Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám
1937-10-31 / 248. szám
6 a BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 október 31 Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Érdekes leit volnB, nemcsak érdekes, hanem egyenesen izgató kulcslyukon ét meglesni azt a párbeszédet, amely Delbos és Stojadinovics között lefolvt. Ámde a diplomaták zárt ajtók mögött is csak suttognak egyméssal ugy, hogy legföljebb találgatni lehet, miről esett sző. A jugoszláv miniszter — félhi vatalos közlések szerint — aiért látogatott volna el Párisba, hogy megujitsa azt a barátsági szerződést, amelyet 1927 óla alaposan kikezdett a rohanó idő. És a barátsági szerződést annak rendjemódja szerint meg is újította Jugoszlávia és Franciaország. Igaz, hogy némi módosításokkal, olyanokkal, amelyek ezt a hires-nevezetes szerződést eredeti értelméből kiforgatták. Igy különösen figyelembe vették, hogy az európai szituáció megváltozott. 1927-ben Csehszlovákia ült annak a kocsinak a bakján, amely elé ostorosnak Románia, hegyesnek Jugoszlávia volt fogva. Akkortájt dukált is neki a magasülés, mert a nagyhatalmak szinte agyondédelgették. Ámde azóta nagyot fordult a politikai zodiacus. Csehszlovákia felett beborult az ég, ugyanakkor, amikor Jugoszlávia felett kisütött a nap. 1927 ben Mussolini egyebet sem csinált, minthogy ott dögönyözte Jugoszláviát, ahol érte. Manapság? A halálos ellenségek kenyeres pajtások leltek. Csehszlovákia viszont örök remegésben él s nem tudhatja, mikor csap le reá a gem.Őn vaaököl. Sammi kétség, Stojadinovics Delbosaal alaposan meghányta és megvetette a dolgok állását. Mind a ketten okos emberek lévén, jóeleve tisztéban lehettek azzal, mit várhatnak egymástól és mit nem várhatnak. A francia politikusok ösztönösen érzik, hogy aie a rozoga tákolmány, amely kisenlenta név alatt ijesztgette a legyőzött hatalmakat, as ócskapiacon mélladozik a történelem egyéb zaibárui között. A kis entente politikusai szintén érzik, hogy az ostor Franciaország kezéből átcsúszott Németország kezébe. Szakitana is egymással apa és gyermeke, Franciaország és a kis entente állama, ha — Anglia nem volna. Már pedig Angliával Jugoszláviának, Romániának is igen csak számot kell vetnie, annál inkább, mert Anglia ujabban, amióta Olaszorszőggal összerúgta a patkót, morcoskodik és nem érti a tréfát. Igy térült fordult auután, hogy Stojadinovicsnak, dolga végeztével Párisban, akarva nem akarva, be kellett kukkantania Angliába is. Át is kelt a csatornán és egy álló napig purparlézolt Edennel. Á beszéd, amennyiben hinni lehet az angol sajtónak, — itt nem arról folyt, amiről Párisban. Az olasz-jugoszlév szerződés egyes pontjait rostálták meg, annak a bizonyos aentiemens agreementnek, amelyet Belgrád az elmúlt év januáriusában kötött a Dúcéval. Annak idew m és nagy választékban, kedvező fizetési kapható BUTORHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 sz. Kedvező fizetési feltételek! jén, amikor a világra született, Anglia kitörő örömmel üdvözölte. Mert ugy látta, hogy ezáltal is caökken Európában a súrlódási felület. Csakhogy óm azóta közbejött az e!hiopÍBÍhadjórat,8melyneknyomán felborult az úgynevezett egyensúly, a mediterreneumon. Közbejött a spanyol bonyodalom is. És Angliának meg kellett értenie, akárhogy prüszkölt miatta, hogy Franco tercioi, meg az olasz, meg a német önkéntesek fütyültek az állítólagos hegemóniájára. Ezekután érlhető, hogy az antol admiralitás nem veszi jónéven azt a békességet, amely az Adria innenső és túlsó partján honol. Éa Stojadinovicsnak bizony elég nagy fáradságába került megértetni az angolokkal, hogy az olasz nyomás ellenében Jugoszlávia tehetetlen. Tehetetlen már azért is — s ezt az oldalvágást c«öppat sem szépítették az angol hírlapok —, mert hissen Anglia se csinál egyebet, mint, hogy szüntelenül relirál ez elől a nyomás elől. Ám Stojadinovics utalhatott és bizonnyal utalt is más egyébre. Nevezetesen Brre, hogy Oiaazor szág, amely tizenhét esztendőn át makacsul ellenszegült a dunai kérdés végleges rendezésének, ma egyenesen sürgeti azt. Londonban, a diplomácia magas iskolájában, elértették a célzást. Mert akármiÍven féltékenységgel nézi Anglia Olaszország terjeszkedését, Eden is, Vansittart is sejti, hogy a német terjeszkedésnek cütak a hatalomban megnőtt 0 aszország lehat a gátja. Egyebütt lévén elfoglalva s nem állhatván kellőképen silbakot a brenneri gránikon, Mussolini örömest látja, ha mások váltják fel ebbeli szolgálatában — persze csak ideiglenesen. Ez pedig, ez a más nam lehat más, mint Jugoszlávia. Amihez — Stojadinovics rábeszélésére — Anglia mag is adta — tacite —a hozzájárulását. Igy esett meg azután, hogySfo jadinovics sikerekkel megrakodtan érkezett haza Belgrádba. Sikerekben dúsan éa megduzzadt tekintéllyel. A tekintélyre viszont annál égetőbb szüksége volt a jeles diplomatának, mert alig pár nappal azelőtt, hogy felcihelődött a véndorutjéra, az otthoni ellenzék vérbosszút fogadott őkelmi® elejtésére, Atsa Stajonevics, Juba Davidovics, Jovan Jovanovics vezetése alatt a radikálisok, a demokraták és a parasztok Macsekkel és Priblcseviccsel összefogtak, hogy akár törik, akár szakad és, ha kell, akár forradalom árán is megbuktatják Siojadinovicsot, mint akit a diktatúra gyómpillérének vélnek. Követelik az egyesült pártok a mielőbbi visszatérést arra az alapra, amelyet Nikola Pasics fektetett le. Demokratikus alko'mány nélkül hallani sem akarnak többet a Karagyorgyevicsekről. Persze Jugoszlávia esetében a demokratikus alkotmány nemcsak a szabadságjogokat jelentené, hanem egyben a corifederativ államformát is. És itten kerdődnek a nehézségek. A belgrádi demokraták ugyanis azt óhajtják, hogy ez egyes provinciák autonomiája íziben előzze meg az alkotmány módosítását. Macaek viszont amellett kardoskodik, hogy csak ais alkotmányjogi rendezés után lépjen életbe az autonomia. Egyelőre a Macsek felfogása győzedelmeskedett. Es annak a nevezetes okmánynak a izövege, amelyet az egyesült ellenzéki pártok fogalmaztak, a népszuverénitást jelöli meg az államépület sarkAPOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefon : 239. Október 31-én és november 1, 2, 3 án 120Előadások hétköznap 5, 7, 9 értkor és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna köve gyanánt. Követeli az 1921-ben oktrojált és 1931 ban megfoltozott alkotmányok ar.onnali eltörlését. EGV provizórikus alkotmány volna Macsek szerint az a láncszem, amely a régi az uj rendszert jólrosszul összeforrasztaná anélkül, hogy érintené a monarchia, a dinasztia, a régens»ég kérdéseit. Ami a végleges alkotmányt illeti, azt c»akis a szerbek, a hordátok, a szlovének törzsi tábora döntené el, amely az általános, egyenlő, titkos választójog alapién ülne össze. Mondanunk se kell, hogy ezt a tetszetős programot ország szerint lelkesedés üdvözölte. Hisz alapjában azt célozza, amit Pasics a szerb oaraszti demokrácia velejének tekintett. Ám a kivitel elé roppant nehézségek tornyosulnak. Ma, amikor Európát forró hideg láz gyötri, ma. amikor ez osztályharc az elviselhetetlenségi? kiéleződött, visszatérni oda. ahonnan a jugoszláv állam 1919 ben elindult, kockázatot, ha nem is lehetetlen. Mi lesz Jugoszlávia amúgy is gyatra egységével, ha a törzsek, a folyton torzsalkodó törzsek, külön döntenek az államformáról. Mi lesz, ha a szerbek az egység mellett foglalnak állást, a horvátok mea a szlovének az autonómiáért szállanak síkra? Parsze könnyű ellenvetni, hogy a törzsekként megejtett népszavazás szorosabbra fűzi a laza részeket a demokrácia segítségével. Csakhogy más a teória, ismét más a praxis. Hogy a demokrácia erős vakolat, az lehat igaz s lehet nem igaz. De föltétlenül igaz, hogy egyetlen diktatúra se siwleli, ha tormát reszelnek az otra alá s érti a módját, hogyan bánjon el a hepcióskodókkal, A demokrata pártok azt követelik a régenstől, hogy tépje síét az alkotmányt? Da hiszen esküt telt rája és tőle nyerte minden attribútumát. Ezzel az otrombasággal csak azt éri el az oppozíció, hogy a régens annél szívósabban ragaszkodik a diktatúrához P8 annak főkolomposához, Stojadinov'cshoz. És Stojadinovics uralmon maradt annak ellenére, hogy a konkordátummal alaposan elsózta a lavesét. Uralmon maradt, mert az ellenzék rajta keresztül a nemsieti egységet s annak szimbólumét, a dinasztiát is, megrohamozta. Mert, ha valahol, a politikában érvényesül az öreg Hesiodos tanítása : A kevés néha több a soknál. HANGSZEREK, alkatrészek és javítások STEIGERWALD hangszerkészítőnél O Luther-ucca Oi
