki ugy mellékesen Erdély palriarchájának a cimét viseli egy ben. Ez a dószkál ivadék, aki el sőnek csatlakozott a Szent Mihály arkangyalról elnevezett légionistákhoz, nem szégyenelte ezer meg eier pópa kíséretében Erdélyt végigjárni Jonel Mota és Vasile MaHiszen ofy egyszerű... csak a Bayer-keresztre kell ügyelBayer-keresztre kell ügyelnie és akkor nem kaphat hamisítványt vagy pótszert, hanem mindig ASPIRIN TABLETTAKAT APOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefon: 239. Február 13—14-15-én EGY LÁNY ELINDUL Előadások hétköznap 5, 7, 9 órakor vasár- és ünnepnap 1, 3, 5, 7, 9-kor Az első előadás naponta zóna rine holttestével s nem szégyenelte Hóra és Kloska emlékét idézni mindenütt amerre u'ja vezetett. Ez a na^yralörő pap ugyanis sajAt stemevel látta Kievben és Odetsában, miként sülyedt el hirtelen a pravosslávia a bolsevizmus tengerében és amióte ezt látnia edatotl, nem mulaszt el egyetlen alkalmai sem, hogy a nép s az óhit bfconosságál hanrsúlyozza. Folyóirata, a Ganaridea, valósággal mithossiá formálta az orthodcxia s a nép kapcsolatát. Ma még talán nem látszik egészen világosan — írja az érsek a Gandireában — de azérl le merjük irni, hogy a nemzeti szocializmus uj serkenésében a román életnek olyan fordu ópontját látjuk, amelyhez mérhető 8 fogható csakis az erdélvi iskola ulindilása volt a XVIII. század végén, Sinka jóvoltából. Leffőbb munkatársa, Niko for Crainic, még reá is dupléz. Egyenesen a fasizmusban látja azt BZ állarr formőt, amely az ortho drx elvtk szerint a leghelyesebb. (Vájjon mit siói ehhez Róma?) Mert a fasizmus — argulmentál őkelme — elevenili íre? a legjobban a közösségi életben megtestesült objektív akaratot. Ugyan rri lehet ez az objektív akarat? Ez nem Krisztus akarata — feleli Crainic — mert atlól egy theokralikus ellem megvalósításáról volna szó — hanem a nemzel akarata. Az orlhodcx misztika szerint ugyanis az eg>ház ebben a világban csakis nemzeti egységekben jelentkeeik. És a demokratikus államokkal szemben képviseli az elnokratikus államot, amely a történeti azonosságnak, a vérbeli kőBakó József verse: TO J ASSZIVAS Bárdosi Német Jénoséknak, akiktől a tojást kaptam Porosan és gőgösen ebédelek egy utmelletti fa alatt. Az étkem langyos tyúktojás. Imádságom bús vándorsóhaj, mert négy fillér a tojás ára, — nekem mégis csak kettő jutott. Nézegetem, simitgatom fehér falát a szárnyasok szent otthonának. Ugy szeretném visszarejtent és dakjkálni még rongyos zsebemben, hogy testem és a nap melege fakadásig hadd dédelgesse s a pihék között koldus ujjaim hadd járnának, mint aranyerdőn s ha rámcsipegnének; visszacsipegnék gügyögőn és testvérkedőn . . . De az éhségem már oly kegyetlen, — várni nem, csak motyogni tudok: most jöjjetek e csodás percben bőségesek és prédikálók és irigyeljétek az arcomat, mikor egy kilyukasztott tojásból, bicskával tört kicsi kapun belémfut a jóllakottak boldogsága. S hálából aztán az üres tojáson átkémlelek, mint egy távcsövön, mintha keresném az Étkek-adóját, hogy elsuttoghassam i Köszönöm l köszönöm 11 zösségnek, a lelkiegységnek értelmezett nemzet hatalmi objektiváciéja. Az ilyképpen értelmezett állam első alapiörvénye a korporaliv rendszer, minthogy a nemzeti társadalom szerves egység, totalitás, amelyben a funkciók egymást kiegésEÍtik. A második alaptörvénye a nemzeti alspu számarányosság. Az elnokratikus állam az összes szellemi és fizikai kereseti égfkben bevezeti ezt a számarányosságot, mert egy nép csak akkor ura sajál házának, ha alkotó ereje az összes munkakategóriákon végig lüktel. A harmadik alaptétel: Krisztus törvénye az állam törvénye. Ebből folyólag az állami törvényhozás alkalmazkodni köteles az orthodcx egyház törvényeihez, az állam az életről nem vallhat más felfogősi, mint amely az orthodcx egyház spirituális humusából fakad, a nevelést csakis ez orthodcx egyház irányíthatja és az állam az egvházat a maga funkciójának ösmeri e). Tekintve, hogy a romón állam, a romőn orlhodoxiénak és az azt megtestesítő romén népnek a kifejezője, állami tisztviselő csakis romén lehet és a kisebbségeket más nem illeti meg, csak a szabad vallásKyakorlat, ámde ez is csupán akkor, ha megőrzik az orlhodox állam iránt köteles tiscteletükel és lemondanak egyszer s mindenkorra a prozelilizmusról. Ezek azok a gondolatok, amelyek a román necionalizmust eltöllik, ezek a gondolatok fanatizálják a vasgárdát és tüzelik Zelea Codreanut. És aki nem röstelli a fáradságot s ellen akarja őrizni, amil mondunk, annak figyelmébe ajánljuk a vezér egyetlen elmeművét, art, amely Pentru Legionarii címen Nagyszebenben jött a világra, alig pár hete. És olvashatni fogja akkoron a következőkel: Mi a nemzet célja — tűnődik Zalea Codreanu. Az élei? A végső cél nem az élet, hanem a feltámadás, a román nemzet feltámadása a megváltó Ur Jézus Krisztus nevében. Minden csak eszköz ebben a feltámadásban való részesedéshez. A cél annak a lálentumnak a gyümölcse, amelyei az Isten ültetelt a mi népünkbe és, amelyéri felelősek vagyunk. Meri el fog jönni az idő, amikor a föld minden népei poraikból megelevenednek összes hallotlaikkal, császáraikkal és királyaikkal együtt és minden népnek meg iesr, a helye az Ur trónusa előtt. Ez a végső momentum, a halottakból való feltámadás az orthodoxia szellemében, ez a legmagasabb cél, amely felé egy nép törekedhetik. íme, feleim láthatjátok szemelekkel. Idáig korcsosult a fasizmus, idáig jutott a nemzeti szocializmus a dákó romón orthodoxia prizmáján át. Ez a cikk még a Goga-kormány bukasa előtt Íródott, de általános érvényű megállapításai a romén politika megváltozása után is érdeklődésre tartnak számot.