Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-12 / 207. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 szeptember 12 Nősülni szeretnék... Heteken keresztül több elterjedt fővárosi és sok vidéki lapben ap­róhirdetést tétettem közé fenti cim­me! vastagon szedve éa vártam, egyre vártam az eredményi, a le­veleket. Azonban — be kell val­lanom — csalódtam. A sok hirde­tésre egyetlen levél sem érkezett. Az első pillanatban érthetetlen­nek látszik ez a felsülés. Érthe­tetlen, mert hiszen ma is — mint mindig — rengeteg a férjhezme­nendő lányok száma. Jó magam nem költöttem el még teljesen a kapi­tálisomat. Ahogy szokták mondani: javakorban vagyok. Negyven és ötven között. Mint nyugdíjra jogo­sult állami tisztviselő, nem ismerem az anyagi gondokat s — hihetőleg — ezután is meglesz a minden napi kenyerem. Vagyonom nincs. Dehát ez nem is fontos. A pénz nem boldogít... Engem legalább nem... Egyelőre tehát agglegény mara­dok 1 Da ettől függetlenül, nem tudtam magamba zárni azt a gon­dolatot. illetve lehetőséget, hogy talán mégis bennem van a hiba. Baráti körben elsírtam bánatom, de nem leltem vigaszra. Kinevet­tek .. . — Naiv ember vagy FerikémI — — mondta az egyik barátom. Nem csodálkozom, hogy nem kaptál le­velet. A mai lányok — húsztól harmincig — nem gondolnék férj­hezmenetelre. Minek is gondolná­nak erre? Akkor jut az eszükbe, mikor a hamvaspir már régen el­tűnt arcukról, amikor már a har­mincat régen elhagyták. Ekkor lem azért, hogy hivatásukat telje sitsék, hanem inkább csak azért, hogy öregségükre otthont teremt­senek ... Az is természetes, hogy a nők, mikor már a negyvenhez közelednek, más szemmel vizs­gálják a férfiakat és — hogy is mondjam — válogatósak lesznek. — Lehet, hogy igy van 1 Lshet, hogy neked igazad van, de akkor ez szomorú, azaz : valósággal tra­gédia. — Uáyan kérlek! Miért volna ez tragédia? — Főleg azért, mert ilyen módon szaporodnak az agglegények, akik azután a későbbi években már nem hajlandók igába hajtani de­resedő fejüket. — S ez fáj neked? — Nam 1 Da ahány agglegény, ugyanannyi a pártában maradt leány. — Rövidesen ez is megváltozik. — Hogyan ? — Törvény utján 1 Mint ahogy Mussolini megtette, nálunk is el fogják rendelni, hogy minden férfi és nő — bizonyos kor elérése után — összeházasodnak. — S mi lesz velünk, agglegé­nyekkel ? — Nem feledkeznek meg rólatok sem! El fogják rendelni, hogy a hozzátok hasonló korú nőkkel — uj életet kezdjelek. — Éttől felek én is 8 éppen ezért szeretnék előbb megnősülni, mert ha mór öngyilkos leszek, nem rozsdás panganéttal, hanem fényes tőrrel sxurom át a szivemet. . . Agglegény HANGSZEREK, alkatrészek és javitésok STEIGERWALD hangszerkészítőnél A Luther-ucca Oi LIEiSBERENDEZES olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BUTORHÁZBAN Békáscsaba, Andi*ássy-ut 25 a Kedvező fizetési feltélelek! Pékár Gyula emléke Irta s Zsilinszky Lajos dr. Ennek a szerencsétlen sorsban vergődő szegény hasának kevés oly nagy embere, oly széleslátkörü, európai műveltségű, az erőt és ösztönzést keletfalől a turáni ess­méből meritő, de ugyanakkor a nyugati műveltség elsajátítása ér­dekében dolgozó férfia volt, mint ő. Történelemkutató, bölcsész, jog­tudós, iró — éspadia elbeszélő, szinmü és versíró (Csaba vezér trilógiája sajnos, befejezetlenül maradt asztala fiókjában) — atléta (a Magyar Atlétikai Club megala­pítója), politikus, államférfi, minta­férj, jóbarót, a film és kerámiái művészet előmozdítója, ideálisan gondolkodó, de a reális leheíősé­gekkel mindig jól számoló, e'őkslő modorú, melegérzésü, szivélyes­szavu, dalióstermetü, mir.dan vál­lalkozásában lelkiismeretesen, pon­tosan és vállalt kötelezettségénél többet dolgozó, példásan önfsgyel­mezett gentleman volt. Érdemeit Raffay Sándor dr. püspökön kívül aki koporsójánál a gyászbeszédet tartotta, sok közéleli tekintély mél­tatta végtisztességén az iparmű­vészeti palota előcsarnokóban, ahol József és József Ferenc fő hercegek, Auguszta és Anna fő hercegnők, miniszterek, államtitká­rok, püspökök és előkelőségek vol­tak, jelen. Én 1886 ban ösmerkedtem meg vele a Ludovika Akadémiához tartozó Orczy-kertben a MAC ak­kori versenypályáján egy verseny alkalmával, amelyen ő és öccse Imre, továbbá Krepuska Géza távugrő, Székely Forenc távfűtő, Porzsolt Janő kerékpárbajnok stb. az atléták seniorcsspatában, én pedig mint nyolcadíves diák a juniorok csapatának egyik gyors­futójaként első budapesti nyilvá­nosszereplésem alkalmával a száz yardos síkfutásban küzdöttem vele egyidejűleg a versenypályán. Né­hány évvel később rájöttem arra, hogy rokonok vagyunk. Ezt a ro­konságot egy régi, 1698 ig vissza­nyúló családfa alapján állapította meg anyai ágbeli nagyapám, a tudós Haan Lajos, több évtizedes adatszerzés utón rajzolva meg a cialádfát. Természetesen nagyon büszke voltam erre a rokoni kö­telékre, da nem sokáig élvezhet­tem Pékár társaságát, mert 1894 • ben Boszniába naveztettem ki saolgabiróvá. ahol nem lévén al­kalmam a futásra, távgyaloglóvá, hegymászó turistává és verseny­lovassá lettem. 1902-ben Nagyváradon találkoz­tam vele egy irodalmi estélyen, amelyen ő! Sas Náci, a Nagyvá' radi Napló szerkesztője, az iro­dalmiéit rendezője, aki tudvalevő­leg 150 cm alecsonyságu geniális újságíró és zenassserző volt, „sza­badon elővezetve" mutatta be a szépszámú előkelő közönségnek és ezzel hatalmas tapsvihari pro­vokált. Két évvel később Szentendrén találkoztunk, ó már akkorára any­nyi kitüntető érmet szerzett a sport terén, hogy fel se tudta függesz­teni valamennyit thatalmss méretű mellére. Néhány év múlva ismét találkoztunk egy atlétikai viadalon, melyen azonban én már csak mint érdeklődő és tapsoló szerepeltem, ő pedig főrendezőként működött. 1913-ig, mikor Amerikába ván­doroltam ki, ritkán, 1924 őszéig pa­dig (időközben 12 évig tartózkod­ván Amerikában) egváltalán nem találkoztam Pékár Gyulával. Az­óta azonban elég. gyakran, legin­kább a Szarvasi Ö/egdiókok Szö­vetségének havi összejövetelein, vagy a Külügyi Társaságban. Leg­utóbb a Petőfi TársssSg junius havi gyűlésén fogtam vele kezet, amikor közölte, hogy nyaralójába. Leányfaluba utazik. Onnan tüdő­gyulladásba esve szállította be őt Budapestre szerető hitvese, de sajnos, már későn. Ravatalánál könnyezve búcsúz­tam tőle, emlékét halálomig őrzöm. APOLLÓ FILMSZÍNHÁZ Telefon 8 239. Szeptember 12—13—14—15-én Charlie Chan az olimpián Előadások hétköznap 5. 7. 9. vasár­és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna Ezig is 161 buza holdanként! Országos átlagban a buza szem­termése kat. holdanként csak 7.04 q a legutóbbi hivatalos becslések szerint. Minthogy szép számmal hallani 10 mázsás és ennél na­gyobb termésekről, nyilvánvaló, hosy igen-igen sok gazda btua­termése ezidén jóval a 7 q alatt van kat. holdra számítva. Ez min­den bizonnyal elsősorban a juniu­si nagy hőségre vezethető vissza, az őszi kedvezőtlen időjárási vi­szonyok is közrejátszottak, da bi­zonyos az is, hogy mind e ked­vezőtlen körülmények dacára ok­szerű gazdálkodással jó eredmé­nyeket is érhettünk volna Bi'onyitéka ennek pld. a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara Ho­mokjavitó Kísérleti Állomásának terméseredménye. A nagybani ter­mesztésnél az egyik táblán lóhere előv«temény után 4 kat. holdon 64 84 q buzaszeT termést csépeltek el. ami kat. holdra átszámítva, 16.21 q t jelent. Da nemcsak ily ideális elővetemény után kaptak jó eredményt, még (istállótrágyá­zott) tengeri után is egv másik 4 holdas táblán 56.51 q volt a buza szemtermése, vagyis kat. holdanként 14.12 mázsa. Mindkét tábla bőségesen kapott szuperfoszfátot, ennek tulajdonit­ható főként a jó eredmény, a szu­perfoszfát mintegy biztosította a beérést. Hosy tényleg a szuperfoszfáto­zás következménye a jó termés, azt bizonyítja ugyanazon a tala­jon Í8tállótrágyázott tengeri után beállított szabatos buzamütrágyá­zási kísérlet, melynek eredménye kat. holdra átszámítva : mfHr«eya nélkül 15.24 q s;tem és 22.32 q szalma. 100 k* pétisóval 15 40 q szem és 27.84 q ssalma, 160 kg szuoerfoszfáital 16.44 q szem és 24.44 q szalma termett. Amíg te­hát a nitrogén főkép a szalma mennyiségét növelte, addig a szu­perfoszfátozás eredménye a szem­termésben mutatkozott jövedelmet­hozóan.

Next

/
Thumbnails
Contents