Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám
1937-09-17 / 211. szám
3ékéscsaba y 1937 szeptember 17. 65. évfolyam 211. szám JlajfiumleiSll Vájjon minden inteemény akkor működik a legjobban, akkor felel meg leginkább céljának, ha mérlege felesleggel, megtakarítással zárul ? Mit szóljunk például anrak a nagy vidéki kórháznak, épületes ügyéhez, amely tekintélyes megtakarítással zárta az elmúlt évet, de amelyről most vődolóen súlyos kép körvonalai kezdenek kibontakozni. Mér az ut is érdekes, amelynek révén nyilvánosságra kerültek a kőrháinak erősen kifogásolható kérdései. Ha a főispán feleségét sürgős műtét miatt nem kell a kórházba szállítani, ki tudja még meddig álltak volna fenn a szomorú kórházi állapotok. ismételjük tehát — hiszen ilyet amúgy is ritkán hallunk — hogy a szóban forgó kórház tekintélyes megtakarítást ért el, de ennek ellenére — avagy helyesebben:épen ezért — a betegek örökös panasza nem szűnt meg. Hiszen nem nagy tudomány kell azt belátnunk, hogy a költségvetési előirányzat is bizonyára csak mérsékelten tudott gondoskodni a kórházi betegekről, de ha még felesleg is maradt ebből a szűkös fedezetből, akkor a betegek szenvedték azt meg. Merjük állilenhez az a kivétel, a kórházak és a népjólét ügye, ahol a helyes gazdálkodás mellett inkább a rossz mérleg tanúskodik, mint a felesleg. Beláthatatlan időkre szól mindaz, amit a népegészségügyre költünk, de még távolabbra hatnak ki annak következményei, amit — nem költünk el erre a célra. A háborús vérontás megborzongat mindenkit, de a békeidők lassú vérvesztéae sokkal súlyosabb megítélés aláesik, mert mód lenne a segítésre. Hamarjában ilyen gondolatok rajzanak fel az emberben, ha a felesleggel dolgozó kórház balkáni állapotát teszi a mérlegre, mármint a 8zociőlÍ8 kérdések mérlegére. Mert másféle mérleget itt nem lehet alkalmazni s arr.int rőffelnem lehet az ömlesztett búzát mérni, ezonképen nem pengőben dől el a kórház, a népegészség és a szociális gondoskodás merlege sem. Csak ha már a jólét és közegészcég terén mutatkozik felesleg, akkor spórolhatunk a pengő-mérlegben. Nem folynak be az adók, nem lehet teljes mértékben végrehajtani a költségvetéseket a vármegyében Az alispán jelentése a törvényhatósági bizottság előtt dijak (A B. K. tudósitója jelenti.) Az alispán nyilvánosságra hozta részletes negyedévi beszámolóját, amelyet a törvényhatósági bizottság elé terjeszt. A jelentés részben azoknak az adatoknak az összefoglalását tartalmazza, amelyeket az alispán minden hónapban a közigazgatási bizottság elé terjeszt, részben azonban más aktuális kérdésekkel is foglalkozik. A törvényhatósági közjóléti alap és bizottsőg létesítésére vonatkozó miniszteri rendelettel kapcsolatban közli az alispán, hogy a szociális ügyek központi eiőedóját egyéb teendői alól nem tudja felmenteni, mert a tisztviselők munkája amúgy is rengeteg s ujabb terheket már nem bírnak el. Ezért szükséges egy uj aljegyzői állás szervezése, ami e téren némi enyhütést jelent majd. Fokozza a nehézségeket, hogy Heinrich Dezső dr. tb. főszolgabíró helyét decembernél hamarabb nem lehet betölteni. Egyébként a közjóléti alapra az alispán 8580 pengő megszavazását ajánlja a törvényhatósági bizottságnak. Nagyon érdekes és figyelemreméltó része a jelentésnek, amelyben az alispán rámutat arra, hogy a költségvetéseket fedezet hiányában sok esetben nem tudja végrehajtani. A jelentésnek ez a része igy szól: — Legutóbbi jelentésemben emiitettem, hogy a törvényhatóság háztartási, várm. egyesitett nyugdíj és a közúti alap 1937. évi költségvetésében megállapított hitelek helyes felhasználása súlyos feladat elé állit. A vármegye egyes vidékein fellépett aszálykár ezt a helyzetet súlyosbította, mert ennek következtében a vármegyei pótadó, útadó és közmunka előreláthatóan nem fog az előirányzott mérvben befolyni és igy a költségvetéseket pénztári fedezet hiányában helyesen végrehajtani nem tudom. — A legutóbbi jelentésemben tájékoztattam a törvényhatósági bizottságot arról, hogy a nyugeilátősok zavartalan és közérdekből is szükséges folyósithatása végett 41.000 pengő kamatmentes őllamkölcsönt kellett igénybevennem, ezen kivül a tényleg befoiyt vármegyei póladóból a megosztási kulcs szerint járó részesedésen felül még 95.000 pengőt kellett átutalnom. Miután a háztartási alap ezt az összeget már nem nélkülözhette, azt a nyugdijalapba visszautaltam, de az alap az áilamk ölesönt nem tudta visszafizetni, sőt a folyó évi julius havi ellátási dijak zavartalan kifizetésére a m. kir. belügyminiszter úrtól ujsbb 41.000 pengő kamatmentes államkölcsönt kellett igénybevennem. Az alapnak az állammai szemben fennálló tartozása tehát az 1936. évről áthozott 25.000 P kölcsönnel együti 107.000 P-re emelkedett, a törvényhatósági ebadó alappal szemben fennálló tartozása pedig 287.000 P, összes tartozása tehát 394.000 P. Ennek fedezetét képezi a vármegyei pótadó hátralék, mely 1936. év végén 376.594 P-t tett ki. Hogy a kölcsönök tényleg vissza is fizettessenek, ahhoz szükséges, hogy nemcsak a folyó évi kivetésnek megfelelő pőtadó összeg, hanem a multévi hátralék is befollyon. Erre azonban remény nincs, mert amint már emiitettem, a vármegye egyes részein mutatkozó adófizetési nehézségek következtében a folyó évi kivetésnek megfelelő összeg befizetésére sincs kilátáo. — Ugy a háztartási, mint a vm. egyesitett nyugdíj alap költségvetésének legnagobb bevétli tétele az együttes kezelésbe vont vm. pótadó, melyből 1937. évben a vőrmegye háztartási alap költségében 145.731 P., a vm. egyesitett nyugdíj alap költségvetésében 531.544 P., mig a vármegyei katona elszállásolás alap költségvetésében 6.620 P, vagyis összesen 683.895 P lett megállapítva. Ennek az összegnek kellene lehéi befolyni ahhoz, hogy az előirőnyzott kiadások tényleg fedezhetők is legyenek A folyó számadási évnek eddig elteit több mint 8 hónapja alatt 365.620 P, tehát a fentebb emiitett összegnek 54 százaléka folyt be, a már esedékessé vált 75 százaléka helyett. A kivetési eredményeket ezidőszerint jelenteni még nem tudom, mert azokat az egyes m. kir. adóhivatalok még nem küldték be hozzám. — A fentebb emiitett adatokat ismernie kellene a vármegye lakossága minden rétegének és tudomásul kellene vennie azt, hogy a vármegyével szemben naprólnapra fokozottabb mérvben megnyilvánuló igények kielégítése ezekre az adatokra tekintettelnem lehetséges. A pusztaföldvári cigányasszonyt vadházastársa verte félholtra A csendőrség elfogta a cigányt, aki beismerte tettét (A B. K. tudósítója jelenti.) Beszámoltunk erról, hogy augusztus 24 én beszállítottak a békéscsabai kórházba egy Rafael Mária nevű pusztaföldvár! cigányaszszonyt. A cigányasszonyt saját bevallása szerint Békéscsaba határában egy 50 év körüli férfi hasbarugta és attól megbetegedett. A cigányasszonyt vadházaslársa: Rafael István hozta be Békércsabára egy parasztkocsin, amelybe ló helyett ő és a fia voltak befogva és ugy vontatták be a szekeret a városba. Rafael Mária kórházban meghalt és a vizsgálóbíró elrendelte holttestének felboncolósát. A boncolás során megállapították, hogy az asszony a rúgásoktól szerzett sérülése miatt halt meg. A nyomozás most már a halólt okozó súlyos testisértés miatt indult mess. Rafael István, ez asszony vadhézastérea azt állította, hogy aug. 22-én a felesége egy embernek jósolt Telek-gerendáson. Az asszony jóslás közben nyolc pengőt lopott el a hiszékeny embertől, aki azután visszakövetelte a pénzt és állítólag ő bántalmazta volna meg az asszonyt. A csendőrség gyanúja azonban mindjárt Rafael István furikészitő cigányra terelődött, mert többen lőttők, hogy a cigány ütlegelte vadházastársát, egyébként is a cigőny által megnevezett egyén mindössze alig van 30 éves és a kérdéses napon nem is tartózkodott Telekgerenson. Szemtanuk állítása fael István és Rafael 22-én egész nap ittak összevesztek a bor miatt, mig végül az asszony a férje szájából kikapta a pipát és elfutott. Amikor Rafael beérte, földre döntötte az aszszonyt és ugy taposott rajta. Később kissé megnyugodtak a kedélyek, Rafael és fia kocsi elé fogták magukat és elindultak Békéscsaba felé. Az egyik éjszakőt egy szalmakacal tövében töltötték, majd reggel meggyorsitottők lépteiket mert az asszony nagyon jajgatott. szerint RaMőria aug. és többször
