Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-17 / 211. szám

BEKESMEGVEI KOZLONV 1937 szeptember 10 Iskolaruhák legolcsóbban, nagy választékban Váradi Bála férfiruha üzletében Békéscsaba, Andrássy-út2. sz. Azután igyekezett betanítani s furókésziiő az asszonyt, aki hajlott a szóra, de a kórházi vallomásában elszóta magát, amikor 50 év kölüli férfit emiitett és „férje" 30 éves fiatalemberre igyekezett ráfogni a bűncselekményt. Az életkor és az asszony személyleirása rá illett férjére. A csendőrség bravúros nyomozás utén tisztázta a homályos részleteket, és csupán Rafaelt kailett megtalálnia. Tegnap azután csendőrkézre kerüli a csabai határban. A csendőrségen Rafael István beismerte, hogy Rafael Máriát megverte. Kiderült azonban az is, hogy a cigányasszonyt más nem bántotta s igy a halólt okozó súlyos testisértés Rafael István okozta. As állatias furókészitőt átszállítottak a gyulai kir. ügyészségre. Kétszáznegyven százalékos kamatot szedett a kevermesi „bankár" a megszorult kisemberektől (A B. K. iudósitóia jelenti.) Id. Kotroczó Károly 57 éves kevermesi földműves kétrendbeli uzsora miatt került a szegedi törvényszék Hábermann-tonécsa elé. Kotroczó 600 pengőt adott kölcsön Perlaki Béláné trafikosnőnek, oly feltételek mellett, hogy 100 pengőnként havi 4 pengő kamatot kap. A trafikosnőnek 1800 P. adótartozása volt és a trafikja reszére akart órukat venni. Sánta Jónosné szabómesier feleségének aki egy utánvételes csomagot akart kiváltani a postán, havi 5 pengő kamat kikötésével 25 pengőt adott kölcsön Kotroczó, ami 240 százalékos kamatnak felel meg, mig az előző kölcsönnél 48 százalék a kamat. Kotroczó tagadta az uzsorakamat szedésének a vádjót. Nem tudta, hogy adósai szorult helyzetben voltak és nem is kötött ki kamatot. A tanuk rávallottak a vádlottra és a biróság 2 rendbeli uzsora vétsége miatt id Kotroczó Károlyt 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. NYITOTT TETŐ ! Szeptember 17, péntek fél 7, fél 9 Warner Oland legújabb kalandja ; CHIRLIE CIÁN A TURFON Kacor király Felhők ostroma A kamarai kirendeltség az eddiginél szorosabb összhangot és együttműködést teremti meg A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület fontos akciója (A létesilendő mezőgazdasági kamara ügyében tartott értekezletről tegnap illetékes helyről kiadott komüniké többek között az alábbiakat mondja:) Békés vármegye részéről már huzamosabb idő óta jogosnak látszó panaszok hangzottakéi, amelyek szerint a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nem törődik annyit a békésmegyei mezőgazdasági kérdések megoldásával, mint azt a vármegye súlya és a kamara érdekében hozott áldozatok miatt is megérdemelné. Ennek a helyzetnek megszüntetése végett mozgalom indult meg, amely* nek során Ricsóy- Uhlarik Béla dr., Békés vármegye főispánja szerdán értekezletet hívott össze a megye székhelyén. Az értekezlettől várták a jóviszony helyreállítását és a kívánatos együttműködést a kamara és a vármegyei érdekeltségek kőzött. Csak ebből szármázhátik a vármegye gazdaközönségének jövőjét szolgáló intézkedések megtétele. Nagy várakozással tekintett az érdekelt gazdatársadalom az értekezlet elé, amelyen megjelenfLosonczy I«tván országgyűlési képviselő, a kamara elnöke, Czeglédy Bélé, a kamara igazgatója, továbbá Varga László, a kamera főtitkára is, hogy a függőkérdéseket személyesen beszéljék meg a békésmegyei érdekeltekkel. A főispán az ügy fontosságára való tekintettel az értekezletre meghívta a vármegye alispánját, főjegyzőjét, a gazdasági felügyelőség vezetőjét, Békéscsaba és Gyula polgármesterét és a vérmegye gazdasági egyesületeinek vezetőit a vérmegyeháza kistermébe. Az elsőnek felszólaló Losonczy István kamarai elnök kifejtette, hogy ha a déltirzántuli vérmegyék önálló kamarai tömörítése nem is időszerű, a maga részéről is szük ségesnek látja a külön kamarai kirendeltség létesítését, amelynek megfelelő működésével a főcél elérhető. A kamara ezentúl a legnagyobb szeretettel óhajt majd kirendeltsége utján Békés vármegyével foglalkozni. Czeglédy Béla kamarai ige zgató a kirendeltség tervezetét részletezve, amelynek a legfőbb hivatása volna a vármegye gazdasági szakszerveivel, érdekeltségeivel, illetve a gazdatársadalommal való együttműködés folytán Békés vármegye és a kamara közötti kívánatos öszhangot megteremteni. A kirendeltség munkéja nem lehet íróasztalhoz kötött é> gondoskodni kell arról, hogy a kirendeltség tisztviselői hivatalos idejük túlnyomó részét a gazdaérdekeltségekkel kiszállások utján való érintkezésekkel töltsék. A vármegyéknek kellene biztosítani a kirendeltségek részére a szükséges hivatalos helyiséget. Beliczey Géza, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke megállapítja, hogy az uj kamarai elnökség működése óta a kamara érdeklődése a vármegyével szemben észlelhető. Eddigi nagy áldozataiért a vérmegye jóformán semmit sem kapott még a kamarától, miért is méltányosnak tartaná, hogy h * a kirendeltség felállításának és fenntartásának költségéi nem a vármegyét terhelnék. Márky Barna dr. alispán az uj rezsimre való tekintetül tabula rasat kíván létesíteni. Örömmel üdvözli a terv megvalósulásét, mely által a vármegyei idények gyors és közvetlen elintézése biztositható. Kétirányú felfogás nyilvánult meg a felállítandó kamarai kirendeltség székhelyét illetően. Czeglédy Béla kamarai igazgató szerint a székhelv szempontéból csak Gyula és Békéscsaba jöhet szóba, mert a felállítandó kirendeltségnek állandó összeköttetésben kell lennie a politikai és közigazgatási hatóságokkal, gazdaérdekeltségekkel és gazdasági szakszervekkel stb. Kovács Pál és Gelst Gáspár Békéscsabát ajánlják, mint a vármegye természetes és forgalmi gócpontját a felállítandó kamarai kirendeltség székhelyéül. Jánossy Gyula békéscsabai polgármester, mínlhogy az egész vármegyét átölelő kérdésről van szó, elsősorban Gyulát ajánlja, amennyiben azonban Gyula nem vállalná, ugy mindenesetre Békéscsabára kéri a székhely kijelölését. Geist Gáspár felszólalásában megemlít néhánv mezőgazdasági vonatkozású problémát, amelynek megoldásával a kamara a vármegye iránti jóindulatét azonnal bebizonyíthatná. Végül Varga Gyula dr. gyulai polgármester azt a kívánságát fejezte ki, hegy a kirendeltség a megyei és állami hatóságok és közintézmények székhelyén, Gyulán helyeztessék el. A kirendeltség hivatali helyiségét és az ezzel járó dologi szükségleteket Gyula véros készséggel vállalja. Ricsóy-Uhlarik Béla dr., Békés vármegye főispánja az elhangzottak alapján megállapítja, hogy egyhangúlag nyilvánul meg az az óhaj ugy a vármegyei érdekeltségek, mint a kamara részéről, hogy az eddiginél szorosabb összhang és együttműködés szükséges és egyhangúlag az jegecesedik ki, hogy ennek megteremtésére a megoldás, egy kamarai kirendeltségnek Békés vármegyében való felállítása. Ez B kirendeltség közvetlen összeköttetést létesitene a vármegye gazdaközönsége és a kamara közölt és közvetlenül tudná megoldani ez összes kérdéseket és problémákat, amelyeket lehetőleg itt a helyszínen intéznének. A kirendeltség székhelyét illetőleg csak Békéscsaba és Gyula jöhet számításba: Békéscsaba központi fekvésénél fogva, Gyule, mint a vármegye központja, ahol viszont a kirendeltségnek közvetlenül meglenne a kapcsolata a politikai, közigazgatási és gazdasági vezetőtényezőkkel. A kirendaltség ezév november elsején kezdi meg működését a kamara állal kiküldött két tisztviselővel és a szükséges segéderőkkel. Ezek ulán a főispán megköszönte a résztvevőknek a megjelenést és értékes fejtegetéseiket és ezzel a vármegye gazdasági éleiére korszakos jelentőségűnek mondható értekeztetet berekesztette. A Gazdasági Egyesület Békéscsaba mint kirendeltségi székhely érdekében rendkívüli értekezletet tart A szerdai értekezlettel kapcsolatban érdekes meghívót küldött szét Beliczey Géza, a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke az egyesület igazgatóválasztmánya tagjainak. A meghívó f. hó24-ére, mához egy hétre, délelőtt 10 órára hivja össze a választmányt a rendkívüli értekezletre s hivatkozik arra, hogy a szerdai értekezlet, bár nem határozott formában, Gyula mint kirendelséei székhely mellett foglal állási. Beliczey Géza sokkal célszerűbbnek és a vármegye agrártársadalmának érdekében állónak lartja, hogy — a helyi érdekek figyelmen kivül hagyásával — a kirendeltség székhelye Békéscsabán legyen. A kirendeltség gyulai székhellyel azt jelentené, hogy azok a kívánságok, amelyeknek megvalósítása érdekében a mull év nyarán mozgalom indult külön kamara felállításéra, egyáltalán nem mennének teljesedésbe. Igy szól a Gazdasági Egyesület meghívója, melynek kézbevétele utén összeül az igazgatóválasztmány, hogy állást foglaljon a jelentőségteljes ügyben. Remélem, hogy ez a kitűnő ország megszabadul a nácizmustól is* tt (A B. K. tudósitója jelenti.) A szegedi egyetemen a napokban avatták díszdoktorrá Rev. John Lathrop dr. brooklyn—newyorki unitárius lelkészt, a magyar kisebbség önzetlen és tevékeny barátját. lelkes harcosát, aki szóval és írásban küzd már évtizedek óta az utódállamokban, de különösen Romániában az elnyomott magyar kisebbség felszabadításáért. Az avatási ünnepség után rendezett banketten Lathrop dr. is felszólalt. Szerinte a nemzeteknek azokra a nemes eszmékre van szükségük, amiket itt Magyarországon megtalált. Magyarország sokat szenvedett, átélte a baloldal felforgatását, de kiheverte. Remélt azonban, hogy a jobboldaltól: a nácizmustól is megszabadul ez <t kitünö ország.