Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-13 / 35. szám

Ára 6 fiHér GYEI IOZLOV ES23 Wéhémommfa&f 1938 február 13. vasárnap 65. évfolyam 35. szám „Győzfél Galileai" — mondta valamikor Julianus Apostata. „Győztél hreel" — hör­dült fel Goga, Románia bakóit mi­niszterelnöke, aminek negyven egy­néhány napos uralma a fenti mon­dással végétért. Hü csatlósait táv­iratilag mentik fel megbízatásaik alól. Kótyagos f jjal hozott rende­leteiket egyikei a másik után von ják vissza és semmisítik meg. „Megalőílak" — mondta Goga drámai hsngon. „Megaláztak, tehát mennem kell." Hozzá vagyunk szokva, hogy Romániában a kormányok nem ful hosszú életűek és Európa ke­vés állama dicsekedhet annyi kor­mányváltozással, mint Románia. A távozó miniszterek sokat nyilat­koznak, de ilyen őszinte hangot egyetlen kormányelnök sem hasz­nált eddig, mint Goga, a távozása kultiválására. Megalázták, me megalázott. Megalázott (mberekt akik hozzájárulj keservesen 1; resett filléreikből Goga és a go fajta emb?rek napi cujha adatá­hoz. Elvakuitségában és megkótya­gosodott fejjel gyártotta a meg­alázó rendeleteket. Hü csatlósai tapsoltak hozzá. Szomorú jelenség, hogy nemcsak Romániában, hanem nálunk is visszhangra talált gyarló működé­se. Itt is tapssal kisérték megalázó munkáját. Tapsoltak hozzá, mert elvakultságukban megfeledkeztek arról, hogy Goga és társai voltak azok, akik kijelentették, hogy „Ro­mőnia a romőnoké." Nem bőntak csinyjőn a Gogát dicsérő jelzők­kel, anert elfeledték, hogy a köz­tudatba bedobott „zsidóság" há­tára mért korbácsütés éppen ugy hasítja a hátál ottlakó magyar test véreinknek, mind a zsidóét. De győzőit a józan ész politikája. Győzött a reálisan gondolkodók tá­bora. Belátták, hogy numerus va­lachicus sal, jelszavakkal nem le­het jóllakatni embereket. Nem lehet a „kenyeret és cirkuszi játé­kokat" idejét viszahozni még ak­kor sem, ha a politikusok nagyon csekély töredéke lómogatja a ha­sonló demagóg politikát. A demagógia mindig az marad, még ha a „minden! a hazáért" gyönyörűen hangzó jelszó bíbor palástjába öltöztetik. Nem volt szerénytelen Goga ak­kor, amikor magát Julián aposlo­tőhoz hasonlította. Csak azt nem értjük, hogy Győzhetett Romőniá­ban Israe), akmikor az orsság te­rületén lakó 18 millió lélekből alig csupán 700 ezer a zsidó, tehát alig 4 százaléka a lakosságnak és ez az elenyésző százalék is any nyira küzd a megélhetésért, hogy nemhogy győzelemre gondolna, ha­nem még harcra sem gondolhat. Nem volt szerénytelen Goga, amikor magát Julianus császárhoz hasonlította. Maradjon is meg es a rögeszméje. Mi is támogatjuk ebben a hitében és tapsolunk hoz­zá. Tapsolunk hozzó, mert tényleg hasonlít Julianus császárhoz. Hasonlít, mert legyőzetett. Horthy Mikós kormányzó és Moscicki elnök táviratváltása (A B. K. tudósítója jelenti) Horthy Miklós korményzó lengyel­országi uljéról hazejövet üdvözlő táviratot küldött a lengyel halár­ról Mosciczki elnöknek, emely többek között igy szólt : „Valóban meghatolt az a sti­véiyes fogadtatás, amelyben a lengyel köíönség, valamin! Nagy­méltóságod engem részesített. Krakkóban. Btalcwiezséban és Varsóban eilöltöl! nagyszerű napok elmulhatatlanul élnek bennem. Ramelem, hogy ez a látogatás csak més jobbsn meg­siilárditja az országaink közötti barátságot." A korményzó táviraiára Mos­cicki elnök a következő táviratban válaszolt: ^Mélyen meghalődvó azoktól a meleg szavaktól, amelyeket Főméllósőgod a lengyel nemzet­tel és a velem kapcsolatosan kifejezésre jutlatni méltóztatott. Valóban Főméllóságodnak lőlo­gatásí* felbecsülhetetlen értékű és kitörölhetetlenül megmarad a lengyel nép szivében. Schuschnigg kancellár két és óra hosszat tanácskozott Hitlerrel (A B. K. tudósilója jelenti.) Schuschnigg osztrák kancellár teg iiap délu'án Bergengaslen-ben la­lálkozotl Hitler kancellárral és kö­ze! két és fél órás tanácskozást folytattak, melyen résslvett Schmidtl Guido osztrák külügyminiszter is. Hitler karcellőr és az osztrák ál­lamférfiak találkozása váratlanul na*y feltűnést kelleti Berlinben, aconban a tanácskozások ered ményéről as ottani körök nem tudnak semmi lényegesei és csu­pán találgatásokra szorítkoznak. Lehetségesnek tartják, hogy ezen az a megbeszélésen a német-osztrák köze­ledés lehetőségéről volt szó. Schuschnigg kancellár a tanács­kozások után visszautazott osztrák fővárosba. Német hivatalos helyről közlik, hoüy Schuschnigg kancellárt és Schmiedt Guido külügyminisztert Hitler kancellár isméi meghívta Bergengaslenbe. Eieken a tanács­kozásokon Ribbentrop p német külügyminiszter is résztvesz. Tizenötnapi fogházra itélte a törvényszék Faita Jenőt, aki a zsidó felekezet ellen izgatott Az itéleft végrehajtását felfüggesztették (A B. K. tudósítója jelenti.) A gyulai törvényszék Vályi-Nagy István dr. tanácsa tegnap déiulán kiszólt Békéscsabára es a kir. járásbíróság épületében meglar tolta Falta Jenő felekezet elleni isgatási ügyének főtárgyalásál. A vádira! szerin! Falia Jenő mult év augusztus hó 22-én, amikor as Erzsébethelyi Földmunkás Dalos­kör egyesületi zászlóját a refor­mátus templomból a zsidó temp­lomba akarlák vinni felszentelés végett, a Szent István-téren oda­ment a dalosokhoz és felszólította őket arra, hogy tagadják meg az engedelmességet a vezetőségnek és ne vigyék a zászlót a krisztustagadó zsidók templomába. A kijelentést Falta kétszer is meg­ismételte 8 ezenkívül még az egyik dalos karját is megfogta és ugy larlolta vissza. A tárgyaláson Falta Jenő ki­jelentette, hogy nem érzi magái bűnösnek. — Én csak azt kérdeztem, hogy hova vistilek ezt a zászlót ? — A zsidó lemplomba, — fe­lelte az ismerős fiatalember, akit megszólítottam. Ezután csak ast mondottam, hogy minek kell azt oda elvinni, amikor már megvan szentelve. A biró ismerteti, hogy a vódlott a zászlószentelés előtt járt a ve­zetőségnél és felkérte arra, hogy a zásziószentelésnél mellőzzék a zsidó templomot. A vádlott elismeri, hogy ott járt. De azl nem vállalja, hogy a Szent Islván-téren hangoskodott volna A biró elébetárta a rendőrségen telt vallomását, amelyben be­ismerte a vádat. A biró: Magáé es az írás ? Vádlói!: Enyém, de nem gon­doltam arra, hogy önnek olyan következménye lesz, nem tudtam rekonstruálni az eseményekel, ami­kor ezl a jegyzőkönyvbe mond­tam. Kérem a zsidó aggok hézán is ki van irva a zsidó szó. Én val­lásos ember vagyok és nem akar­tam a vallás ellen izgatni. A tanúvallomások során Paiaj György dalosegyesüleli lag elő­adta, hogy a Szent István-téren hozzájött e vádlott és megfogta a karját és azt hangoztatta, hogy tagadják meg az engedelmességet és ne engedjék a zászlót elvinni a ssidó templomba. Faltát addig nem ismerte a lanu. Szalkay László detektív azl val­lotta, hogy amikor a vádlót! a da­losokhoz meni, ő bekísérte a ka­pitányságra, hogy a botránynak elejét vegye. Szerinte a vádlott, bár emelt hangon beszélt, de a dalosokon kívül más alig hallotta volna, meri a dalosok a kocsiul közepén menlek. Szelcsányi Vendel lanu ast val­lotta, hogy a vádloll egéss dur­ván szóllilotta meg őket. — As! hillem először, hogy be volt rúgva, olyan mérgesen kiabált, Filipinyi József lanu azt mondta, hogy a vádlott azt kiabálta . . . Biró: Kiabált? Tanú: Igen; azt kiabálta, ne vi­gyétek a keresstény zászlói a Krísz­tustagadó zsidók templomába. • Berke Gyula rendőrfőtörzsőrmes­ler azt vallotta, hogy amikor Falta odament a dalosokhoz ő nvomban jelentette az. odaérkező Szalkay detektivnek az esetet. Falta ekkor már másodszor is odament a da­losokhoz. Falta csak ugy távozott, hogy, hogy megragadták a karját. Falta erre felállt és közbeszólt: — Csak egyszer mentem oda a dalosokhoz. Elnök: Nézze, ezt mér mind­egyik lanu vallotta, hogy kétszer ment oda. Mindenki hazudik ? A vádloll hallgat. Az ügyész hangsúlyozta, hogy a vádlott a kijelentést nyilváno­san lette rneg, amiért ez alkalmas arra, hogy a zsidók ellen ugas­son. A vádlott tagadásával szem­ben a tanúvallomásokból bizonyí­tottnak látja a vádat és ezért kéri a megbüntetéséi. Falta Jenő ar. utolsó szó jogán ismételten hangoztatta, hogy ő nem akart a vallás ellen izgatni. A bíróság ezután Ítélethozatalra vonult vissza és rövid tanácsko­sás után kihirdette az ítéletet, melyben a vádlottat bűnösnek mondotta ki a vád szerint és esér! as enyhítő szokass alkal­mazásával izgatás vétsége mialt elítélte tizenöt napi fogházra, az ítélet végrehajtását azonban há­rom évi próbaidőre felfüggesslette. As ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents